Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.89
bux:
134616.81
2026. június 1. hétfő Tünde
Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt kinevezés elõtti meghallgatásán az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én.
Nyitókép: Hegedüs Róbert

Pósfai Gábor: „nem rendőrminiszter szeretnék lenni”

Pósfai Gábor jövendő belügyminiszter kinevezés előtti meghallgatásán kijelentette: nem rendőrminiszter szeretne lenni, és nem akar nyomozásokat irányítani. A tárca jelentős átalakításra szorul. A Belügyminisztérium legyen végre Belügyminisztérium, csak annyi feladatot végezzen, amelynek ellátására alkalmas, de azokat lássa el tisztességesen – fogalmazott. Ki kell vizsgálni, hogy az előző kormány valóban a saját állampolgárai és a Tisza Párt ellen fordította-e az őket védő hivatalokat a saját hatalmának megőrzése érdekében – mondta. A belügyi tárcához kerül az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, ezen felül a sportolói portfólió is. Kivizsgálják a lehallgatási Pegasus-botrányt. Fenntartják a déli határkerítést, és szigorúan fellépnek az illegális migráció ellen.

Olyan intézményi környezet kialakítására tett ígéretet a belügyminiszter-jelölt hétfői, nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán, amelyben a szakemberek politikai nyomás nélkül, törvényesen, professzionálisan és kiszámítható keretek között dolgozhatnak.

Pósfai Gábor kinevezés előtti meghallgatásán kijelentette: nem rendőrminiszter szeretne lenni, és nem akar nyomozásokat irányítani.

Egy demokratikus államban a miniszter feladata nem az, hogy jobban akarjon érteni a szakmához a szakértőknél. Az elmúlt másfél évtized egyik legsúlyosabb tévedése éppen az volt, hogy a politika elkezdte saját maga alá rendelni a szakmai rendszert – mondta, hozzátéve: ő maga az intézményi autonómiában hisz.

A nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek rendkívüli jogosítványai kizárólag akkor elfogadhatók, ha működésük törvényes, szakmai, arányos és politikailag semleges. Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémája éppen a semlegesség hiánya volt, de ez nem a területen dolgozó szakemberek felelőssége, hanem a politikai vezetésé – mutatott rá.

A magyar állam működésében egyre több területen mosódtak össze a pártpolitikai érdekek, az állami jogosítványok, a nemzetbiztonság és rendvédelmi eszközök

– mondta Pósfai Gábor.

A következő években tehát összefoglalva olyan működési kultúrát kívánunk kialakítani, ahol a szakmai lojalitás fontosabb a politikai lojalitásnál, az intézmények a törvényeket szolgálják és a hivatásos állomány kiszámítható pályaképet kap.

A Belügyminisztérium következő évének egyik legfontosabb feladataként az intézményi integritás és az alkotmányos államvédelem megteremtését jelölte meg. Ez a gyakorlatban a szakmai döntéshozatal autonómiájának megerősítését, a felelősségi láncok egyértelműsítését, a belső jogszerűségi és ellenőrzési mechanizmusok újraépítését, valamint a politikai és operatív szintek világos szétválasztását jelenti majd – fűzte hozzá.

Kiemelte azt is, hogy a demokratikus ellenőrzés nem lehet akadálya a hatékony nemzetbiztonsági működésnek, hanem annak előfeltétele. Ezért erősíteni kívánják az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési szerepét, rendszeres szakmai tájékoztatást biztosítanak és növelni fogják az intézményi átláthatóságot – tett ígéretet.

Fontos feladatként beszélt a hivatásos állomány megbecsüléséről is, stabil életpályamodelleket, kiszámítható szolgálati viszonyokat és szakmai előmeneteli lehetőségeket ígérve.

Szólt arról is: az előző ciklusban a polgári titkosszolgálatok ellenőrzését a "propagandamisztérium" alá rendezték.

Ki kell vizsgálni, hogy az előző kormány valóban a saját állampolgárai és a Tisza Párt ellen fordította-e az őket védő hivatalokat a saját hatalmának megőrzése érdekében

– kezdeményezte.

A tárca jelentős átalakításra szorul. A Belügyminisztérium legyen végre Belügyminisztérium, csak annyi feladatot végezzen, amelynek ellátására alkalmas, de azokat lássa el tisztességesen – összegzett.

A legfontosabb szervezeti változás a mesterségesen túlduzzasztott minisztérium oda nem illő államtitkárságainak „rehabilitálása” és visszaszervezése a saját szakterületek szerinti minisztériumokhoz

–mutatott rá.

Az új struktúrában ugyanakkor

a belügyi tárcához kerül az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, ezen felül a sportolói portfólió is.

