Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Unsplash

Nagy bajban vannak a Budapesten támadó antifások

Két német és egy olasz állampolgár ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség a februári események után

A vádlottak a támadásokat 2023 február 11-ére, illetve az azt megelőző, valamint azt követő napokra tervezték; február 9. és 11. között öt támadást hajtottak végre, amelyben kilencen sérültek meg - tartalmazza a közlemény. Elsőként a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, másodjára a Fővám téren támadtak, a harmadik és a negyedik támadás február 10-én, a Gazdagréti téren, valamint a Bank utcában, az ötödik pedig február 11-én, az I. kerületi Mikó utcában történt - idézi fel a közlemény az akkor történteket.

A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár is. Hatan súlyos, hárman könnyű sérüléseket szenvedtek, ám többüknél fennállt az életveszélyes sérülések okozásának lehetősége is. A közleményben azt írják: a vádirat szerint egy német férfi - akit Németországban európai elfogatóparancs kiadásával köröznek - élettársával együtt, 2017-ben Lipcsében, egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló szervezetet hozott létre, amelynek a vádlottak - köztük egy német férfi már a kezdetektől, valamint később csatlakozva egy német és egy olasz nő - is tagjai voltak.

Úgy döntöttek, hogy a szélsőjobboldali szimpatizánsokkal szemben, erőszakkal kell felvenni az ideológiai harcot, és megállapodtak abban, hogy

szervezett támadásokat követnek el általuk kiválasztott, szélsőjobboldali szimpatizánsként azonosított vagy annak vélt, gyanútlan áldozatok sérelmére.

"Céljuk az volt, hogy a szándékoltan súlyos, akár életveszélyes sérülések, illetve a váratlan támadás körülményei elrettentő üzenettel bírjanak a szélsőjobboldali mozgalmak képviselői számára" - áll a közleményben.

A szervezet tagjai a támadások szervezése során egy darknetes alkalmazáson keresztül egyeztettek egymással, megosztották egymás között a támadás eszközeinek beszerzésével, a helyszín, illetve menekülési útvonalak feltérképezésével kapcsolatos feladatokat. A támadásoknak pontos, begyakorolt forgatókönyv szerinti menete volt. Az akciók időtartamát 30 másodpercben határozták meg, amelynek mérése az irányító feladata volt, aki a támadást vezényszavakkal indította meg, illetve állította le. A végrehajtók mellett egyikük feladata a környezet figyelése, valamint kívülálló személyek beavatkozásának megakadályozása volt - ismertették.

A 2018 október és 2020 február közötti németországi támadásokat követően a szervezet tagjai 2022-ben elhatározták, hogy a németországihoz hasonló erőszakos támadásokat követnek el Budapesten is

- magyarázza a közleményben az ügyészség. Ilyen előzmények után, a három vádlott, más tagokkal együtt, kifejezetten a budapesti támadásokban való részvétel érdekében érkezett Magyarországra. A németországi elkövetői kör Milánóból érkező tagokkal egészült ki.

A tájékoztatás szerint a Fővárosi Főügyészség a vádlottak közül az olasz nőt bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, a német férfit és a szintén német állampolgárságú nőt pedig bűnszervezetben részvétel bűntettével vádolja, velük szemben fegyházbüntetés kiszabását, valamint Magyarország területéről történő, határozott idejű kiutasítást indítványoz.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben további 14 személlyel szemben (2 olasz, 1 albán, 1 szír, valamint 10 német állampolgár) európai és nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozza. A szervezet vezetői, valamint a velük szoros kapcsolatban álló tagjai ellen Németországban folyik büntetőeljárás az ott elkövetett, 2018. október és 2020. február közötti támadások miatt - áll a közleményében.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×