A politikus a miniszterjelölti meghallgatásán a digitalizációs és technológiai bizottság előtt úgy fogalmazott: hazánk számára történelmi lehetőség, hogy egy tárcánál összpontosulhat a tudomány, a technológia, a kormányzati informatika, a digitális állam megteremtése, valamint az innováció, mint nagyon fontos portfólió elemek.

Tanács Zoltán célként jelölte Észtország mintájára egy olyan digitális állam teremtését, amely

• tényleg megkönnyíti az állampolgárok életét,
• ahol lehetőleg nem kell mindig sokszor beadni ugyanazt a személyes információt egy-egy ügyintézésnél,
• és ahol szolgáltatóként lehet tekinteni az államra.

„Gondoljanak úgy egy jövőbeli állami szolgáltatásra, mintha a Revolutot vagy a Booking.com-ot használnák. (…) Egyszerű, kényelmes, gyors, olcsó és fájdalommentes” – emelte ki a miniszterjelölt az Országgyűlés digitalizációs és technológiai bizottságának ülésén. „Ettől még nagyon messze vagyunk” – mondta a miniszterjelölt, aki feladatnak jelölte meg, hogy ide eljusson el az ország.

A minisztérium portfóliójába tartozó digitalizációval kapcsolatban Tanács Zoltán azt mondta: Magyarország ezen a téren már sok eredményt elért, az elmúlt 10 évben például az Európai Unióban már kilencedik helyen áll a digitális kormányzati indexben. Ennek az elsődleges oka, hogy az alapinfrastruktúra kifejezetten jó színvonalú, azonban az erre épülő szolgáltatások nem megfelelőek – mutatott rá.

A miniszterjelölt szerint nagyon sok problémával terhelt a kormányzati informatika.

A legfontosabb gondok közé tartozik, hogy rengeteg állami nyilvántartás létezik, melyek nem működnek egymással összehangoltan.

Tanács Zoltán az állami informatika problémájának nevezte azt is, hogy a digitális állam kialakításának területe az elmúlt időszakban a visszaélések terepévé vált. Az informatikai közbeszerzések keretrendszerén több mint háromezer milliárd forint folyt keresztül az elmúlt időszakban, ezek óriási korrupcióval terhelt, rosszul elköltött pénzek voltak – hangsúlyozta.

A kiberbiztonsággal kapcsolatban a miniszterjelölt kiemelte: alapvető sztenderdeket nem tartanak be az állami informatikában, ami nagyon komoly nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz magában és veszélyezteti a magyar állampolgárok különböző személyes adatait. A kiberbiztonság terén ezért nagyon fontos előrelépésre van szükség, ennek a minisztériumnak ez is feladata lesz – tette hozzá.

Tanács Zoltán beszélt arról is, hogy a mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, ezért a technológiához a digitális államnak „ésszel, felelősségteljesen kell hozzáállnia”.

A tudománypolitikával, innovációval és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban a miniszterjelölt úgy fogalmazott, hogy ezeken a területeken „hazánk sajnos nem áll jól”, mivel az Európai Unió országai átlagosan a GDP 2 százalékát, Magyarország azonban a nemzeti össztermékének csak 1,3 százalékát költi erre.

„Erőforrások nélküli, kicsi ország vagyunk, nincsenek ásványkincseink, nekünk a legfontosabb értékünk a tudás és a szellemi kapacitás” – hívta fel a figyelmet Tanács Zoltán, aki

az egyik legfontosabb célnak a kutatás-fejlesztésre fordítandó összeg növelését nevezte.

Mint mondta, a kormányzati ciklus végéig a magyar GDP 2 százalékára kell növelni a szektor támogatását, hosszabb távon pedig a 3 százalék feletti érték a cél.

A miniszterjelölt kiemelte: kutatni, tudományt művelni az ország érdekében úgy lehet, hogy ha több a forrás és stabilitás, kiszámítható légkör van a szektorban.

Hozzátette:

pénteken találkozni fog Pósfai Mihállyal, a Magyar Tudományos Akadémia leendő elnökével, majd a kutatóintézetek vezetőivel,

és meghallgatja a véleményüket a kutatóhálózat működésének átalakításáról.

Tanács Zoltán hangsúlyozta: minden fontos kormányzati döntésbe be akarja vonni a jövőben a tudomány képviselőit, és rendszeres párbeszédet kíván fenntartani a tudományos közösséggel.

A meghallgatáson a bizottság tagjai többek között a mesterséges intelligencia hatásáról, a digitális gyermekvédelemről, valamint a túlárazott informatikai szerződésekről kérdezték a jelöltet.

Máthé Zsuzsa (KDNP) az iskolai okoseszközhasználatról, Molnárné Lezsák Anna (Fidesz) pedig arról kérdezett, hogy mikor tervezik a mesterséges intelligencia használatának fokozásával a bürokráciát csökkenteni.

Gyömbér Dávid (TISZA) azt kérdezte, hogy a miniszterjelölt tervezi-e „állhatatossági audit kezdeményezését” az elmúlt 8-10 év legnagyobb állami IT-beszerzéseiről, Rózsahegyi Áron (Tisza) pedig a Külügyminisztérium szerverének jövőbeli védelméről érdeklődőtt.

A kérdésekre válaszolva Tanács Zoltán a Külügyminisztérium szerverét ért támadásokkal kapcsolatban azt mondta: maximális kiberbiztonság nincsen, azonban „mindig tanulni kell a hibákból”, az állami intézmények képességeit a kiberbiztonság területén meg kell erősíteni.

A miniszterjelölt kiemelte: át kell alakítani a rosszul működő közbeszerzési rendszert az informatikai szolgáltatások esetében, és gyorsítani kell az informatikai beszerzések rendszerét.