Néhány konkrét feladatot megjelölve elmondta,

  • kivizsgálják és nyilvánosságra hozzák a Pegasus szoftverhez kötődő lehallgatási botrányt,
  • nemzetbiztonsági ellenőrzés után nyilvánosságra hozzák a 2010 óta elrendelt politikailag motivált titkos megfigyeléseket,
  • továbbá az ügynökaktákat is.

Képviselői kérdésekre válaszolva Pósfai Gábor elmondta, a szolgálatok iránti bizalom helyreállítását a civil kontroll és a nyilvánosság erősítésével tervezi megvalósítani.

Az Információs Hivatal a Külügyminisztériumhoz fog tartozni, a Nemzeti Információs Központról még nem született döntés, de a más tárcához tartozó szolgálatokkal is folyamatos lesz az információmegosztás - jelezte, hozzátéve: a kiberbiztonság több tárca megosztott felelőssége lesz.

Elmondta azt is, hogy

fenntartják a déli határkerítést, és szigorúan fellépnek az illegális migráció ellen.

Úgy értékelt, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) által képviselt technikai tudásra és felszereltségre szükség van, itt semmilyen elhamarkodott lépés nem várható.

A rendvédelmiek béremeléséről szólva úgy fogalmazott, „azt sem tudjuk, mi van a kasszában”, ennek ellenére a legfontosabb prioritásként a rendvédelmi dolgozók megbecsültségének helyreállítását jelölte meg, beleértve a béremelést is.

Elmondta azt is, hogy

a társasági adóból (tao) nyújtott támogatások rendszerének célja jó, de a rendszerben rengeteg anomália van, ezeket felülvizsgálják. Az erre a területre fordított összeg továbbra is rendelkezésre áll majd, de jóval átláthatóbban, nagyobb figyelmet fordítva a tömegsportra

– közölte.

Kitért arra is, hogy csak magyar állampolgársággal rendelkezik, és nem marad a Tisza Párt operatív vezetője.

A bizottság 6 igen, 1 nem, 2 tartózkodással támogatta Pósfai Gábor miniszterré történő kinevezését.

A Belügyminisztérium feladata biztonságot teremteni úgy, hogy közben megőrizzük a szabadságot és a jogállamot – erről már a Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottsága előtt beszélt Pósfai Gábor.

Emlékeztetett: a Tisza Párt a választásokon a működő és emberséges Magyarország megteremtésére tett ígéretet, ezen belül saját feladatát a belügyi tárca feladatainak újraszervezésében és a minisztérium eredeti szerepének helyreállításában jelölte meg.

A választási eredmények üzenete világos és egyértelmű: a kommunista rendszer bukása óta a szavazók ilyen erős mandátummal még egy pártot sem ruháztak fel kormányzati felelősséggel Magyarországon – közölte. Hozzátette: a rendszerváltást békésen, felelősségteljesen, az embereket egyenlő félként tisztelve és szolgálva kell végrehajtani, hogy minél hamarabb helyreálljon a társadalmi igazságérzet, és hogy végre az egyenlő lehetőségeket biztosító kormányzás segíthesse a polgárok boldogulását.

Elmondása szerint az új kormány új struktúrában kezdi működését, csúcsminisztériumok nélkül. A Belügyminisztérium a magyar állam egyik legnagyobb és legösszetettebb szervezete, egyszerre felel a közbiztonságért, a rendvédelemért, a katasztrófavédelemért, a határvédelemért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a nyilvántartási rendszerek működéséért és mindenekelőtt a magyar emberek mindennapi biztonságérzetéért – sorolta.

Ezen a területen mára bizalmi és működési válság alakult ki, a regisztrált bűncselekmények száma emelkedett, súlyos létszámhiány alakult ki a rendőrségénél, az átlagéletkor jelentősen nőtt, a technikai felszereltség romlott – figyelmeztetett.

A Belügyminisztérium legyen végre Belügyminisztérium, csak annyi feladatot végezzen, amelynek ellátására alkalmas, de azokat lássa el tisztességesen

– összegzett. A legfontosabb szervezeti változás a mesterségesen túlduzzasztott minisztérium oda nem illő államtitkárságainak „rehabilitálása” és saját szakterületek szerinti minisztériumokhoz való visszaszervezése – mutatott rá.

Az új struktúrában ugyanakkor a belügyi tárcához kerül

  • az Alkotmányvédelmi Hivatal és
  • a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, ezen felül
  • a sportolói portfólió is.

A Belügyminisztérium előtt álló legfontosabb feladat egy működőképes intézményi kultúra helyreállítása: olyan rendszerre van szükség, ahol a szakmai döntéseket szakmai alapon hozzák meg, a hivatásos állomány kiszámítható életpályát kap, a teljesítményt mérik és elismerik, a politikai lojalitás helyét pedig ismét a szakmai minőség veszi át – szögezte le.

