eur:
396.77
usd:
371.27
bux:
70953.91
2024. június 26. szerda János, Pál
Trócsányi László igazságügyi miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 14-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Trócsányi: a Sargentini-jelentés miatt az Európai Unió Bíróságához fordult a kormány

A kormány az Európai Unió Bíróságához fordult szerdán, mert vitatja a Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadásának szabályszerűségét - jelentette be Trócsányi László igazságügy-miniszter Budapesten, sajtótájékoztatón.

A magyar álláspont szerint az EU alapszerződés hetes cikk szerinti eljárás Európai Tanács előtti megindítására irányuló EP-szavazáson nem volt meg a szükséges kétharmados többség, a tartózkodások ugyanis leadott szavazatként értékelendők - fejtette ki a miniszter.

Az EP a saját szabályait sem tartotta be - fűzte hozzá.

Trócsányi László megjegyezte: a magyar jogállamisággal foglalkozó jelentés érzelmileg túlfűtött, a tényeket figyelmen kívül hagyta, ezért annak tartalmát is vitatják. A jelentés oka az is lehet, hogy a kormánynak határozott álláspontja van a migrációról, amin nem kíván változtatni - jelezte.

Rossznak tartják az egész eljárást

A szerdai kormányülés döntése szerint azonban azért fordultak a luxemburgi székhelyű uniós bírósághoz, mert a jelentés elfogadása is szabálytalan volt.

A miniszter szerint egyértelmű rendelkezés, hogy a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kell venni, a tartózkodás is egy szavazat, méghozzá nem szavazatnak minősül, és ez alapján nem volt meg a szükséges kétharmados többség az EP-szavazáson. Ez egy nagyon fontos, precedens értékű ügy, hiszen az EU egy jogközösség, és ha a tagállamoktól elvárható a szabályok betartása, akkor ugyanúgy az EU intézményeitől, köztük az EP-től is.

Megdöbbentő, hogy az EP két nappal a szavazás előtt még nem tudta, milyen szabályok szerint fog szavazni, s jogi szakvéleményt kellett kérnie. Egész eljárása sérti a jogbiztonságot és a jóhiszemű együttműködés elvét - mutatott rá a miniszter. Mindezek miatt a magyar kormány szerdán benyújtotta keresetét a Sargentini-jelentés elfogadása ügyében az Európai Bírósághoz.

Okafogyottá válhat a hetes cikk szerinti eljárás

Újságírói kérdésre válaszolta Trócsányi László elmondta: amennyiben a luxemburgi székhelyű bíróság helyt ad a magyar keresetnek, akkor nincs Sargentini-jelentés, és okafogyottá válik a hetes cikk szerinti eljárás.

Ugyancsak kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a tankönyvpiac monopolizálásával kapcsolatos bírósági döntés ellen fellebbeznek, mert a magyar álláspont szerint ez esetben egy állami piacról van szó, melyet az állam átalakított. A változtatás egyébként jelentősen csökkentette a családok kiadásait.

  • A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.
  • A jelentést júniusban az EP illetékes bizottsága, szeptemberben pedig a plenáris ülése nagy többséggel elfogadta. A plenáris ülésen 448 igen szavazat, 197 nem és 48 tartózkodás volt.
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.26. szerda, 18:00
Szalai Máté
Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca’Foscari Egyetem kutatója
Égett a forró drót Washington és Moszkva között, reagáltak az oroszok Trump béketervére – Háborús híreink szerdán

Égett a forró drót Washington és Moszkva között, reagáltak az oroszok Trump béketervére – Háborús híreink szerdán

Telefonon beszélt egymással Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter – 2023 márciusa óta nem volt ilyen beszélgetés. A Pentagon szerint a két fél a nyitott kommunikációs csatornák fenntartásának szükségességéről beszélt, az orosz védelmi minisztérium szerint arra figyelmeztették Washingtont, hogy tovább eszkalálhatják a konfliktust az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok. Donald Trump amerikai elnökjelölt két tanácsadója olyan béketervet tett le az asztalra, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás felpörgetésének fenyegetésével késztetné Oroszországot béketárgyalásokra. A Kreml úgy reagált, nyitottak a tárgyalásra a „harctéri realitások” tükrében, vagyis az elfoglalt területeket semmiképpen nem adják vissza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×