Az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - rögzítették az alkotmányban. Az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását igénylő jogszabályt 159 igen, 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.

Főbb témakörök:

• Migráció és az unió hatásköre
• A véleménnyilvánítás és a családi élet
• Jogellenessé tehető hajléktalanság
• Közigazgatási bíráskodás a Kúriától, OBT-től, OBH-tól függetlenül

Elfogadta az Országgyűlés a kormány "Stop Soros" törvénycsomagját is, ez alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása. Pintér Sándor belügyminiszter kétharmados támogatást igénylő előterjesztését 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament. A Jobbik közölte: azért szavazta meg az alaptörvény-módosítást, mert annak irányai jók, ugyanakkor eszközeit alkalmatlannak látják a kitűzött célok elérésére.

Főbb témakörök:

• Több képviselő nem szavazott
• Ki támogatja a bevándorlást?
• Biztonságos országok
• Tiltott sáv
• A rendőrség új feladatai

Az alaptörvény-módosítás

A keresztény kultúra védelme és az unió hatásköre

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott módosítással az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme.

Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakolás alkotmányban rögzített szövege. Az újdonság az, hogy a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - rögzítették.

Szerepel ezentúl az alaptörvény szövegében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező idegen állampolgár Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A hatályos szöveghez hasonlóan meghatározták, ki jogosult Magyarországon menedékjogra: azok a nem magyar állampolgárok, akik hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

Eddig nem szerepelt az alaptörvényben az, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A rendőrség alaptörvényben rögzített feladatává vált, hogy részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.

A véleménnyilvánítás és a családi élet

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma. Az alkotmány szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Jogellenessé tehető a hajléktalanság

Az alaptörvény hatályos szövege lehetővé teszi, hogy törvény vagy helyi önkormányzat a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű közterületi tartózkodást. A mostani módosítással - október 15-től - megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást.

Ebben a cikkben is rögzítik az otthon jogi védelmét azzal, Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenkinek biztosítsa.

Közigazgatási bíráskodás a Kúriától, OBT-től, OBH-tól függetlenül

Az alkotmánymódosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást. Míg a rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben, legfőbb szervük a Kúria, addig a közigazgatási bíróságok közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben határoznak. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

Az Országos Bírósági Hivatalnak és az Országos Bírói Tanácsnak csak a rendes bíróságok felett lesz hatásköre.

A bírósági jogalkalmazással kapcsolatban rögzítették az alkotmányban, hogy a jogszabályok céljának megállapításakor elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ez a rendelkezés január 1-jétől lép hatályba.

A módosítás - egyes kivételektől eltekintve - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Igen a Stop Sorosra

Elfogadta az Országgyűlés a kormány "Stop Soros" törvénycsomagját is, ez alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása. Pintér Sándor belügyminiszter kétharmados támogatást igénylő előterjesztését 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament.

Az indítvány kétharmados passzusaira a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépését jelző Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő nem vett részt a szavazásban.

A Jobbik közölte: "azért támogattuk a saláta-jellegű csomagot, mert számos hibája mellett, egyetértünk azzal az alapvető céllal és társadalmi igénnyel, mely szerint Magyarország biztonsága és védelme elsődleges. Egyetértünk továbbá a kereszténység és a magántulajdon védelmével, a bevándorlók szétosztására vonatkozó kvótákat elutasítjuk".

Az LMP jelen volt a döntésnél, de képviselői nem szavaztak. Keresztes László Lóránt, a párt társelnöke szerdán, a szavazás előtt tartott sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta: a globális migrációs krízist fontos kérdésnek tartják, azt az eljárást azonban, ahogyan a Fidesz kezeli a kérdést, alkalmatlannak és méltatlannak ítélik.

Ki támogatja a bevándorlást?

Az új Btk.-paragrafus szerint a jogellenes bevándorlás elősegítését, támogatását az követi el, aki szervező tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve ott, ahonnan - vagy amely országon keresztül - érkezik. A szervező tevékenység irányulhat arra is, hogy tartózkodási jogcímet szerezzenek jogellenesen belépőknek. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, ezek a tettek vétség miatt elzárással büntetendők.

Aki viszont ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy kell szankcionálni azt, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzésért, több embernek segítséget nyújtva vagy a 8 kilométeres határzónában követi el.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.

A Btk. alapján szervező tevékenységnek minősül különösen, ha valaki határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, továbbá ha hálózatot épít vagy működtet.

Az elkövetőkkel szemben kitiltásnak is helye van.

Biztonságos országok

Módosult a menedékjogi törvény, amelynek értelmében ezentúl nem lehet elfogadni annak a menedékkérelmét, aki Magyarországra olyan országon keresztül érkezik, ahol nincs kitéve üldözésnek, súlyos sérelem veszélyének, vagy ha az az ország, amelyen keresztül utazott, megfelelő védelmet biztosított vagy biztosított volna, ha a kérelmező ilyen igénnyel él.

Az előterjesztő szerint ez a rendelkezés összhangban van a genfi egyezménnyel, amely csak azokat védi, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, szabadságuk veszélyben volt.

Emellett a menedékjogi törvény több passzusát is sarkalatosnak minősítették.

Tiltott sáv

A "Stop Soros" változtatott továbbá az államhatárról szóló törvényen, amely így kimondja: azok, akik határvédelemmel és államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt eljárás alatt állnak, nem tartózkodhatnak a határvonaltól számított 8 kilométeres sávban. Azokra viszont nem vonatkozik a tilalom, akik a módosítást megelőzően legalább öt éve lakcímmel rendelkeznek a 8 kilométeres övezetben.

Akik az államhatártörvény új szabályait megszegik, szabálysértést követnek el - rögzíti a módosított szabálysértési törvény.

A rendőrség új feladatai

A jogszabálycsomag kiegészítette a rendőrségről szóló törvényt is egyrészt azzal a meghatározással, hogy a rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. Másrészt része lett a törvénynek a határbiztosítási távoltartás intézménye annak érdekében, hogy a schengeni határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 kilométeres sávon belülre ne léphessenek olyanok - illetve a rendőrség eltávolíthassa onnan őket -, akikkel szemben a határzár tiltott átlépése, megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, embercsempészés, jogellenes tartózkodás elősegítése vagy jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.

A törvénycsomag a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Az előterjesztés indoklása szerint a magyar emberek joggal várják el, hogy a kormány minden eszközzel lépjen fel az illegális bevándorlás és az azt elősegítő tevékenységek ellen. Ezt a célt szolgálja a "Stop Soros" törvénycsomag, amellyel "meg akarjuk akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen" - írták.