eur:
411.26
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

Ez volt 2018 - a legfontosabb események Magyarországon

Mozgalmas év volt az idei Magyarországon. Íme néhány fontos hazai esemény 2018-ból.

Január

A családok évének hirdette meg a kormány 2018-at. Már január elsejétől nőtt a gyermekgondozási díj, a diplomás gyed maximális összege, a kétgyermekesek családi adókedvezménye, valamint több szociális támogatás összege. A minimálbér 138 ezer forintra nőtt, és életbe lépett az új polgári perrendtartás.

Egy héttel az évkezdés után az Állami Számvevőszék felszólította a Jobbikot, hogy 15 napon belül fizesse be a tiltott támogatás összegét a költségvetésbe, amelyet a testület szerint elfogadott. Ez 331 millió forint volt. A Jobbik szerint a határozat törvénysértő volt.

Az Állami Számvevőszék a következő napokban hasonló felszólítást küldött a Demokratikus Koalíció, a Magyar Liberális Párt, az Együtt, a Párbeszéd, a Lehet Más a Politika és a Magyar Szocialista Párt részére is.

Az első két hónapban az önkormányzati dolgozók többször is sztrájkoltak a béremelésért, a munkabeszüntetést a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szervezte.

Február

Februárban kilenc ellenzéki párt aláírásgyűjtést kezdett Budapesten, hogy népszavazás dönthessen a 3-as metró akadálymentesítéséről. Tarlós István főpolgármester feleslegesnek tartotta a kezdeményezést, mivel folyamatosan egyeztetett a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének képviselőivel. Az aláírásgyűjtést végül több mint két hét után felfüggesztették .

Egy másik népszavazást viszont megtartottak Budapesten, az erzsébetvárosi vendéglátóhelyek nyitva tartásáról, de eredménytelenül zárult.

A hónap kisebb botrányának számított a reptéri poggyászlopások híre, ezeknek Babos Tímea teniszező is áldozatául esett.

Szintén nagy port kavart a hazai sajtóban az úgynevezett Elios-ügy. Kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala súlyos szabálytalanságokat talált a miniszterelnök vejéhez köthető Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéseivel kapcsolatban, amelyekhez uniós forrást használt fel.

Februárban Budapesten rendezték meg a magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozót. Később a kormány fél évvel meghosszabbította a 2016. március 9-i hatállyal elrendelt, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet.

A hónap végén Orbán Viktor miniszterelnök megtartotta 20. évértékelő beszédét. Az elmúlt időszakkal elégedett volt, Európa jövőjével kapcsolatban viszont borúlátóbban fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a bevándorlók száma gyorsuló ütemben nő majd a következő évtizedekben.

Március

Március elején mentelmi joga miatt megszüntették a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását, mivel képviselőjelöltként vették nyilvántartásba. Egy nappal később a legfőbb ügyész javaslatára a Nemzeti Választási Bizottság felfüggesztette a mentelmi jogot, így Czeglédy Csabát ismét előzetes letartóztatásba helyezték.

Az első tavaszi hónapban Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány 12 ezer forintos téli rezsicsökkentésről döntött.

Az első három hónap meghatározó tényezője volt a készülés a 2018-as országgyűlési választásokra. Hivatalosan február 17-én indult a kampányidőszak. Az ellenzéki összefogás néhány közös egyéni jelöltet leszámítva nem valósult meg, így minden párt eltérő üzenetekkel kampányolt. Népszerű téma volt az oktatás és az egészségügy.

Az MSZP februárban bejelentette, hogy a Párbeszéddel közösen indul és miniszterelnöknek a listát vezető Karácsony Gergelyt ajánlja a választóknak. A két párt létrehozta a szociális demokrácia programját.

Az LMP meghirdette az Új kezdet választási programot. A párt béremelést, az egészségügy rendbetételét, új adórendszert, és megújuló energia források bővítését ígérte. A miniszterelnök-jelölt Szél Bernadett volt.

A Demokratikus Koalíció a többi között azért küzdött, hogy aki nem él Magyarországon területén, ne szavazhasson.

A kormánypártok azt üzenték: a választás tétje az volt, hogy Magyarország megmarad-e magyarnak.

Február 25-én az előzetes várakozásokkal ellentétben az ellenzék jelöltje, Márki-Zay Péter nyerte a hódmezővásárhelyi polgármester-választást fideszes kihívójával szemben.

Március 15-én az ellenzéki rendezvények mellett ismét megrendezték a Békemenetet is. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth téren mondott beszédet.

Április

A második negyedév kedvező változással kezdődött a fővárosban közlekedőknek: április 3. óta már csak a felújított szerelvények szállítják az utasokat a 3-as metróvonalon.

