Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségéért induló Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője felszólal az EPP kétnapos kongresszusának második napi tanácskozásán Helsinkiben 2018. november 8-án. A kongresszuson várhatóan megválasztják a pártcsalád csúcsjelöltjét a 2019-es európai parlamenti választásokra.
Nyitókép: MTI/AP/Markku Ulander

Manfred Weber az Európai Néppárt csúcsjelöltje

A Fidesz európai Pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber lesz az EPP csúcsjelöltje a jövő évi európai parlamenti választásokon. Így szavazott helsinki kongresszusán az Európai Néppárt. Cikkünk frissül.

Manfred Weber lesz az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje a 2019-es európai parlamenti választáson. A bajor kereszténydemokrata politikus nagy többséggel nyerte meg a szavazást a néppárt helsinki kongresszusán, amelyen összesen 621 voksot adtak le, két érvénytelen volt köztük. Manfred Weber 492 szavazatot kapott, vagyis a voksok több mint kétharmadát söpörte be.

Weber kihívója Alexander Stubb finn politikus volt, aki korábban, például a magyar jogállamiság helyzetét elemző Sargentini-jelentés kapcsán nyíltan beszélt a Fidesz kizárásáról a Néppártból.

A szavazás elött mondott beszédében Orbán Viktor egyértelművétette, hogy a Fidesz Manfred Weber mögé sorakozik fel, és őt támogatta a pártszövetség legtöbb pártjának vezetője, köztük Angela Merkel német kancellár is. A csúcsjelölt (Spitzenkandidät) lehet jövőre a Néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére. A mostani szavazás azért egyenes út ahhoz, hogy Manfred Weber legyen Jean-Claude Juncker utóda, mert az EPP-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy a legtöbb szavazatot érje el a jövő évi választáson, és így ő jelölhessen a bizottsági elnöki posztra.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×