Ma és január 15-én, hétfőn tartanak kétnapos sztrájkot az önkormányzati hivatalokban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szervezésében.

A szakszervezet türelme azért fogyott el, mert a kormány két tárgyalási forduló után visszavonult a béremelésről kezdeményezett egyeztetésekről. Azóta ajánlat nélkül hallgatnak - írta korábban az MKKSZ internetes oldala.

Ahol sztrájkolnak a közszolgák, ott nehézkes lehet az ügyintézés, mert csak

a halaszthatatlan ügyeket fogják elvégezni, mint a haláleseti könyvezést, vagy katasztrófa esetén az ügyintézést -

mondta a sztrájkról az InfoRádióban az MKKSZ elnöke, Boros Péterné. Van, ahol napi 2-2 órát sztrájkolnak, máshol mindkét nap egész nap. Az ügymenettel kapcsolatos ügyféltájékoztatókat mindenhol kifüggesztették.

A bérkövetelések mellett az ágazatban jelentkező súlyos munkaerőhiányra is felhívják a figyelmet, amely akár a választások lebonyolítását is akadályozhatja. Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné az InfoRádiónak korábban elmondta,

a tizenhétezer közalkalmazott béremelése összesen 45 milliárd forintot jelentene évente a költségvetésnek.

A béremelésről szóló tárgyalásokban minden önkormányzati érdekszövetség részt vett, kivéve a Megyei Jogú Városok Szövetsége, amelynek vezetője Szita Károly, aki ebben a félévben lesz a soros elnöke az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának.

Az üggyel kapcsolatban Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető azt mondta, hogy  számtalan területen volt már béremelés, de ha valaki mégsem elégedett, akkor a kormány nyitott a tárgyalásokra. Szerinte azonban a sztrájkolók a politikába akarnak beleszólni, egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig még 2017-ben kategorikusan elutasított minden olyan kezdeményezést, amely a munkavégzés felfüggesztésével célozta meg a követelések elfogadtatását. Szerinte egyszerűen nem létezik olyan, hogy valaki egy közhivatalban sztrájkoljon.