Az idei év egyik legfontosabb belpolitikai eseménye is áprilisra esett: nyolcadikán rendkívül magas részvételi arány mellett zajlott a 2018-as parlamenti választás, amelyen a Fidesz kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben. Orbán Viktor sorsdöntő győzelemről beszélt.

A választások után alig telt el két nap, és máris megszűnt a Magyar Nemzet napilap, illetve a Lánchíd Rádió. Az indoklás szerint a tulajdonosok finanszírozási problémák miatt határoztak a megszüntetéséről.

Április 17-én gyanúsítotti kihallgatása után őrizetbe vették a rendőrök Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnököt és médiavállalkozót Fenyő János húsz évvel ezelőtti meggyilkolásának ügyében.

Lázár János április 20-án bejelentette, hogy a jövőben nem kíván kormánytag lenni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor már hónapok óta sejtette, hogy visszavonulna a hódmezővásárhelyi választókerületébe, ahol ismét nagy többséggel választották meg képviselőnek.

Április 23-án az az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Balog Zoltán jelentette be, hogy távozik a tárca éléről. A miniszter közölte, hogy a továbbiakban a Fidesz pártalapítványának, a Polgári Magyarországért Alapítványnak az élén folytatja a munkáját.

Elvesztette Magyarország a különadópereket Brüsszellel szemben az Európai Bíróságon.

Május

Május elseje óta az egész országra kiterjedően működik a jégkármérséklő rendszer.

Az új kormány fontos célja az édesanyák kiemelt, a korábbiaknál is erősebb támogatása – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Novák Katalin.

Május tizedikén az Országgyűlés miniszterelnökké választotta Orbán Viktort, aki 12 éves tervet hirdetett.

Az idei a harmadik legmelegebb tavasz volt Magyarországon – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből. Az évszak legmagasabb hőmérsékletét, 32,9 fokot a Sajópüspöki állomáson rögzítették a tavasz utolsó napján.

Június

17. alkalommal rendezték meg a kötcsei találkozót. A június 3-i zárt körű kötetlen polgári eszmecserén Orbán Viktor arról beszélt, hogy a Magyarország előtt álló lehetőségek óriásiak, de komoly veszélyek is várhatók az európai parlamenti választások előtt. Mint mondta: ezek közül a migráció áll az első helyen, de itt sikerrel állja a sarat Magyarország. A kormányfő azt is mondta, hogy az értékek és a kultúrák küzdelme lesz a 2019-es európai parlamenti választás.

Június 15-én véget ért a tanév a közoktatási intézményekben, elkezdődött a nyári vakáció.

Június 20-án elfogadta a kormány "Stop Soros" törvénycsomagját az Országgyűlés. Az új büntető törvénykönyvi paragrafus szerint a jogellenes bevándorlás elősegítését, támogatását követi el, aki menedékjogi eljárás kezdeményezését teszi lehetővé olyannak, aki nincs üldözésnek kitéve.

Megalakult, és a jövőben pártként működik a Mi Hazánk mozgalom - jelentette be június 23-án Toroczkai László ásotthalmi polgármester.

Az idei év második negyedévének belföldi krónikájához tartoznak még a medvék is, amelyek idén felfedezték maguknak Magyarországot. Az első vándormackó májusban jelent meg a Nógrád megyei Somoskőújfalu térségében, és nem egyszerűen átkóborolt az északi határon, hanem fogta magát, és észak-dél irányban kis híján átszelte az országot: 300 kilométernyi cammogás után június 7-én állították meg Szentes környékén.

Július

2018 júliusában a magyar sajtó elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédét várta, ahol a hagyományok szerint a kormányfő a következő időszak kormányzati stratégiáiról beszélt. A miniszterelnök azt mondta, „az eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. Bebizonyítottuk, hogy mi, magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni.”

A Magyar Államkincstár július 1-jétől kezdte csökkenteni azoknak a pártoknak támogatását, amelyeknél az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálata jogszabályellenes finanszírozást állapított meg. Két párt esetében már májusban levonta ennek mértékét. A Jobbiknak több mint 331 millió forintot kellene befizetnie, miközben állami támogatást nem kap. Az ellenzéki párt addig nem juthat közpénzhez, amíg a kincstári levonás nem fedezi a számvevőszéki büntetést.

Júliusban elkészült a kórházi fertőzések megelőzésével kapcsolatos miniszteri rendelet. Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere úgy nyilatkozott: egy komplex cselekvési programot készítettek elő.

Ebben a hónapban hozták nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi pontszámokat. 108 ezer diák jelentkezett egyetemre vagy főiskolára.

Augusztus

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint több egészségügyi intézménynél is anarchikus a pénzügyi helyzet. A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete visszautasította az Domonkos László kijelentéseit.

