Infostart.hu
eur:
356.33
usd:
308.63
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Áder János köztársasági elnök beszél a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciáján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében 2018. június 5-én. Az eseményt az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezte.
Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Áder János visszaküldte a jogalkotási törvény módosítását

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a jogalkotási törvény november végén elfogadott módosítását.

A parlament honlapján pénteken közzétett levelében az államfő azt írta, hogy a módosítás a jogalkotási törvény és az alaptörvény közötti koherencia hiányát eredményezi, ami bizonytalanságot okozhat a jogszabály-előkészítés során. Ezért arra kéri az Országgyűlést, hogy az észrevételei alapos megfontolása után - a koherencia hiányának kiküszöbölésével - fogadja el ismét a törvényjavaslatot.

Az elnök a jogalkotási törvény azon új pontját kifogásolja, amely azt mondja ki, hogy törvénynek kell rendelkeznie alapvető jog közvetlen és jelentős korlátozásáról, illetve érvényesülésének lényeges garanciáiról.

Álláspontja szerint ez lényegében egy taxatív felsorolás arról, hogy az alapvető jogok szabályozása során mi minősül törvényalkotási tárgynak. Így a rendelkezésből az következik - írta -, hogy az alapvető jogok tekintetében kizárólag két tárgykör, nevezetesen a közvetlen és jelentős korlátozás, valamint az érvényesülés garanciája igényel törvényi szabályozási szintet.

Az alkotmány viszont úgy szól: az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ez pedig - hívta fel a figyelmet Áder János - egyértelműen szélesebb kört ölel fel a jogalkotási törvény említett pontjába foglalt két tárgykörnél.

A jogalkotásról szóló törvénynek a hetedik alkotmánymódosítással összefüggő változtatását Trócsányi László igazságügyi miniszter terjesztette a Ház elé azzal a fő céllal, hogy a jogszabálytervezetekhez tartozó indokolások nyilvánossága biztosított legyen. A parlament 120 igen, 34 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot november 27-én.

Címlapról ajánljuk
Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

2024-ben az EU-tagállamok összesen 1,2 millió embert honosítottak: a legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor­szág következett. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: bár 2025-re még nincsenek hivatalos adatok, a tendenciák alapján további növekedés várható. Részletesen beszélt arról is, hogy a nagyobb európai országok hogyan kezelik a helyzetet.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Mérsékelt erősödéssel kezdett a forint, mindenki az EKB-ra figyel ma

Mérsékelt erősödéssel kezdett a forint, mindenki az EKB-ra figyel ma

A forint csütörtök reggel 356,3-as euróárfolyam körül mozgott, mérsékelt erősödést mutatva a szerda esti szintekhez képest. A magyar fizetőeszköz továbbra sem tudott tartósan kitörni a hetek óta jellemző 355 forintos sávból, hiába volt kedvezőbb a vártnál a keddi inflációs adat. A nap legfontosabb eseménye az Európai Központi Bank kamatdöntő ülése lesz, ahol a piaci konszenzus szerint kamatemelésről dönthetnek. Christine Lagarde sajtótájékoztatója szintén jelentős hatással lehet a pénzpiacokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×