Infostart.hu
eur:
367.46
usd:
314.99
bux:
0
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
A Kossuth téri kormányellenes tüntetéses 2019. január 5-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

A túlóratörvényről és az EP-választásról is szó volt az újabb budapesti tüntetésen

Országos demonstrációt hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az ellenzéki pártok további tiltakozásokra, új rendszerváltásra szólítottak föl.

A Hősök terén gyülekező, majd az Andrássy úton át a Kossuth térig vonuló tömegben uniós, árpádsávos és DK-s zászlók is feltűntek. A résztvevők számáról ellenmondóak a tudósítások. Az Origo szerint nem sikerült sem nagy tömeget, sem forradalmi hangulatot teremteni, a 24.hu beszámolója szerint viszont megtelt a Kossuth tér, és több mint tízezren voltak. A Hvg.hu azt emelte ki, hogy a demonstrálókat az egység foglalkoztatta leginkább, az kapta a legnagyobb tapsot, aki a legnagyobb átéléssel örült a többiek jelenlétének.

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője bejelentette, hogy petíciót indítanak a túlóratörvény ellen. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta: ha Orbán Viktor meghátrál és visszavonja a munka törvénykönyvének módosítását, ők akkor sem hátrálnak meg, mert nem egyes törvények, hanem az egész rendszer ellen "lázadnak".

Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint négymillió munkavállalót érint a túlóratörvény, ezért annak visszavonását és azt nevezte fő feladatnak, hogy a munka törvénykönyvét is gondolják újra. Ehhez egyeztetésre hívta a szakszervezeteket és az ellenzéki pártokat január 9-re.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint létrejött az egység a Parlamentben és az utcákon, ezért egységre kell törekedni az EP- és az önkormányzati választásokon is, közös ellenzéki jelöltet kell indítani mindenhol.

Követeléseket fogalmazott meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Az érdekképviseleti szövetség elnöke, Kordás László országos demonstrációt hirdetett január 19-re, valamint közölte, hogy kedden átadják Orbán Viktornak a követeléseik listáját és azt várják, hogy a kormány 5 nap alatt állítson fel tárgyalóbizottságot. Kordás azt mondta, ha ez nem teljesül országos figyelmeztető sztrájk kezdődik, utakat és hidakat zárnak le a tiltakozók. A követelések közé tartozik, hogy túlóra-zabályozást pedig vonja vissza a kormány, a minimálbér két számjegyű emelése, a cafetéria visszaállítását, a közszféra béreinek rendezése, a sztrájkjog újraszabályozása, érdemi párbeszéd, előzetes egyeztetés a dolgozókat érintő törvények módosításánál, valamint rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyébként nem írta alá azt a megállapodást, amit a kormány december 30-án között a munkaadók és munkavállalók képviselőivel a jövő évi minimálbérről, és amit a másik két tárgyaló konföderáció, a Liga és a Munkástanácsok elfogadott. A Kordás László vezette konföderáció ugyanis kevesli az ott 2019-re és 2020-ra elfogadott 8-8 százalékos minimálbéremelést, helyette legalább 10 százalékosat tartana szükségesnek.

Felszólalt a szombati tüntetésen Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is, aki szintén cselekvésre szólított föl. Szerinte a sztrájkelhívás nélkül "nem lehet eredményre jutni".

A kormány szerint a tüntetéseket Soros György pénzéből szervezik

Hollik István kormányszóvivő a kormány Facebook-oldalára feltöltött videóban arról beszélt, hogy Magyarországból is bevándorlóországot akarnak csinálni, ezért támadják egész Európában a bevándorlásellenes kormányokat.

A tiltakozók többsége elhagyta a Kossuth teret, néhányan megállásra késztették a 2-es villamost és pár százan blokkolták a Margit híd forgalmát, de a rendőrök néhány perc múlva felterelték a tüntetőket a járdára. A budapestivel párhuzamosan Szolnokon és Debrecenben is tartottak demonstrációt.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Stop kamatstop − Ez vár egy kivezetés után az érintettekre

Stop kamatstop − Ez vár egy kivezetés után az érintettekre

A Portfolio Checklist szerdai adásában többek között a már nyolc alkalommal meghosszabbított kamatstop régóta esedékes kivezetésének lehetséges hatásait boncolgattuk. Mennyivel ugorhatnak meg a törlesztők, jól jártak-e egyáltalán az adósok attól, hogy évekig ilyen jellegű fizetési könnyítést kaptak? Erről is kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét. (A megszólalás 12:23-nál indul). A műsor első részében az MNB kamatdöntéséről volt szó, a Monetáris Tanács ugyanis ismét a kamattartás mellett tette le a voksát. Miért óvatos duhaj a Magyar Nemzeti Bank és hogyan befolyásolja politikáját a kilátásba helyezett euróbevezetés? Varga Zoltánt, az Equilor szenior elemzőjét kérdeztük a kamatdöntés hátteréről és várható következményeiről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×