Augusztusban robbant ki a gendervita. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint nem mutatható ki igény a magyar munkaerőpiacon a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakon végzettek iránt. A tárca augusztusban úgy látta: a gender képzés gazdasági szempontból nem racionális.

Szeptember

Szeptemberben megszavazta az Európai Parlament a magyar jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést. A képviselők 448 igennel, 197 nemmel, 48 tartózkodás mellett fogadták el a dokumentumot, amelynek értelmében Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének. Ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását, amely végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. Az Európai Unió Bíróságán támadta meg a kormány az Európai Parlament Sargentini-jelentésről szóló szavazását. A kabinet álláspontja szerint a szavazáson a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó voksok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.

Meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kormány. A Kormányzati Tájékoztatási Központ felidézi, hogy az intézkedés a törvényben előírt speciális jogosítványokat ad az állami, rendvédelmi szerveknek.

A szeptember a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium vitájáról is szólt. Az MTA szerint ugyanis Palkovics László miniszter fel akarja darabolni az Akadémia kutatóintézeteit.

Október

Októberben megalakult a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai pedig Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez kerültek.

Czukor Józsefet kinevezték az Információs Hivatal főigazgatójává.

Ebben a hónapban lemondott az egészségügyi államtitkár. Nagy Anikó utódja Horváth Ildikó lett.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt.

A Fővárosi Ítélőtábla felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt jogerősen hét év fegyházra és 330 millió forint vagyonelkobzásra ítélte Vizoviczki Lászlót, a budapesti szórakoztatóbirodalom vezetőjét.

A Fővárosi Törvényszék első fokon folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt letöltendő börtönbüntetést szabott ki a Buda-Cash-ügy öt vádlottjára.

A Kúria jogerős ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette László Petra operatőrt, aki 2015. szeptember 8-án Röszke külterületén lábon rúgott két migránst.

Az Országgyűlés októberben is sokat dolgozott. A képviselők megszüntették a lakás-takarékpénztárak állami támogatását és kiterjesztették a családi otthonteremtési kedvezményt, 29 700-ról 37 650-re növelték a Magyar Honvédség beosztásainak számát, elfogadták a második nemzeti éghajlat-változási stratégiát, a földművesek napjává nyilvánították szeptember 17-ét, hatályon kívül helyezték a nagy kereskedelmi láncok veszteséges működésével kapcsolatos jogszabályt, valamint döntöttek arról, hogy 2019 januárjától ellenőrzik az ország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetéseket. A székelyeket és az oroszokat azonban nem nyilvánították honos népcsoporttá.

A parlament felfüggesztette a költségvetési csalással és vesztegetéssel gyanúsított Simonka György fideszes képviselő mentelmi jogát.

A fideszes Balog Zoltán lemondott a képviselői mandátumáról. A helyét Budai Gyula kapta meg.

A kormánypárti frakció lemondásra szólította fel Demeter Mártát, és az ügyészséghez fordult, mert az LMP-s országgyűlési képviselő nem nyilvános adatokat hozott nyilvánosságra, amikor tévesen azt állította: Orbán Viktor miniszterelnök egyik lányát szállították haza Ciprusról katonai repülőgéppel. A honvédelmi és rendészeti bizottság határozati javaslatban kérte Kövér László házelnöktől, hogy hívja vissza Demeter Mártát a NATO parlamenti közgyűléséből.

Októberben a kormány bejelentette, hogy átalakítja a kulturális tao-támogatásokat, elbocsát 6810 köztisztviselőt, elindítja a Magyar Falu Programot, Budapesten pedig nem három, hanem négy súlyponti kórházat létesít.

A fővárosban átadták a megújult Szépművészeti Múzeumot.

Tarlós István közölte, hogy harmadszor is elindul a főpolgármesteri tisztségért.

A török elnök pedig Budapestre látogatott. Recep Tayyip Erdogan Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett, majd felavatták Gül Baba felújított türbéjét.

November

Novemberben Orbán Viktor először Kínában tárgyalt, majd Helsinkiben részt vett az Európai Néppárt kongresszusán, amelyen Manfred Webert választották meg a párt csúcsjelöltjének az Európai Bizottság elnöki posztjára. A miniszterelnök még ebben a hónapban Budapesten fogadta Rick Perry amerikai energiaügyi minisztert, és a közép-európai energiaellátás diverzifikációját sürgette, majd beszédet mondott a Magyar Diaszpóra Tanács , illetve a Magyar Állandó Értekezlet ülésén, utána pedig együttműködési megállapodást írt alá Tarlós István budapesti főpolgármesterrel. Ennek részeként létrejött a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa.

