Infostart.hu
eur:
364.21
usd:
315.31
bux:
149921.81
2026. augusztus 12. szerda Klára
Trócsányi László igazságügyi miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 14-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Trócsányi: a Sargentini-jelentés miatt az Európai Unió Bíróságához fordult a kormány

A kormány az Európai Unió Bíróságához fordult szerdán, mert vitatja a Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadásának szabályszerűségét - jelentette be Trócsányi László igazságügy-miniszter Budapesten, sajtótájékoztatón.

A magyar álláspont szerint az EU alapszerződés hetes cikk szerinti eljárás Európai Tanács előtti megindítására irányuló EP-szavazáson nem volt meg a szükséges kétharmados többség, a tartózkodások ugyanis leadott szavazatként értékelendők - fejtette ki a miniszter.

Az EP a saját szabályait sem tartotta be - fűzte hozzá.

Trócsányi László megjegyezte: a magyar jogállamisággal foglalkozó jelentés érzelmileg túlfűtött, a tényeket figyelmen kívül hagyta, ezért annak tartalmát is vitatják. A jelentés oka az is lehet, hogy a kormánynak határozott álláspontja van a migrációról, amin nem kíván változtatni - jelezte.

Rossznak tartják az egész eljárást

A szerdai kormányülés döntése szerint azonban azért fordultak a luxemburgi székhelyű uniós bírósághoz, mert a jelentés elfogadása is szabálytalan volt.

A miniszter szerint egyértelmű rendelkezés, hogy a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kell venni, a tartózkodás is egy szavazat, méghozzá nem szavazatnak minősül, és ez alapján nem volt meg a szükséges kétharmados többség az EP-szavazáson. Ez egy nagyon fontos, precedens értékű ügy, hiszen az EU egy jogközösség, és ha a tagállamoktól elvárható a szabályok betartása, akkor ugyanúgy az EU intézményeitől, köztük az EP-től is.

Megdöbbentő, hogy az EP két nappal a szavazás előtt még nem tudta, milyen szabályok szerint fog szavazni, s jogi szakvéleményt kellett kérnie. Egész eljárása sérti a jogbiztonságot és a jóhiszemű együttműködés elvét - mutatott rá a miniszter. Mindezek miatt a magyar kormány szerdán benyújtotta keresetét a Sargentini-jelentés elfogadása ügyében az Európai Bírósághoz.

Okafogyottá válhat a hetes cikk szerinti eljárás

Újságírói kérdésre válaszolta Trócsányi László elmondta: amennyiben a luxemburgi székhelyű bíróság helyt ad a magyar keresetnek, akkor nincs Sargentini-jelentés, és okafogyottá válik a hetes cikk szerinti eljárás.

Ugyancsak kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a tankönyvpiac monopolizálásával kapcsolatos bírósági döntés ellen fellebbeznek, mert a magyar álláspont szerint ez esetben egy állami piacról van szó, melyet az állam átalakított. A változtatás egyébként jelentősen csökkentette a családok kiadásait.

  • A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.
  • A jelentést júniusban az EP illetékes bizottsága, szeptemberben pedig a plenáris ülése nagy többséggel elfogadta. A plenáris ülésen 448 igen szavazat, 197 nem és 48 tartózkodás volt.
Címlapról ajánljuk

Felpörög a metróhosszabbítás – itt vannak a feladatok, ingatlanokat is meg kell vennie a fővárosnak

A 3-as metró harminchat évvel ezelőtt érte el Újpest-Központot, ám a tervek ellenére sosem folytatták. A BKK előkészítette a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításának engedélyezési terveit, és a kormány által júliusban meghirdetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tartalmazza a metróvonal meghosszabbítását, első szakaszként Rákospalota-Újpestig. Sok feladat van, a határidő rövid, és a két új megállóval nem jönnek majd új szerelvények.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×