Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Lod, 2017. május 22.Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök (b) köszönti Donald Trump amerikai elnököt a lodi Ben Gurion repülőtéren 2017. május 22-én.(MTI/EPA/Jim Hollander)
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Hollander

Donald Trump meglepő terve: „átvesszük Gázát és újjáépítjük”

Az Egyesült Államok „átveszi Gázát és újjáépíti”, miközben kitelepítik a palesztin lakosságot – vázolta fel Donald Trump amerikai elnök, miután fogadta a Washingtonba látogató Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

„Gáza a pokol, az egyik legellenségesebb, legkeményebb környezet a világon” – ez az, amiben a helyi palesztin lakosság és Donald Trump amerikai elnök egyetért.

Amiben viszont nem: az Izraellel kötött tűzszünet után a gázaiak újjá akarják építeni otthonaikat. Az elnök viszont értésre adta: távozniuk kell más országokba, miközben mindenki meglepetésére azt is közölte, az Egyesült Államok „átveszi és újjáépíti a területet, és ez lesz a jövőben a Közel-Kelet riviérája”.

Donald Trump, a hozzá látogató Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök társaságában arról beszélt, hogy a szavai szerint „bontási területen élő” kétmillió gázai palesztin más „tájakra” távozik, megemlítve, hogy Egyiptom és Jordánia lehet az új otthonuk.

Ezt az elképzelést a két érintett állam és más arab országok is elutasították.

A Hamász két évvel ezelőtti, dél-izraeli mészárlása után, Gázában indított és több tízezer halottat követelő izraeli offenzíva bírálói már korábban azt állították, hogy a Netanjahu-kormány vágya az etnikai tisztogatás, azaz a gázai palesztinok elűzése. A Washingtonban elhangzott ötletet még egyes amerikai törvényhozók is etnikai tisztogatásnak nevezték.

Szaúd-Arábia azonnal visszautasította az elképzelést és közölte: egy önálló palesztin állam létrehozása nélkül nem hajlandó diplomáciai kapcsolatot létesíteni Izraellel.

Trumptól megkérdezték, hogy amerikai csapatok veszik-e át az ellenőrzést, amire kitérő választ adott: „Megtesszük, ami szükséges” – mondta. Az Egyesült Államok „több ezer állást teremt és olyasmivé változtatja Gázát, amire az egész Közel-Kelet büszke lesz” – tette hozzá.

Egy másik kérdés arról szólt: milyen jogalapon venné át az Egyesült Államok az ellenőrzést, amire az elnök azt válaszolta: a víziója „egy hosszú távú tulajdonosi pozíció”, amely szerinte stabilitást hozna a térségbe. „Nem volt könnyű döntés… minden nézőpontból tanulmányoztam” – fogalmazott.

Donald Trump szerint ha a palesztinok visszatérnek Gázába, akkor „garantáltan meghalnak”. Ehelyett „egy gyönyörű helyet kell találni a nép állandó letelepítésére, szép otthonokkal, ahol boldogan élhetnek és nem lövik le vagy késelik meg őket, mint ami Gázában történik”.

Kommentátorok megjegyezték:

az ötlet halálra ítélheti a sokáig az Egyesült Államok által támogatott kétállami megoldást Izrael és a palesztinok évtizedes szembenállására, és elillanna az Izrael és az arab országok közötti normalizálódás esélye is.

Ami szintén lényeges: a kommentátorok szerint Donald Trump vendége, Benjamin Netanjahu sem hisz a tervben és ugyan azt mondta, hogy „megváltoztatná a történelmet”, de nem támogatta azt a közös sajtótájékoztatón. Viszont jól jöhet neki belpolitikai célokra a nála is keményvonalasabb kormánytagok ellenőrzésére. Trump 2020-ban egyfajta, enklávékból álló palesztin államot képzelt el egy kiterjesztett Izraelen belül és ezt a forgatókönyvet most sem zárta ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×