Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) közleménye szerint a világszervezetnek hiteles jelentések állnak rendelkezésre arról, hogy egyik tranzitzónában sincs kielégítően biztosítva az önkényes szabadságmegvonás elleni védelem.

"Kétségtelen, hogy a migránsok fogva tartása ezekben a tranzitzónákban a szabadságtól való megfosztást testesíti meg a nemzetközi jog értelmében"

- mondta Elina Steinerte és Setondji Roland Adjovi, az ENSZ önkényes őrizetbe vételekkel foglalkozó munkacsoportjának két tagja. Az ENSZ-delegációt a magyar kormány hívta meg a 2018. november 12-én megkezdett látogatásra, a 2013-ban megfogalmazott emberi jogi ajánlások alapján.

Az UNHRC független szakértői vizsgálatának lehetővé tételéhez a kormányoknak biztosítaniuk kell a vizsgálatok akadálymentes lefolytatásának lehetőségét, különösen a "bizalmas és hatósági felügyelettől mentes kapcsolatteremtést a szabadságuktól megfosztott emberekkel". Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának honlapján közzétett közlemény szerint a szakértők sajnálatukat fejezték ki, amiért a magyar hatóságok nem biztosították ennek megvalósulását, és ezzel megakadályozták a munkacsoportot megbízatása teljesítésében.

"A független nemzetközi, nemzeti és regionális szervezetek képviselőinek akadálytalan hozzáférést kell biztosítani minden olyan területhez, ahol embereket megfosztanak szabadságuktól, ideértve a tranzitzónákat is" - hangsúlyozta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának küldöttsége.

"Egy jogállamban ez elengedhetetlen az emberi jogok védelmében"

- áll a közleményben. A munkacsoport ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány építő jellegű párbeszédbe bocsátkozik, és a közeljövőben lehetővé teszi, hogy a küldöttség folytathassa látogatását, és együttműködve kidolgozhassanak hatékony biztosítékokat az önkényes szabadságmegvonás kockázataival szemben. Az UNHRC kiemelte:

Magyarországon csak ebben a két tranzitzónában nyújthatnak be emberek menedékkérelmet.

A világszervezet Emberi Jogi Tanácsa szerint mindkét tranzitzóna Magyarország felé zárt létesítményként működik, amelyeket az ott tartózkodók bármikor elhagyhatnak Szerbia irányába.

A dpa német hírügynökség megjegyzi, hogy az új magyar menekültügyi szabályok biztonságos harmadik országként tekintenek Szerbiára, így az onnan érkező menedékkérők kérelmét automatikusan elutasítják. Emberi jogi szervezetek, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Európai Unió intézményei is kifogásolták ezt a szabályozást, mert szerintük sérti a nemzetközi humanitárius jogot.