Címke: belpolitika (103 cikk)

Eldőlt, hogy Ausztriának az ország háború utáni történetében először három pártból álló kormánya lesz. A szeptember 30-i parlamenti választásokon győztes Osztrák Szabadságpárt egyedül nem tudott kormányt alakítani, így Karl Nehammer néppárti kancellár az Osztrák Szociáldemokrata Párttal és a NEOS-szal hívhat életre új koalíciót.

Immár véglegesen befellegzett a hárompárti német kormánykoalíciónak. Több mint egy éve tartó, szinte állandó belső viták után Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár szerda este menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, a legkisebb kormánykoalíciós párt, a szabad demokrata FDP elnökét. Lindnerrel együtt távozott a kormányból a liberális párt többi minisztere. A kancellár jelezte, hogy legkésőbb március végéig előre hozott választásokat rendeznek.

Saját pártját és a kormánykoalíciót is szokatlan élességgel bírálta Boris Pistorius. Az elhangzottaknak plusz jelentőséget adhat, hogy noha Olaf Scholz a közelmúltban többször is jelezte, hogy a jövő őszi parlamenti választásokon pártja színeiben újra kíván indulni a kancellári tisztségért, elemzők szerint Boris Pistoriusnak erre jóval nagyobb esélye lenne.

Noha a szeptember végi ausztriai parlamenti választásokon fölényes győzelmet arató radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke továbbra is a leghatározottabban magának követeli a kormányalakítást, koalíciós partner híján aligha lesz lehetősége erre, a szélsőjobboldalinak tartott párt vezetője hiába szólította fel Karl Nehammer kancellárt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökét a koalícióban való másodhegedűs szerepének elvállalására, Nehammer hasonló határozottsággal nemet mondott.

Kétségkívül nagy győzelmet aratott Friedrich Merz azzal, hogy az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU kancellárjelöltje lett. A németek többsége ma minden valószínűség szerint a keresztény pártok győzelmére és arra fogadna, hogy az ország következő kancellárja a 68 éves politikus lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hivatalban lévő Olaf Scholz kancellár és pártja, a szociáldemokrata SPD feladta volna a harcot.

Érkeznek a meghívottak a kötcsei piknikre. A rendezvényt a Dobozy-kúrián tartják. A kormányfő itt mondja el politikai helyzetértékelését.

Már a tartományi választások utáni első két napban beigazolódtak azok a jóslatok, hogy mind Türingiára, mind Szászországra rendkívül nehéz és hosszú kormányalakítási tárgyalások várnak.

Reggel nyolc órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek és megkezdődtek a parlamenti választások két németországi tartományban, Szászországban és Türingiában. Noha az egykori NDK-hoz tartozott keletnémet tartományokban helyi választásokról van szó, általános vélekedés szerint azok kimenetele hosszabb távon átrajzolhatja nemcsak Németország, de Európa politikai térképét is. Ebből kiindulva meghatározó a hagyományos pártok, illetve a velük szembenálló radikális jobb-, illetve baloldali pártok szereplése.

Egyre forróbb a hangulat Németországban a vasárnapi, Türingiában és Szászországban tartandó tartományi parlamenti választások előtt. Az egykori NDK-hoz tartozott két tartományban szinte napról-napra növekszik a radikális jobboldali, megalakulása óta a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatottsága. Ehhez jelentős mértékben járult hozzá a múlt heti solingeni, több halálos áldozatot és sebesültet követelő, egy korábban kitoloncolásra ítélt szíriai menekült által elkövetett terrorcselekmény.

Rekord méretű népszerűtlensége ellenére Olaf Scholz nem adja fel. Nyári szabadsága előtt tartott rendkívüli sajtóértekezletén megerősítette, hogy jövőre újra indul a kancellári tisztségért. A kormány azt javasolja, hogy az országos parlamenti választást szeptember 28-án tartsák.

Az elmúlt időszakban ritkának számító összefogás alakult ki a német kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU között. A közös cél a karlsruhei alkotmánybíróság védelme, annak megakadályozása, hogy szélőséges erők befolyásolhassák a testület tevékenységét. Ennek érdekében az alaptörvény reformjára van szükség.

Ha Németországban most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat, a konzervatív pártszövetség fölényesen nyerne, a CDU és a CSU kétszer annyi szavazatra számíthatna, mint a legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata SPD.

Szlovákiára mindig is jellemző volt az élénk és változatos pártpolitikai élet, azonban a társadalmi szétszakadás, polarizálódás korábban ismeretlen volt, és nagyon sokan az ebből eredő feszültséget okolják a kormányfő elleni merényletért.

A hatalom visszaszerzésére törekszik a német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Németország legnagyobb konzervatív pártjának kongresszusa elfogadta az új programot: a hetvenoldalas dokumentum a korábbi, immár tizenhat éves programot váltja fel, amely felett eljárt az idő. A párt felett azonban aligha, a 2021-es választási kudarc után mára ismét Németország legerősebb pártjává vált.

Öt hét van hátra a június 9-i európai parlamenti választásokig, a németeket azonban mindenekelőtt a belpolitika foglalkoztatja, a kontinens jövője inkább ennek függvényében. Erről tanúskodik az a legfrissebb felmérés, amelyet az ARD közszolgálati médium megbízásából végeztek. A menekültpolitika alakulása mellett a költségvetési gondok aggasztják leginkább az embereket. Az Európai Unió politikájával azonban kevesebb mint egyharmaduk elégedett.

A súlyos költségvetési válság nyomán az elmúlt hónapokban több alkalommal is fellángolt a vita az arra rászorulóknak, elsősorban munkanélkülieknek nyújtott állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld szigorításáról. A korábbi Hartz 4 rendszert 2023 januárjában felváltó támogatást főként a konzervatív CDU-CSU ellenzéki pártszövetség bírálja, de a kormánykoalíció pártjai között is szinte rendszeresen felújuló vita tárgya. Ezúttal - és immár nem először - a pénzügyminiszter állt elő újabb indítvánnyal.

A hét végén a brandenburgi Grünheidében több százan tüntettek Elon Musk elektromos autókat előállító cégének tervezett bővítése ellen, mint ahogy mellette is. Brandenburg tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke a bővítéspártiak élére állt.

Még meg sem történt a károk felmérése, de Németországban máris megkezdődött a rendkívüli lehallgatási botrány okozta károk lehetséges elhárítása. A konzervatív ellenzék nemzetbiztonsági tanács felállítását vetette fel.

A tiltakozások, az egészségügyi szakértők szerint mindenekelőtt a fiatalokat fenyegető kockázatok ellenére várhatóan már a hét második felében a Bundestag elé kerül a marihuána legalizálását célzó kormányzati tervezet. Ha a Bundestag várhatóan zöld jelzést ad, a sokat vitatott "Lauterbach-törvény" április 1-jén életbe léphet.

Friedrich Merz tizennyolc hónappal a parlamenti választások előtt már a koalíciós lehetőségeket latolgatta, és kizárásos alapon elsősorban a Zöldek Pártja mellett tette le a garast, amit viszont nem fogadott kitörő örömmel a bajor testvérpárt, a CSU.