Infostart.hu
eur:
389.75
usd:
339.44
bux:
121072.18
2026. március 16. hétfő Henrietta
Demeter Márta, az LMP egyik frakcióvezető-helyettese Keresztes László Lóránt, az LMP új frakcióvezetőjének sajtótájékoztatóján az Országgyűlés Irodaházában 2018. szeptember 4-én.
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd

Kósa Lajos kezdeményezi Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatát

Demeter Mártának, az LMP országgyűlési képviselőjének, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága alelnökének nemzetbiztonsági felülvizsgálatát kezdeményezi a testület fideszes elnöke.

Kósa Lajos vasárnapi debreceni sajtótájékoztatóján azt mondta, szerdán levélben kéri Kövér László házelnöktől a felülvizsgálat megindítását.

Hozzátette: a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként biztosítania kell a testület törvényes működését, ezért kötelessége ezt a lépést megtenni, miután Demeter Márta harminc évig nem nyilvános katonai adatokat tett közzé.

Ha "Demeter Mártáról a vizsgálat megállapítja, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor ő nem lehet olyan bizottságnak a tagja, amelyik a nemzetbiztonsági megbízhatóságot megköveteli"

- mondta a fideszes politikus, megjegyezve, hogy ezek a külügyi, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságok.

Kósa Lajos - mint kifejtette - a házelnöknek leírja az ügyet, amit a magyar sajtó az elmúlt napokban nagy terjedelemben tárgyalt: Demeter Márta a honvédelmi és rendészeti bizottságban elfoglalt pozíciójával visszaélve nem nyilvános katonai adatokat hozott nyilvánosságra.

Hozzátette: "ez ellentmond esküjének, a jogszabályoknak, súlyosan sérti azt a kötelezettséget, amely a magyar parlament képviselői és különösen a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny területen dolgozók számára evidens követelmény".

Kósa Lajos kitért arra, hogy a felülvizsgálati eljárás eredményét a házelnök az Országgyűlés elé terjeszti, és a parlament dönt arról, megszünteti-e a képviselő megbízatását. Ugyanakkor az csak Demeter Márta személyét érinti, az LMP természetesen más tagot delegálhat a bizottságba.

A bizottság elnöke beszélt arról is, hogy a testületük szinte minden ülésén olyan ügyeket tárgyal, amelyek minősített, nem nyilvános, titkos adatok.

Ugyanakkor nincs szó arról, hogy Demeter Márta nem járhatott volna el korrektül, törvényszerűen, és kezdeményezhette volna az adat besorolásának felülvizsgálatát - magyarázta Kósa Lajos, megjegyezve: ha ezt nem éri el, további törvényes lehetőségei is vannak a képviselőnek.

"Demeter Márta fittyet hányt a törvényekre, a parlamenti esküjére, a bizottsági pozíciójára, és primitív politikai haszonszerzésből járt el úgy, ahogy eljárt",

amiért viselnie kell a következményeket - közölte Kósa Lajos.

Hozzátette: "nem vagyunk naivak, a hét végén megállapíthattuk, hogy az LMP nevet változtatott, egyelőre nem hivatalosan, MLMP-re - Mégsem Lehet Más a Politika -, mert Demeter Mártát közben társelnöknek választották".

Kósa Lajos szerint olyan embert választottak társelnöknek, akinek az esetében már a parlamenti képviselői megbízatása is aggályos, hiszen "nyilvánvalóan megsértette a parlamenti esküjét, el kell mennie a parlamentből".

Ha egy parlamenti képviselő katonai adatokba tekint bele a munkája kapcsán, akkor azt dokumentálni kell, ráadásul a hatóságok eleve tájékoztatták arról a betekintés előtt, hogy a látottakat nem teheti közzé - mondta Kósa Lajos. Hozzátette: felmerül az is, volt-e valamilyen külső személytől, szervezettől megbízása a nem nyilvános adatok közlésére.

Címlapról ajánljuk
Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.

Az olajon túl: 10 árucikk, amely eltűnhet a piacról, ha teljesen leáll a Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros neve általában az olajválságok idején kerül a címlapokra. Pedig ezen a keskeny tengeri folyosón nemcsak energia, hanem a világgazdaság számos más kulcsfontosságú árucikke is áthalad. Ha a szoros lezárul, az autóipartól a mezőgazdaságig egész iparágak kerülhetnek alapanyaghiányba. A történet tehát jóval több, mint egy olajpiaci dráma.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×