Tarlós István az elektronikus jegyrendszer bukása miatt menesztette Dabóczi Kálmánt, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatóját.

Ez volt az a hónap, amikor tíz kiadóvállalat csatlakozott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz, a médiatanács pedig nem hosszabbította meg a Sláger FM és Music FM műsorszórási szerződését.

Novemberben az Európai Bíróság kimondta, hogy Magyarország megsértette az európai uniós jogot a mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával.

A Győri Járási és Nyomozó Ügyészség bizonyítékok hiányában megszüntette a Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és más bűncselekmények miatt indított nyomozást.

A Fővárosi Ítélőtábla perújítást rendelt el az 1996-os Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen elítélt Portik Tamás ügyében.

Az Igazságügyi Minisztérium megerősítette, hogy az Amerikai Egyesült Államok helyett Oroszországnak adták ki azokat az orosz fegyverkereskedőket, akik magyar fegyvereket akartak eladni a mexikói drogkartellnek.

Az Országgyűlés megemelte az egyéni vállalkozások alanyi adómentességének értékhatárát, kitolta az új lakások áfakedvezményét, adókedvezményt biztosított a közigazgatásból elbocsátott, védett korban lévő személyek elhelyezkedése érdekében, csökkentette a bankadót, bővítette az adóhatóság hatáskörét és látványcsapatsportok esetében is lehetővé tette a sportingatlanok üzemeltetésének támogatását. A képviselők elfogadták a 2017-es zárszámadást, létrehozták az egységes oktatási nyilvántartást, megemelték a hallgatói normatívát és az egészségügyi szakdolgozók bérét, elfogadták az új magyar űripari stratégiát. döntöttek a turisztikai szálláshely-szolgáltatók adatszolgáltatásának digitalizációjáról, megszavazták, hogy a miniszterek több pénzt adhassanak a civil szervezeteknek, II. Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánították 2019-et. további négy évig lehetővé tették a rendőrök és a katonák túlórapénzének kifizetését.

Az MSZP és a Párbeszéd bejelentette, hogy közös listát állít a 2019-es európai parlamenti választásra.

Szintén novemberben Kovács Zoltán a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára lett, a kormányszóvivői feladatokat Hollik István vette át tőle.

A kormány nemzeti konzultációt indított a családok támogatásáról, határozatot hozott a budapesti vasútvonalak fejlesztésről, Székelyföldre is kiterjesztette Magyarország gazdaságfejlesztési programját, és bejelentette, hogy egy dél-koreai cég 32 milliárd forintos beruházást telepít Tatabányára, egy másik pedig 36,7 milliárdosat Székesfehérvárra, Pécsre és Rétságra.

Az ENSZ emberi jogi szakértői megszakították magyarországi látogatásukat, mert a hatóságok nem engedték be őket a röszkei és a tompai tranzitzónákba.

A hazájában korrupció miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki Magyarországra menekült és menedékjogot kért, amit meg is kapott.

December

Decemberben Orbán Viktor miniszterelnök Zágrábba látogatott, ahol azt mondta, hogy a két ország közötti feszültségek enyhítése érdekében a horvátok visszavásárolhatják a Mol tulajdonát az INA-ban.

Áder János államfő megfontolásra visszaküldte a Parlamentnek a jogalkotási törvény módosítását.

51 éves korában elhunyt Hirt Ferenc, a Fidesz kerekesszékes országgyűlési képviselője.

Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő lemondott a mandátumáról, mert nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen zsidózik.

A CEU bejelentette, hogy Bécsbe költözik. Az egyetem szerint kiszorították őket Magyarországról.

Decemberben az Országgyűlés és az utca népe is igen aktív volt. A képviselők egyebek mellett létrehozták a közigazgatási bíróságokat, az agrárkamarára bízták a földeladások véleményezését, lehetővé tették a devizahiteleseknek, hogy visszavásárolják a házukat a Nemzeti Eszközkezelőtől, új pénzalapot hoztak létre a tévéfilmek támogatására, és szigorították a homeopátiás készítményekre vonatkozó szabályokat.

Megtörtént a magyar Országgyűlés történetének legnagyobb obstrukciós kísérlete is. Az ellenzék először több mint kétezer módosító indítvány benyújtásával, később pedig az elnöki pulpitus eltorlaszolásával, valamint sípolással és szirénázással próbálta megakadályozni a Munka törvénykönyvének megváltoztatását, vagyis a túlórák számának növelését. A törvény elfogadása utcai tüntetéseket robbantott ki, amelyek résztvevői többször összecsaptak a rendőrökkel, néhány ellenzéki képviselő pedig behatolt a köztelevízió épületébe, ahonnan erőszakkal távolították el őket.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×