Tanács Zoltán hangsúlyozta, mindent meg kell tenni, hogy a gyermekek a digitális térben védettek legyenek, azonban a területen a konkrét kérdések eldöntéséért az oktatási tárca fog felelni.

A mesterséges intelligencia használatáról szólva a miniszterjelölt

célként jelölte meg, hogy minél előbb legyen ingyenes, biztonságos, állami alkalmazottak által is használható, központilag megszervezett MI-hozzáférés.

A bizottság 5 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta a miniszter kinevezését.

Jó oktatás nélkül nincsen jó és sikeres állam – fogalmazott Tanács Zoltán az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén, ahol kijelentette, hogy tárcájának a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés és az innováció területein is nagyon sok tennivalója lesz.

A miniszterjelölt célnak nevezte, hogy Magyarországon olyan oktatási rendszer épüljön, amely „jövőálló és bölcs” nemzet épülését segíti.

A felsőoktatás és a tudománypolitika között „szoros az átjárás”, az egyetemek maguk is kutatási műhelyek, ezért szoros együttműködés szükséges az oktatási, valamint a tudományos és technológiai tárcák között – mondta Tanács Zoltán, kiemelt feladatnak nevezve, hogy a kutatók vissza tudjanak kapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe. „Enélkül nincs minőség, enélkül nincs kiválóság” – mondta.

A miniszterjelölt kiemelte: érdemi párbeszéd, rendszeres egyeztetés szükséges a kormányzat és a tudományos élet között, emlékeztetve, hogy Orbán Viktor korábbi miniszterelnök tíz éve nem járt a Magyar Tudományos Akadémián.

A magyar GDP-nek a mostani aránynál nagyobb részét kell a jövőben kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítani, a kutatás-finanszírozási rendszert át kell gondolni - emelte ki Tanács Zoltán.

„A kutatói bérek alacsonyak, ilyen körülmények között nem jó kutatni”

– tette hozzá.

A miniszterjelölt szerint a magyar kutatóhálózatnak a Magyar Tudományos Akadémia alóli „erőszakos kiszervezése”, majd később további négy társadalomtudományi intézet „kiszakítása” onnan „mind-mind olyan körülmények voltak, melyek nem segítették a tudósokat dolgozni”.

Elmondta: a Tudományos és Technológiai Minisztérium feladata lesz a digitális államot megteremtő alapszolgáltatások, az állami informatikai rendszerek fejlesztése is.

Szintén a tárca portfóliójába fog tartozni a kiberbiztonság kérdése

– hívta fel a figyelmet Tanács Zoltán, aki emlékeztetett a KRÉTA-rendszert ért kibertámadásokra, amikor több százezer gyerek adatai kerültek nyilvánosságra.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a miniszterjelölt hangsúlyozta: ez a technológia folyamatosan fejlődött a korábbi évtizedekben, azonban ez a folyamat az elmúlt években vált igazán látványossá. Ezt a technológiát az EU-s szabályozásokkal harmóniában, biztonságos módon szükséges használhatóvá tenni - mondta.

Hozzátette: a magyar lakosság digitális kompetenciája az uniós átlag felett van, ami jó aránynak mondható, a vállalkozási szektorban azonban még jelentős elmaradás tapasztalható, amelyet a jövőben meg kell szüntetni.

A Tisza Párt az uniós döntéshozatalban nagyon aktív, például a digitális gyermekvédelmi szabályok kérdéskörében is –– hívta fel a figyelmet Tanács Zoltán. Kiemelte, a pedagógusok adminisztratív terheinek csökkentése a tanárok mesterséges intelligenciához való hozzáférésének kormányzati támogatásával is fokozódhat.

A meghallgatáson a bizottság tagjai a kutatás finanszírozásról, a doktoranduszok ösztöndíjairól és a mesterséges intelligenciáról kérdezték a jelöltet. Hankó Balázs (Fidesz) emlékeztetett, hogy az elmúlt években Magyarországon növekedett a kutató-fejlesztők és a doktoranduszok száma, a szabadalmak száma pedig megsokszorozódott. Czirbus Gábor (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a tárcának milyen tervei vannak a Nemzeti Tudósképző Akadémiával, valamint hogyan képzeli el a miniszterjelölt a mesterséges intelligencia és az oktatás kapcsolatát. Radics Béla (Fidesz) arról kérdezte a miniszterjelöltet, milyen nézeteket vall a társadalmi nemek tudománya (gender studies) témaköréről.

Kincse Csongor (Tisza) arról beszélt, hogy a neves magyar tudósok többsége a tudományos sikerek javát külföldön érte el, Magyarországon pedig a kutatás továbbra is alulfinanszírozott, Müller Anna (Tisza), az oktatási bizottság alelnöke pedig arról érdeklődött, hogy várható-e az új kormánytól az alacsony doktorandusz-ösztöndíjak emelése.

Tanács Zoltán fontos, szuverenitási kérdésnek nevezte a magyar fejlesztésű mesterséges intelligenciát, mivel véleménye szerint minden kis ország, így Magyarország is ki van szolgáltatva a területen a "nagy tech-óriásoknak".

„Ha a pénzosztás politikai alapon megy, nem hoz innovációt”

– mondta a miniszterjelölt, aki szerint az Orbán-kormány által elköltött pénzek nem hasznosultak jól, észszerű gazdálkodással az új kormány akár a hazai költségvetés 8-10 százalékát is megspórolhatja, így több forrás juthat többek között a tudományra és az innovációra is.

„A hazai tudomány megkapja, ami neki jár” – fogalmazott Tanács Zoltán, aki szerint ez hozzájárulhat ahhoz is, hogy "gazdagabb társadalmat tudjunk építeni".

A bizottság 6 igen és 2 tartózkodás mellett támogatta a miniszter kinevezését.