A Robert Fico elleni tüntetések egyik apropója Szlovákia külpolitikai irányultságának lehetséges megváltozása – mondta az InfoRádióban Tárnok Balázs, példaként említve, hogy a szlovák miniszterelnök korábban bejelentette, hogy ott kíván lenni Moszkvában a második világháború végének 80. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen, ami nagyon komoly, szimbolikus jelzés lenne.

"Bár Robert Fico 2023 szeptemberében egy rendkívül Nyugat- és Ukrajna-ellenes, illetve oroszbarát kampánnyal nyerte meg a választást, a tényleges külpolitikai cselekvésében az ígért nagy külpolitikai fordulat ez idáig elmaradt. Az ilyen szimbolikus aktusok azonban folyamatosan kísérik a politikáját, ami alapvetően aggasztja az ország közvéleményét" – fejtette ki az NKE munkatársa.

Ráadásul a fentiekkel párhuzamosan a polgárok egyfajta politikai gyengeséget is tapasztalnak a kormányzó pártok részéről, pedig 2023-ban, amikor Robert Fico visszatért, azt ígérte, hogy véget vet a „politikai cirkusznak”, amit a korábbi kormányváltás hozott. "Az ellenzéki pártok gyakorlatilag permanens kormányválságban kormányozták az országot, és ő arra tett ígéretet, hogy elhozza újra a politikai stabilitást, ezzel szemben a lakosság azt láthatja, hogy abszolút nem ez történik" – magyarázta a kutatási igazgató a kormányellenes demonstrációk miértjét.

Az, hogy a Fico-kormánynak nincs meg a többsége, Tárnok Balázs szerint „nagyon érzékeny állapotot” eredményez a szlovák politikai rendszerben, hiszen a 150 fős törvényhozásban jelenleg 72 fős többsége van a kormánykoalíciónak, a korábbi 79 helyett, miután a SNS-ből három, a Hlasból pedig négy képviselő szállt ki. Az ellenzéki oldalon ugyanakkor csak 71 fős többség van, ami patthelyzetet eredményezhet, ezért is jelentette ki Robert Fico a napokban, ha február 4-ig nem sikerül megoldani a kormányválságot, akkor nem zárja ki az előre hozott választásokat. Miután ehhez 90 képviselő támogatására lenne szükség a 150 fős parlamentből, szükség lenne egy, az ellenzékkel kötött paktumra, vagyis egy kormányon és ellenzéken átívelő megállapodásra.

Robert Fico ezt egyelőre azonban próbálja elkerülni, hiszen a bukását eredményezné. Ezért elsőként feladatként szabta meg a két koalíciós partner elnöke számára, hogy rakjanak rendet a pártjukon belül, ez viszont nem sikerült. Ezért most a nagy kérdés, hogy a szlovák kormányfő hogyan fog tudni beszállni ebbe a rendezésbe, egyáltalán van-e még esély arra, hogy a helyzetet rendezzék, mert különben a februári ülésszakban döntésképtelenné válhat a szlovák parlament – mondta Tárnok Balázs.

A felmérések alapján a Smer valamelyest „tartja az állásait” az elmúlt hónapokban, bár ilyen turbulens időszakokban ezt nehéz mérni – mondta az InfoRádió érdeklődésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója. A legnagyobb kihívó egyértelműen a Michal Simecka vezette Progresszív Szlovákia. A Robert Fico ellen elkövetett merénylet után sok elemző arra számított, hogy ez a történés a kormányoldalon fog mobilizálni az EP-választásokon, amin végül a Progresszív Szlovákia szerepelt jobban.

Tárnok Balázs végül felidézte: Robert Fico korábbi kormányát a Jan Kuciak meggyilkolását követő tüntetések után kergették el, majd jött egy olyan kormánykoalíció, amely az elszámoltatást ígérte, de csak folyamatos válságot hozott. Ezzel szemben 2023-ban a szlovákok többsége a stabilitásra szavazott, még akkor is, ha komoly fenntartásokkal viseltetett Fico iránt. "Most azonban ez a bizalom megingott, miután ő sem tudta elhozni a stabilitást. Ilyenkor aztán felmerül a kérdés, miért is van szükség Robert Ficóra, aki még az ország külpolitikai irányultságát is megpróbálja megváltoztatni; erre építhet a Progresszív Szlovákia a következő hetekben" – fogalmazott a szakértő, aki szerint már Ficóék oldalán is tapasztalható egyfajta előre hozott választási kampány, vagyis a miniszterelnök realitásként számol ezzel a helyzettel.