Címke: belpolitika (116 cikk)

Nem csak a szomszédos országok tiltakoznak az illegális bevándorlás szigorítása érdekében elhatározott német kormányzati intézkedések miatt. Ezúttal a rendőrség figyelmeztetett arra, hogy a végrehajtás terhei heteken belül elviselhetetlenné válnak.

A német parlament alsóháza, a Bundestag után a felsőház, a Szövetségi Tanács is jóváhagyta azt a két rendkívüli hitelcsomagot, amely az ország gazdasági fellendítését és biztonságának erősítését hivatott szolgálni. A pénteki döntéssel immár szabaddá vált az út Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellárjelölt számára, hogy az előzetes menetrend szerint április végén Olaf Scholztól átvegye a tisztséget.

A németországi választási eredmények átrajzolják több politikus pályaívét is: a parlament elnöke egy volt CDU-miniszter lesz, a távozó külügyminiszter az ENSZ-ben lehet vezető, míg a kormányra készülő szociáldemokraták az utcára tehetik női társelnöküket.

A hajnali nem hivatalos végeredmény alaposan felülírta a vasárnap esti részeredményeket. Eszerint az előre hozott német parlamenti választások győztese az eddig ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség, a nagy győztes azonban a radikális jobboldali AfD párt. A választások nagy vesztese a korábbi kormánypárt, a liberális FDP, amely a Bundestagtól most búcsúzni kényszerül.

A konzervatív CDU/CSU győzött az előrehozott német parlamenti választásokon. A keresztény pártok szövetsége az előzetes eredménye szerint a voksok 28,4 százalékával végzett az első helyen. A nagy győztes azonban a radikális jobboldali AfD párt, amely a szavazatok 20,1 százalékát szerezte meg, 9,7 százalékkal többet, mint a három évvel ezelőtti parlamenti választásokon.

Megörvendeztette a radikális jobboldali pártot a YouGov tekintélyes közvélemény-kutató intézet. Idei első felmérése szerint a párt támogatottsága immár 21 százalékos, ami 2 százalékos pluszt jelent a tavaly decemberi népszerűségéhez képest. Legutóbb egy évvel ezelőtt, tavaly januárban mértek 21 százalékot a párt esetében.

Rendkívüli belpolitikai válság után a jelek szerint közel a megoldás Ausztriában. Korábbi döntéseire rácáfolva Alexander Van der Bellen államfő a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, Herbert Kicklt bízta meg kormányalakítással. Kickl a megbízást elfogadta, és a konzervatív osztrák Néppárttal (ÖVP) kezd koalíciós tárgyalásokat.,

Kiutat keres Alexander Van der Bellen a rendkívüli belpolitikai válságából. Az elnök elismerte, hogy csalódást és meglepetést okozott számára a kormányalakítással általa megbízott három párt, a konzervatív Osztrák Néppárt, a szociáldemokrata SPÖ és a liberális NEOS novemberben kezdődött egyeztetéseinek kudarca. A kiút a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt szerepvállalása lehet.

Karl Nehammer kancellár, a konzervatív Osztrák Néppát elnöke szombat este bejelentette, hogy a közeli napokban lemond mind kancellári, mind pártelnöki tisztségéről. Egyidejűleg közölte, hogy megszakították a koalíciós tárgyalásokat a szociáldemokrata SPÖ-vel.

A kormányalakítás kudarcára a múlt év végén a szakértők túlnyomó többsége sem számított. A három párt vezetője a viták ellenére sikert ígért. Az új évet köszöntve Alexander Van der Bellen államfő is optimistán nyilatkozott. Ezek után szinte derült égből villámcsapásként hatott, hogy nem jön létre a háború utáni Ausztria első hárompárti koalíciója.

A 2024-es év fordulatot hozott a magyar belpolitikában. Megjelent egy új szereplő, majd egy párt, maga mögé állította az ellenzéki szavazókat, és két nagy szemben álló politikai tábor alakult ki az országban. Az InfoRádió összeszedte 2024 legfontosabb belpolitikai eseményeit.

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.

A kocka el van vetve. A hivatalban lévő kancellár pártja legfelsőbb vezetőségének immár hivatalos kancellárjelöltje a február 23-i előre hozott parlamenti választásokon. Noha a szociáldemokrata párttagság csak január 11-én foglal állást, a szembehelyezkedés még inkább ártana az SPD amúgy is alacsony támogatottságának.

Eldőlt, hogy Ausztriának az ország háború utáni történetében először három pártból álló kormánya lesz. A szeptember 30-i parlamenti választásokon győztes Osztrák Szabadságpárt egyedül nem tudott kormányt alakítani, így Karl Nehammer néppárti kancellár az Osztrák Szociáldemokrata Párttal és a NEOS-szal hívhat életre új koalíciót.

Immár véglegesen befellegzett a hárompárti német kormánykoalíciónak. Több mint egy éve tartó, szinte állandó belső viták után Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár szerda este menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, a legkisebb kormánykoalíciós párt, a szabad demokrata FDP elnökét. Lindnerrel együtt távozott a kormányból a liberális párt többi minisztere. A kancellár jelezte, hogy legkésőbb március végéig előre hozott választásokat rendeznek.

Saját pártját és a kormánykoalíciót is szokatlan élességgel bírálta Boris Pistorius. Az elhangzottaknak plusz jelentőséget adhat, hogy noha Olaf Scholz a közelmúltban többször is jelezte, hogy a jövő őszi parlamenti választásokon pártja színeiben újra kíván indulni a kancellári tisztségért, elemzők szerint Boris Pistoriusnak erre jóval nagyobb esélye lenne.

Noha a szeptember végi ausztriai parlamenti választásokon fölényes győzelmet arató radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke továbbra is a leghatározottabban magának követeli a kormányalakítást, koalíciós partner híján aligha lesz lehetősége erre, a szélsőjobboldalinak tartott párt vezetője hiába szólította fel Karl Nehammer kancellárt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökét a koalícióban való másodhegedűs szerepének elvállalására, Nehammer hasonló határozottsággal nemet mondott.

Kétségkívül nagy győzelmet aratott Friedrich Merz azzal, hogy az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU kancellárjelöltje lett. A németek többsége ma minden valószínűség szerint a keresztény pártok győzelmére és arra fogadna, hogy az ország következő kancellárja a 68 éves politikus lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hivatalban lévő Olaf Scholz kancellár és pártja, a szociáldemokrata SPD feladta volna a harcot.

Érkeznek a meghívottak a kötcsei piknikre. A rendezvényt a Dobozy-kúrián tartják. A kormányfő itt mondja el politikai helyzetértékelését.

Már a tartományi választások utáni első két napban beigazolódtak azok a jóslatok, hogy mind Türingiára, mind Szászországra rendkívül nehéz és hosszú kormányalakítási tárgyalások várnak.