Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.51
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségéért induló Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője felszólal az EPP kétnapos kongresszusának második napi tanácskozásán Helsinkiben 2018. november 8-án. A kongresszuson várhatóan megválasztják a pártcsalád csúcsjelöltjét a 2019-es európai parlamenti választásokra.
Nyitókép: MTI/AP/Markku Ulander

Manfred Weber az Európai Néppárt csúcsjelöltje

A Fidesz európai Pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber lesz az EPP csúcsjelöltje a jövő évi európai parlamenti választásokon. Így szavazott helsinki kongresszusán az Európai Néppárt. Cikkünk frissül.

Manfred Weber lesz az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje a 2019-es európai parlamenti választáson. A bajor kereszténydemokrata politikus nagy többséggel nyerte meg a szavazást a néppárt helsinki kongresszusán, amelyen összesen 621 voksot adtak le, két érvénytelen volt köztük. Manfred Weber 492 szavazatot kapott, vagyis a voksok több mint kétharmadát söpörte be.

Weber kihívója Alexander Stubb finn politikus volt, aki korábban, például a magyar jogállamiság helyzetét elemző Sargentini-jelentés kapcsán nyíltan beszélt a Fidesz kizárásáról a Néppártból.

A szavazás elött mondott beszédében Orbán Viktor egyértelművétette, hogy a Fidesz Manfred Weber mögé sorakozik fel, és őt támogatta a pártszövetség legtöbb pártjának vezetője, köztük Angela Merkel német kancellár is. A csúcsjelölt (Spitzenkandidät) lehet jövőre a Néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére. A mostani szavazás azért egyenes út ahhoz, hogy Manfred Weber legyen Jean-Claude Juncker utóda, mert az EPP-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy a legtöbb szavazatot érje el a jövő évi választáson, és így ő jelölhessen a bizottsági elnöki posztra.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×