Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója (b) és Tarlós István főpolgármester beszélget a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt a Városháza dísztermében 2018. február 21-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

E-jegy botrány: felmenti a főpolgármester a BKK vezérigazgatóját

Tarlós István kezdeményezte Dabóczi Kálmán felmentését, a fejlesztések közvetlen felügyeletével pedig általánosan Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest bízta meg.

A főpolgármester közleménye szerint emellett a cég részéről a kivitelezési bonyodalom súlyának elhúzódó téves értelmezése, illetve "szofisztikus magyarázatai" folytán mára semmiképp sem indokolható időveszteség következményeként az illetékes, BKK-t felügyelő főpolgármester-helyettes feladata a jövőben a városüzemeltetésre korlátozódik.

A fejlesztések közvetlen felügyeletével ezt követően általánosan Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest bízza meg a főpolgármester.

Tarlós István szerint a BKK által menedzselt elektronikus jegyrendszer projekttel kapcsolatban "ellenzéki hírforrások összekevernek két különböző szerződést, és ebből mindjárt túlzó, valóságon túli tényadatokat és kilátásokat is levezetnek."

A Fővárosi Önkormányzat eredetileg valóban kötött egy finanszírozási szerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), de ez a szerződés továbbra is érvényben van. A BKK pedig teljesen önállóan kötött 2014-ben egy másik, kivitelezői szerződést egy szállítóval - fejtette ki közleményében Tarlós István, hangsúlyozva, hogy több határidő-módosítást követően ez utóbbi szerződést bontotta fel végül a minap hosszú vívódást követően a BKK igazgatósága.

"A főváros nem tudott a problémákról"

Mint arról az Infostart is beszámolt, Közleményben adta hírül a főpolgármester-helyettes Bagdy Gábor, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósága november 21-én egyhangú szavazással, azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. A közlelény szerint

a projekt problémáiról, amik ide vezettek, a fővárosnak nem volt tudomása.

Bagdy Gábor úgy fogalmazott: az elektronikus jegyrendszer kialakítására a BKK szerződött, és a közlekedési központ menedzselte a projektet, az azzal kapcsolatos problémákról sem Tarlós István főpolgármesternek, sem neki nem voltak információi.

A főpolgármester-helyettest szerint annak indoka, hogy a BKK felmondta a szerződést, "a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése" volt. A fővárost nem érte anyagi kár. Bagdy Gábor ugyanakkor már csütörtökön jelezte, hogy a probléma hosszú ideig tartó elhallgatása miatt "a főpolgármester a szükséges személyi döntéseket meghozza".

A főváros és a hitelt nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képviselője 2013. szeptember 6-án írta alá a fővárosi közösségi közlekedés elektronikus jegyrendszerének hitelszerződését Budapesten. A szerződést Tarlós István főpolgármester és Jean-Patrick Marquet, az EBRD önkormányzati és környezetvédelmi infrastruktúráért felelős igazgatója írta alá. Az EBRD 54,5 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 17,6 milliárd forintos) hitelt nyújtott a fejlesztéshez, amelynek három fő célja a jegyrendszer megújítása, új jegyvásárlási csatornák nyitása és a bliccelés visszaszorítása volt.

A BKK-s dolgozói tesztkártyák kiosztásával 2015 decemberében kezdődött az elektronikus jegyrendszer első próbaüzeme, amelyet RIGO-nak neveztek el.

A központ tavaly augusztusban üzemelte be az első olyan beléptetőkapukat a Deák téri metróállomáson, amelyeket az elektronikus jegyrendszer részeként minden metróállomáson telepítenének. Ezek egy ideig tesztüzemben működtek, ma nyitott állapotban vannak.

A tervek szerint idén indult volna "élesben" az üzem.

A társaság január 9-én kezdte el az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó jegyérvényesítők tesztelését egy buszon a fővárosban. A Fővárosi Közgyűlés február 21-i ülésén a képviselők jóváhagyták, hogy a közgyűlés 1,5 milliárd forint éven belüli kölcsönt nyújtson a BKK-nak az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×