Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Robert Fico szlovák miniszterelnök és kormánya ellen tüntetnek Pozsonyban 2025. január 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Kisebbségbe kerülhet a szlovák kormánykoalíció, az ellenzék szerint megbénulhat a törvényhozás

A szlovák kormánykoalíció két kisebbik pártjában kialakult belviszályok miatt jelenleg nincs meg a kormánytöbbség a szlovák parlamentben. A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia elnöke azt javasolta Robert Fico kormányfőnek, hogy állapodjanak meg az előre hozott választások kiírásáról.

Múlt péntek este országszerte több tízezren vonultak utcára Szlovákiában, hogy Robert Fico miniszterelnök és kormánya ellen tüntessenek. Csaknem harminc városban tartottak demonstrációkat. A felvonulók arra hívták fel a figyelmet, hogy Szlovákia az Európai Unióba és NATO-ba tartozik, az országot kormányzó politikusok pedig szerintük olyan kijelentéseket tettek a közelmúltban, amelyek megkérdőjelezik mindezt.

A tüntetések békésen, rendbontás nélkül zajlottak, noha Robert Fico miniszterelnök a múlt héten több fórumon is azt hangoztatta, az ellenzéki pártok vezetői külföldi csoportok támogatásával és együttműködésével puccsra készülnek, hogy átvegyék a hatalmat. Ez az állítás végül nem igazolódott be.

A szlovák kormányfőt azonban a demonstrálók egyre bővülő köre mellett a kormánykoalícióban kialakult belviszályok is egyre inkább aggaszthatják. Robert Fico múlt héten arra utasította a két koalíciós partnerét, hogy oldják meg a Hlas és a Szlovák Nemzeti Párt belső problémáit, és biztosítsák a kormány parlamenti többségét. Ezeket a belső ellentéteket viszont azóta sem sikerült rendezni. A kormánykoalíció jelenleg 72 képviselővel rendelkezik a parlamentben. A Smer, a Hlas és az SNS frakciójában ennyien ülnek.

Ez a létszám nem elég a parlamenti többséghez, csak eggyel több, mint ahány ellenzéki képviselő ül a törvényhozásban, de ahhoz sem elég, hogy a parlament feloszlassa magát és idő előtti választásokat írjanak ki.

Mindehhez kétharmados többségre lenne szükség, amit az ellenzék biztosíthatna.

Matús Sutaj Estok, a Hlas elnöke egy hétvégi politikai vitaműsorban azt mondta, hogy továbbra is urai a helyzetnek, és visszaállítják a koalíció stabilitását. A belügyminiszter szerint a szlovák földhivatalt és az egyik egészségügyi biztosítót a napokban ért kibertámadások, az iskolákat korábban ért bombafenyegetések, illetve a múlt pénteki tüntetések külföldről koordinált akciók, amelyekkel bizonyos csoportok megpróbálják aláásni Szlovákia stabilitását.

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke viszont úgy látja, hogy hamarosan beköszönt a kisebbségi kormányzás ideje, ez pedig ahhoz vezet majd, hogy februárban nem tudják megnyitni a parlamenti ülésszakot, így nem tudnak döntést hozni az országot leginkább égető kérdésekben. Michal Simecka azt javasolta Robert Fico miniszterelnöknek, hogy állapodjanak meg az előre hozott választások kiírásáról.

(A nyitóképen: Robert Fico szlovák miniszterelnök és kormánya ellen tüntetnek Pozsonyban 2025. január 24-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×