A több órás szavazásdömpingben ez volt az a javaslat, amely miatt ellenzéki képviselők délelőtt, az ülésnap elején elfoglalták az ülésteremben az elnöki pulpitust, megakadályozva, hogy a szavazások a megszokott módon történjenek. Az ülésvezetésre kijelölt Latorcai Jánost (KDNP) fizikai erővel megakadályozták ellenzékiek, hogy az ülésvezetést megkezdje, aminek az elhangzottak szerint jogkövetkezményei lesznek. Az ülést a parlamenti patkó padsorából vezették le. (Részletes tudósításunk itt olvasható.)

A Jobbik a túlóratörvény megszavazása után kivonult a Parlamentből, és egy sajtótájékoztatón bejelentették, hogy tiltakozásul a Sándor-palotához vonulnak szerda délután. A mai szavazásokat törvénytelennek tartják, többek között azért, mert a honatyák nem használták a szavazásokhoz a képviselői kártyájukat. A Sándor-palotába érve délután három óra körül hangsúlyozták: "követeljük Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a rabszolgatörvényt!"

Az alábbi összefoglalóban néhány törvény részletesebb kifejtése után felsorolunk további jelentősebb változtatásokat is.

A túlóratörvényről

A három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés, miközben az ellenzéki képviselők folyamatosan próbálták akadályozni a szerintük szabálytalan szavazást, Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője pedig a Fidesz-frakció vezetőit közvetítette és kérdezte élőben a Facebookon.

Az ellenzéki politikusok az azonosító kártyájukat felemelve tiltakozta a szavazás ellen, majd a Himnuszt énekelve demonstráltak. Az ellenzék szerint a szavazás törvénysértő volt, mert a házszabály szerint az ülést levezető elnöknek, Latorczai Jánosnak (plusz két jegyzőnek és két képviselőnek) a pulpituson kellett volna tartózkodnia, de senki nem tudott feljutni oda, mert a lépcsőt az ellenzékiek lezárták.

A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama - ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják - kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap.

Évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő.

A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának. A Fidesz a törvénymódosítás célját abban jelölte meg, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, "önként vállalt túlmunka" elrendelhető.

A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezentúl úgy szól, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani, és ez megtehető egyenlőtlenül.

Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ugyancsak egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell kiadni - kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottaknál.

A Fidesz a törvénymódosítás céljáról szólva azt hangsúlyozta, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat.

A korszerű és hatékony kormányzati igazgatás kialakítása, a kormányzati tisztségviselők jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk anyagi elismerése, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése a célja az Országgyűlés által szerdán elfogadott, márciustól alkalmazandó kormányzati igazgatásról szóló törvénynek.

Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre

A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadta el a parlament. Az hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem arányban.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz,

a nyolc törvényszék - a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására - Budapesten, valamint Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.

A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérdésére átveszik az új bíróságokra - ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Törvény a kormányzati igazgatásról

A Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett jogszabályt - amely egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett - 129 igen, egy nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.

A törvény kormányzati igazgatási szervek közé sorolja a kormány, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a minisztériumok, a kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok mellett a kormányhivatalokat, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt, az Országos Atomenergia Hivatalt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt. A jogszabály nem vonatkozik a rendvédelmi szervekre és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra.

A kormányzati tisztségviselők politikai szolgálati (például a politikai felsővezető, politikai tanácsadó), biztosi (kormánybiztos, miniszteri biztos) vagy kormányzati szolgálati (szakmai vezetők) jogviszonyban állhatnak. De a kormányzati szervek továbbra is alkalmazhatnak munkaviszony keretei között munkavállalókat.

Devizahitelesek

Fontos döntés született a devizahitelesekről, eszerint kedvezményesen visszavásárolhatják korábbi ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő, a bérleti díjakat rendszeresen megfizető bérlők. Erről itt írtunk bővebben.

Új jogállás a honvédelmi alkalmazottaknak

Jövő év elejétől új jogállás jön létre a honvédelmi alkalmazottak számára. Ennek feltételeit új jogszabály teremti meg, amelyet 131 igen szavazattal fogadott el szerdán a parlament.

A törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló előírásokon alapul, figyelembe veszi azonban az ágazat sajátosságait. Honvédelmi alkalmazott a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott polgári, azaz civil alkalmazott, aki a többi között vállalja, hogy közszolgáltatásokat nyújt a honvédség számára, valamint azt, hogy éves továbbképzésben vesz részt.

A honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal járó többletkötelezettségekért többletjuttatás jár a közalkalmazottakéhoz képest. Többletkötelezettség, hogy különleges jogrend idején a honvédelmi alkalmazott nem élhet a lemondás és a rendkívüli lemondás jogával.

Automatikusan honvédelmi alkalmazottá válik az, aki jövő január 1-jén honvédelmi szervezetnél közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Ezen jogviszony szerint dolgoznak majd a nem hivatásos vagy szerződéses katonai, illetve kormányzati szolgálati viszony keretében elvégzendő honvédségi feladatok ellátói.

Szavazásdömping

A parlament idei záró ülésének harmadik napján a képviselők

több mint 40 javaslatról döntöttek.

Megszavazták még, hogy emelkedjen a számvevők illetménye. A legalsó kategóriába tartozó számvevő gyakornok esetében az illetmény az illetményalap 1,5-szerese helyett 1,9-szerese lesz, a legmagasabb kategóriában a számvevő főigazgató, főtitkár esetében az illetményalap 4,6-szerese helyett 6,5-szerese. A vezetői illetménypótlék is emelkedik az alapilletmény 20 százalékáról 35 százalékára. A törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.

Arról is döntöttek a képviselők, hogy megkezdődhet a közterületi kamerafelvételek központosított tárolása. A jövő évtől átlagosan újabb 5 százalékkal emelkedik a rendvédelmi hivatásos állomány illetménye, amely így 2015 óta átlagosan 50 százalékkal nő. A módosítások egyike alapján pedig az idei év végéről 2020. december 30-ig meghosszabbították az engedély nélküli kutak bejelentési határidejét.

Megszavazta a parlament a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló kormányzati javaslatot, amelynek értelmében a honvédség vezetője január 1-jétől a Magyar Honvédség parancsnoka, a miniszter csak irányítja a szervezetet.

Közérdekű célra is felhasználható lesz az illegálisan kitermelt fa.

Bővül az élelmiszerrendészek jogosítványa, akik a jövőben igazoltathatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, a csomagot, feltartóztathatnak járműveket és akár elő is állíthatnak, ellenszegülés esetén bilincset is használhatnak.

Új feladatokat kap az önállósodó Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, új pénzalap jön létre tévéfilmek támogatására - többek között ezekről is határozott szerdán a parlament.

Módosult az egyházak jogállásáról szóló törvény. A jogi személyiséggel bíró vallási közösségek bejegyzése során a módosítás után nem az egyházak elismerésére, hanem nyilvántartásba vételére kerülhet sor bírósági eljárásban, a bevett egyházakat kivéve. Rendkívüli bírósági eljárások biztosítanák azt, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe.

Az Országgyűlés a vasúti piacfelügyeleti szabályokhoz hasonlóan megteremtette a közúti személyszállítási szolgáltatások piacfelügyeletének jogi kereteit. Szankcionálhatóvá válnak az autóbuszos személyszállításra vonatkozó rendelkezések megtartását elmulasztó szolgáltatók. A kabinet szerint ez azért is különösen időszerű, mert 2019-ben megnyílik az uniós autóbuszos közúti személyszállítási piac, a piacfelügyelet révén pedig a hazai autóbuszos vállalkozások rendezetten fel tudnak készülni a piacnyitás követelményeire.