Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a göncruszkai olajtökmag-tisztító és -feldolgozó üzem ünnepélyes átadásán Göncruszkán 2018. április 5-én.
Nyitókép: Vajda János

Balog Zoltán nem újrázik, alapítványi munkája lesz

Az emberi erőforrások minisztere nem vállal újabb szerepet a kormányban. Orbán Viktor két pozíciót ajánlott fel neki, és ő az alapítványit választotta. Az EMMI mégis egyben marad. Balog Zoltán beszélt Orbán Viktor új szerepéről is.

Új kormány, új struktúra jön létre Orbán Viktor miniszterelnök szavai szerint, valamint a következő időszak középpontjában a demográfia lesz az egyik legfontosabb kérdés. Ennek kapcsán Balog Zoltán az Origónak adott interjúban elmondta: "a jövőt illetően két hosszabb beszélgetésem volt a miniszterelnökkel a választások után. Azt mondta, hogy

az Emberi Erőforrások Minisztériuma ebben a struktúrában és összeállításban marad. Nekem ezzel kapcsolatban voltak változtatási javaslataim, amiket ő nem fogadott el.

Felajánlotta, hogy válasszak. Vagy ebben a formában folytathatom a munkát, vagy van számomra más ajánlata is. Én az elmúlt hat évben beletettem a minisztériumi munkába, amit tudok, így ezt nem akarom folytatni.

A másik feladat, amit fölvázolt, nagyon izgalmasnak tűnik számomra. Nem kerültem a nyilvánosságot, de ebből az elmúlt évben kicsit sok volt, és itt az idő, hogy olyan munkát végezzek, mely kevesebb napi szintű kitettséget jelent a nyilvánosságnak, s több intellektuális lehetőséget, kihívást nyújt. Arra az alapítványi munkára kért fel, mely a mi kormányzatunk szellemi, jogi hátterét alapozza meg abban a küzdelemben, melyet Európában folytatunk".

Balog Zoltán elmondta, hogy bár most is ő áll a Polgári Magyarországért Alapítvány élén, akormányzati munkája miatt eddig nem tudott ott teljes értékű munkát végezni - ezentúl erre fog koncentrálni.

Arról is beszélt továbbá, hogy

- Orbán Viktor kis kormánnyal szeret dolgozni, most is az lesz, a miniszterek száma várhatóan nem fog változni;

- a miniszterelnök a mai frakcióülésen azt mondta, hogy "eddig vezette a kormányt, most irányítani akarja, és ebben segítségére lesz a Miniszterelnökséget vezető miniszter is";

- az utódlásra vonatkozóan "három nevet kért tőlem a miniszterelnök, ezek közül fog választani";

- "Nem egyszerűen az a célunk, hogy megvédjük magunkat, hanem az, hogy megerősítsük a szellemi alapjait annak az iránynak, melyet mi nemcsak Magyarország számára, hanem Európa számára is kívánatosnak tartunk."

- "Elsősorban az Európai Néppárton belül szeretnénk ezt az irányzatot erősíteni, de európai szinten minden olyan gondolkodó, politikusi, közéleti körben ott leszünk, ahol erre fogadókészség van."

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×