A vonatkozó 2011-es magyar törvény értelmében a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésének kizárólagos joga a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. hatáskörébe tartozik. A szolgáltatóknak ezt a platformot kell kötelezően igénybe venniük, például a parkolásért és a közutak használatáért fizetendő díjak kiegyenlítésekor.
Az Európai Bizottság 2014-ben kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, mondván, a törvény megfelelő indok nélkül jelentősen korlátozza a piaci versenyt.
Szerdai ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította: a jogszabály összeegyeztethetetlen a szolgáltatási irányelvnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, a vitatott intézkedések aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.
Koncessziós rendszert hoztak fel példaként
Magyarország azzal érvelt, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat, amely úgynevezett általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, így az irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók.
A verdiktet ismertető közleményben hangsúlyozták, hogy a rendszer kialakítása során nem tettek eleget az arányosság követelményének, mivel "Magyarország maga is elismerte, hogy léteznének a vitatott szabályozásnál kevésbé kényszerítő, a letelepedés szabadságát kevésbé korlátozó intézkedések a kitűzött célok elérése érdekében".
A bírói testület kiemelte: a monopóliummal elért eredmény például egy, versenyre nyitott eljáráson alapuló koncessziós rendszer létrehozásával is elérhető lenne.
Amennyiben a kötelezettségszegés megállapítást nyer az uniós bíróságon, a tagországnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nem történt meg, akkor újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
