Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
332.95
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Gázai övezetben dúló háborúról beszél a kormány sajtóközpontjában tartott nemzetközi sajtóértekezleten Jeruzsálemben 2024. szeptember 4-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen. Az izraeli haderő azóta légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben a Hamász politikai és katonai gépezetének felszámolására.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Abir Szultan

Mérgesedik a viszony Szaúd-Arábia és Izrael között

Az arab világban dühösen elítélték az izraeli miniszterelnök felvetését a palesztin állam létrehozásáról. Benjamin Netanjahu korábban úgy fogalmazott: Szaúd-Arábiában elég terület van, a palesztinoknak ott saját államuk lehetne.

Azt követően, hogy washingtoni vendéglátója, Donald Trump megjegyezte, hogy a romossá lőtt Gázai övezetből ki kellene telepíteni a palesztin lakosságot, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is mondott egy váratlant. Múlt héten egy tévéinterjúban úgy fogalmazott:

„a szaúdiak létrehozhatnak egy palesztin államot, van elég területük”.

A megjegyzésre egy sor arab állam reagált tiltakozással. Maga Szaúd-Arábia keményen elítélte a nyilatkozatot, amely szerinte „el akarja terelni a figyelmet a palesztinokat sújtó izraeli megszállás folyamatos bűneiről, köztük az etnikai tisztogatásról”.

Később az Izraellel diplomáciai viszonyban lévő Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Egyiptom, valamint Irak is elítélte Netanjahu szavait.

A szaúdi nyilatkozat ugyanakkor már nem a gázai Hamász-vezetés által emlegetett 40-50 ezer, hanem több mint 160 ezer palesztin áldozatot említett, beleszámolva a sebesülteket is. Izrael a körülbelül 1200 halottat követelő, 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás után sújtott le Gázára, ahová több mint 200 polgárát is elhurcolták.

A szaúdiak közölték, hogy csak akkor hajlandók normalizálni a diplomáciai viszonyt Izraellel – amelyhez a korábbi években egyre közelebb kerültek –, ha egy kelet-jeruzsálemi fővárossal önálló palesztin állam jön létre. A rijádi közlés szerint: „a palesztinok nem betolakodók vagy bevándorlók a saját földjükön, akiket bármikor ki lehet toloncolni. A szélsőséges nézetek miatt Izrael nem tudta elfogadni a békés egymás mellett élést, pedig a béke erre és a kétállami megoldásra alapozva jöhet létre”.

A Middle East Eye című, közel-keleti témákkal foglalkozó lap szerint így

távolabb került a szaúdi–izraeli kiegyezés,

pedig Benjamin Netanjahu még a washingtoni látogatásán is azt mondta, hogy „az nem csak lehetséges, de meg is fog történni”.

Miközben a szaúdiak „bekeményítettek”, Izraelben kormánytagok úgy nyilatkoztak a Jerusalem Postnak, hogy az izraeli miniszterelnök engedményt tehet a Ciszjordánia annektálásáról szóló tervével kapcsolatban, hogy normalizálhassák a viszonyt a szaúdiakkal.

A kormánykoalíció radikálisabb tagjai ugyanis a főként palesztinok lakta és a lehetséges palesztin állam alapját adó Ciszjordánia annektálását akarják, de félnek, hogy a miniszterelnök ezt késleltetheti. Mindezt azért, hogy „eltereljék a szaúdiakat a palesztin állam létrehozását célzó követeléstől”.

Donald Trump elnök közben azt mondta: a Netanjahu-vizit idején a szaúdiak nem is fogalmaztak meg ilyen követelést. Majd hozzátette: Jordánia és Egyiptom nem fog nemet mondani neki arra, hogy kitelepítsék az összes gázai lakost. Hétfőn megismételte: megvenné az általa „ingatlanterületnek” nevezett Gázát, ahonnan csak „azért nem mennek el az emberek, mert nincs hová”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×