Infostart.hu
eur:
373.75
usd:
340.4
bux:
139214.82
2026. november 20. péntek Jolán
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója (b) és Tarlós István főpolgármester beszélget a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt a Városháza dísztermében 2018. február 21-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

E-jegy botrány: felmenti a főpolgármester a BKK vezérigazgatóját

Tarlós István kezdeményezte Dabóczi Kálmán felmentését, a fejlesztések közvetlen felügyeletével pedig általánosan Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest bízta meg.

A főpolgármester közleménye szerint emellett a cég részéről a kivitelezési bonyodalom súlyának elhúzódó téves értelmezése, illetve "szofisztikus magyarázatai" folytán mára semmiképp sem indokolható időveszteség következményeként az illetékes, BKK-t felügyelő főpolgármester-helyettes feladata a jövőben a városüzemeltetésre korlátozódik.

A fejlesztések közvetlen felügyeletével ezt követően általánosan Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest bízza meg a főpolgármester.

Tarlós István szerint a BKK által menedzselt elektronikus jegyrendszer projekttel kapcsolatban "ellenzéki hírforrások összekevernek két különböző szerződést, és ebből mindjárt túlzó, valóságon túli tényadatokat és kilátásokat is levezetnek."

A Fővárosi Önkormányzat eredetileg valóban kötött egy finanszírozási szerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), de ez a szerződés továbbra is érvényben van. A BKK pedig teljesen önállóan kötött 2014-ben egy másik, kivitelezői szerződést egy szállítóval - fejtette ki közleményében Tarlós István, hangsúlyozva, hogy több határidő-módosítást követően ez utóbbi szerződést bontotta fel végül a minap hosszú vívódást követően a BKK igazgatósága.

"A főváros nem tudott a problémákról"

Mint arról az Infostart is beszámolt, Közleményben adta hírül a főpolgármester-helyettes Bagdy Gábor, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósága november 21-én egyhangú szavazással, azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. A közlelény szerint

a projekt problémáiról, amik ide vezettek, a fővárosnak nem volt tudomása.

Bagdy Gábor úgy fogalmazott: az elektronikus jegyrendszer kialakítására a BKK szerződött, és a közlekedési központ menedzselte a projektet, az azzal kapcsolatos problémákról sem Tarlós István főpolgármesternek, sem neki nem voltak információi.

A főpolgármester-helyettest szerint annak indoka, hogy a BKK felmondta a szerződést, "a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése" volt. A fővárost nem érte anyagi kár. Bagdy Gábor ugyanakkor már csütörtökön jelezte, hogy a probléma hosszú ideig tartó elhallgatása miatt "a főpolgármester a szükséges személyi döntéseket meghozza".

A főváros és a hitelt nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képviselője 2013. szeptember 6-án írta alá a fővárosi közösségi közlekedés elektronikus jegyrendszerének hitelszerződését Budapesten. A szerződést Tarlós István főpolgármester és Jean-Patrick Marquet, az EBRD önkormányzati és környezetvédelmi infrastruktúráért felelős igazgatója írta alá. Az EBRD 54,5 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 17,6 milliárd forintos) hitelt nyújtott a fejlesztéshez, amelynek három fő célja a jegyrendszer megújítása, új jegyvásárlási csatornák nyitása és a bliccelés visszaszorítása volt.

A BKK-s dolgozói tesztkártyák kiosztásával 2015 decemberében kezdődött az elektronikus jegyrendszer első próbaüzeme, amelyet RIGO-nak neveztek el.

A központ tavaly augusztusban üzemelte be az első olyan beléptetőkapukat a Deák téri metróállomáson, amelyeket az elektronikus jegyrendszer részeként minden metróállomáson telepítenének. Ezek egy ideig tesztüzemben működtek, ma nyitott állapotban vannak.

A tervek szerint idén indult volna "élesben" az üzem.

A társaság január 9-én kezdte el az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó jegyérvényesítők tesztelését egy buszon a fővárosban. A Fővárosi Közgyűlés február 21-i ülésén a képviselők jóváhagyták, hogy a közgyűlés 1,5 milliárd forint éven belüli kölcsönt nyújtson a BKK-nak az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
A vagyonadó csak a kezdet? Drasztikusan átrendeződhet a vállalkozások adóterhelése

A vagyonadó csak a kezdet? Drasztikusan átrendeződhet a vállalkozások adóterhelése

Az idei adóváltozási hullám nem csupán az adószabályok év végi finomhangolását jelenti: a módosítások széles köre és az érzékelhető adópolitikai irányváltás a vállalatok beruházási, finanszírozási és hosszú távú üzleti döntéseit is újratervezésre kényszerítheti. Különösen a vagyonadó bevezetése, a társaságokat érintő magasabb adóterhek és az adókedvezmények változása jelenthet komoly kihívást, miközben a NAV egyre fejlettebb digitális eszközökkel ellenőrzi az adatokat. Lambert Zoltán, a WTS Klient ügyvezető partnere szerint ma már nem elég végigolvasni a jogszabályokat: a változások egyedi és összevont pénzügyi hatását is számszerűsíteni kell, hogy a cégek elkerüljék a kellemetlen meglepetéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×