Hozzátette: kiszámítható bérrendszert vezetnek be, szolgálatilakás-programot indítanak, korszerűsítik az eszközparkot, csökkentik az adminisztratív túlterhelést és megerősítik a helyi kapitányságok szakmai autonómiáját. Jelenleg nem térhet vissza az állományba az, aki egyszer már leszerelt, ezen változtatni kell – jelezte.

Kiemelt célként szólt a jogállami működés helyreállításáról is. Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb következménye ugyanis a nyomozóhatóságba vetett bizalom megrendülése: a Pegasus-ügy, a korrupciós ügyek politikai érzékenység szerinti kezelése, a leállított vagy el sem indított nyomozások azt az érzetet alakították ki az országban, hogy a törvény alkalmazása nem minden esetben egyforma - mondta.

Ezért helyreállítják a nyomozóhatóságok politikamentes működését, megerősítik az intézményi ellenőrzési mechanizmusokat, megszüntetik a politikai beavatkozás lehetőségét és átláthatóbb működést alakítanak ki a nemzetbiztonsági szolgálatoknál – közölte.

Szólt arról is, hogy megerősítik a rendőri jelenlétet a jelenleg rossz közbiztonságú körzetekben, és csökkentik a bűncselekmények számát, de nem a statisztikák kozmetikázásával.

Nemzetbiztonsági átvilágítást követően nyilvánosságra hozzák a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóját, kivizsgálják és a nyilvánosság elé tárják a Pegasus szoftverhez kapcsolódó lehallgatási botrány minden részletét, nemzetbiztonsági ellenőrzés után nyilvánosságra hozzák a 2010 óta elrendelt politikailag motivált titkos megfigyeléseket, illetve felderítik az elmúlt évtizedek gyermekvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeit, független parlamenti vizsgálóbizottsággal és szakértők bevonásával - mondta.

Hozzátette: szigorúan és következetesen lépnek fel az illegális migráció ellen, fenntartják a déli határkerítést, sőt megerősítik a határ védelmét, nem engednek szabadon elítélt bűnözőket és embercsempészeket, felszámolják a bevándorlásra épülő üzleteket, megszüntetik a letelepedési kötvények nemzetbiztonsági szempontból veszélyes rendszerét.

Kérdésekre válaszolva Pósfai Gábor elmondta, a béremelésekkel kapcsolatban az átadás-átvétel után néhány hónappal konkrét tervet mutat be a teljes ciklusra, ennek részeként igazságosan rendezik a fegyverpénzek és a szolgálati nyugdíjak kérdését is.

A vezetői pozíciók megszaporodásával szervezeti átvilágítást ígért, és elmondta azt is, hogy

a jövőben mindenki szabadon gyülekezhet, aki betartja a törvényeket.

A nemzetbiztonsági szolgálatok terén osztott intézményrendszer áll fel, de szoros információmegosztást terveznek a tárcák és szolgálatok között – jelezte, kitérve arra is, hogy ki kell vizsgálni, felhasználták-e ellenzéki pártok ellen a szolgálatokat.

Pósfai Gábor tájékoztatott arról is, hogy a drogstratégia fő felelőse a szociális tárca lesz, a rendőrségnek azonban keményen fel kell lépnie a drogterjesztők ellen.

Elmondta azt is, hogy miniszterként minél többet szeretne „terepen” lenni, és megismerni a valós helyzetet, ennek során találkozni az érdekvédelmi szervezetekkel, kikérni az állomány véleményét.

A bizottság 6 igen és 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Pósfai Gábor miniszteri kinevezését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter hétfőn reggel a Sándor-palotába megy

Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel 8 órakor személyesen keresi fel Sándor-palotában Sulyok Tamás köztársasági elnököt, miután május 31-én éjfélkor lejár az államfőnek adott lemondási határidő. A miniszterelnök nem egyedül érkezik: a megbeszélésre elkíséri Görög Márta igazságügy-miniszter is.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Megállapodott a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal, Kármán András elárulta, mikor érkezhetnek az uniós pénzek

Megállapodott a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal, Kármán András elárulta, mikor érkezhetnek az uniós pénzek

Pénteken Magyar Péter bejelentette, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalássorozat eredményeképp mintegy 6000 milliárd forint uniós forrást sikerült felszabadítania a kormánynak. A pénzek nem érkeznek meg automatikusan: a Tisza-kormánynak az újragondolt célokat augusztusig teljesítenie kell. Magyar Péter a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy az állami korrupció visszaszorítása volt a Bizottság egyetlen lényeges feltétele és szerinte Brüsszelben is megvolt az akarat arra, hogy Magyarország megkaphassa a neki járó pénzeket. Kármán András pénzügyminiszter a források megérkezésének ütemezésével kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy legkorábban az év végén érkezhet meg Magyarországra a helyreállítási eszköz teljes összege, tehát mintegy 10 milliárd euró. Híreink a kormányzásról vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×