eur:
405.4
usd:
392.53
bux:
86717.67
2025. február 9. vasárnap Abigél, Alex
Strasbourg, 2018. szeptember 12.Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt (k, jobbról) megtapsolják képviselőtársai a nevét viselő Sargentini-jelentés megszavazását követően az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/AP/Jean-Francois Badias)
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Megszavazta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést

Az Európai Parlamentben a Magyarországot elmarasztaló jelentést 448 igen szavazattal fogadták el, 197 nem ellenében. 48-an tartózkodtak, de a tartózkodás nem számított szavazatnak.

A jelentés összeállítója, a holland zöldpárti Judith Sargentini szoros eredményre számított, ehhez képest

kétharmados többséggel fogadták el a dokumentumot.

Az elfogadáshoz legalább 376 támogató szavazat kellett. Az Európai Parlamentben összesen 693 képviselő voksolt a Magyarországot elmarasztaló jelentésről, amelyet nagy többséggel, 448 igen szavazattal fogadtak el, 197 nem ellenében. 48-an tartózkodtak, de a tartózkodás nem számított szavazatnak.

Sajtóértesülés szerint a magyar kormány már korábban fontolóra vette, hogy megtámadja a döntést az EU bíróságán, mert úgy látja, hogy az Európai Parlament megsértette az uniós alapszerződést a szavazásnál. A keddi, plenáris vita utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta, hogy a jelentés az uniós jog szempontjából is kérdéses, de nem fejtette ki, hogy ezt pontosan hogy érti, mint mondta, ez Szájer Józsefnek, az EPP magyar frakcióvezető-helyettesének a területe.

A Tanács térfelén pattog a labda

A képviselők a jelentés elfogadásával felkérték az uniós kormányokat, hogy indítsák el az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk (1) pontjában leírt eljárást. Itt az eljárás megelőző szakaszáról van szó, amely az érintett országgal folytatott párbeszédre teremt lehetőséget azzal a céllal, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges szankciók. A tanácsi döntésre irányuló javaslatot a parlament elküldi a tagállamokat tömörítő Tanácsnak. A Tanács a tagjai négyötödének támogatásával dönthet úgy, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye.

A döntés előtt a Tanácsnak meg kell hallgatnia a magyar kormány álláspontját.

A döntést az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Magyarországnak a többi uniós tagállam javaslatot tehet a jogsértés veszélyének megszüntetésére.

A 7. cikk (2) pont szerinti eljárás alapján az Európai Tanács dönthet úgy egyhangúlag, hogy Magyarországon súlyosan és folytonosan megsérti a jogállamiság és a demokrácia elveit, és az alapvető jogokat. Ezt az eljárást az Európai Parlament nem kezdeményezheti, de a döntést neki is jóvá kell hagynia.

Ez a döntés vezethet el végül például olyan szankciókhoz, mint Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztése.

A Sargentini-jelentés elfogadásához vezető út

A magyarországi jogállamiság helyzetét elemző jelentés az Orbán-kormány 2010 óta elfogadott intézkedéseit sorolja fel. Keddi vitaindítójában Judith Sargentini arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek kötelessége fellépni a jogsértések ellen, mert

Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, és a helyzet semmit nem javult a jelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta.

Orbán Viktor több bírálatot is megfogalmazott keddi nyilatkozataiban a jelentés elkészítésének körülményeivel kapcsolatban. Szerinte a kormány egy 108 oldalas, „a jelentés megállapításait tételesen cáfoló” papírt juttatott el a plenáris vita előtt a képviselőkhöz. A miniszterelnök szerint a jelentésben megfogalmazott bírálatok „az alapvető elvekkel sincsenek tisztában”, 37 súlyos ténybeli tévedést tartalmaznak és a dokumentum az uniós jog szempontjából is kérdéses.

Orbán Viktor azt is kifogásolta, hogy az Európai Parlament úgy tört pálcát egy ország fölött, hogy nem is küldött hivatalos tényfeltáró delegációt Magyarországra.

A magyar kormányfő már kedden kész tényként kezelte, hogy elfogadják a jelentést, mint mondta "Berlinből megjött az utasítás". Orbán Viktor szerint ez lesz az ára annak, hogy az Európai Néppárt a jövő májusi európai parlamenti választások után koalícióra lépjen a szocialistákkal és a liberálisokkal, ha pedig ez megtörténik, akkor szerinte „az illegális bevándorlók el fogják lepni Európát”.

A Bruxinfo elemzése szerint az osztrák és a rá következő román soros EU-elnökségeknek aligha fűlik majd a foga a magyar dosszié megnyitásához, így az sem kizárt, hogy már csak a következő EP és bizottság idején foglalkoznak majd érdemben vele.

Judith Sargentini maga is elismerte, hogy ha el is fogadják a jelentését, a Tanácstól nem vár túl nagy ügybuzgalmat a közeljövőben, mert szerinte sem az osztrák, sem a román soros EU-elnökség nem mutat majd túlzott érdeklődést a jogállami kérdés és a számonkérés iránt.

Címlapról ajánljuk
Teljesen átalakítja a Balatont is a hódpatkány, és már nem tehetünk semmit

Teljesen átalakítja a Balatont is a hódpatkány, és már nem tehetünk semmit

Nutriát – népies nevén: hódpatkányt – rögzített a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kameracsapdája a Kis-Balatonon. A nutria inváziós fajnak számít Magyarországon, vagyis veszélyes az élővilágra, sőt a töltésekre és a gátakra is – mondta az InfoRádióban a kutatóintézet tudományos tanácsadója, Lanszki József.

Moziból színház – Bástya néven új magánszínház nyílik Budapesten

A műfajok és a művészek tekintetében is egy színes színházat szeretnének működtetni – mondta az InfoRádióban a február 20-án megnyíló Bástya Színházról a teátrum művészeti vezetője. Ozsgyáni Mihály hozzátette: a repertoárban a régi sikeres előadások mellett új produkciók is lesznek. Elmondta azt is, hogy az egykori Bástya mozi épületében működő 90 fős stúdiószínház bővítésének lehetőségével is terveznek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.10. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×