Libanon déli részén két ENSZ-békefenntartó könnyebben megsebesült, amikor a Hezbollahhal harcbanálló izraeli tankok egyike rálőtt az UNIFIL-békefenntartók egyik megfigyelőtornyára. Az ENSZ közleménye nem említi a katonák nemzetiségét, bár ismert, hogy magyarok is vannak köztük.
Az ENSZ közben súlyos váddal illette Izraelt, miszerint összehangolt lépésekkel lerombolta Gáza egészségügyi rendszerét. A hónap végén bemutatandó jelentés azt állítja, hogy az izraeliek szándékosan öltek és kínoztak meg egészségügyi dolgozókat, háborús és az emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolja őket.
Egy további vád szerint Gázában egy iskolából átalakított menedékhelyet ért izraeli bombatámadás csütörtökön – egyes hírek szerint 16, mások szerint 22 ember halálát okozva. Az izraeliek azt állították, hogy a Hamász parancsnoki állása volt a helyszínen, miközben a politikai és terrorszervezet harcosai azt közölték: sikeresen rajtaütöttek egy izraeli páncélos konvojon a terület északi részén, és több katonát megöltek.
A Dél-Libanon elleni izraeli csapások az éjszaka is tartottak, amiben a jelentések szerint öt egészségügyi dolgozó életét vesztette. Bejrút siíták lakta déli részét is találatok érték.
Az országban immár 1 millió 200 ezer lakos belső menekült és annak ellenére, hogy a szektás megosztottságú társadalom nagy része nem szimpatizál a Hezbollahhal, egyre dühösebbek. Maga a Hezbollah az éjszaka legkevesebb 50 rakétát lőtt ki Izraelre, állította a zsidó állam hadserege.
A félelmeket, hogy Izrael kétfontos háborúja regionális konfliktussá nőhet, tovább tüzelte Joav Gallant védelmi miniszter megjegyzése, hogy
„halálos, precíz és váratlan” választ adhatnak Iránnak, amiért az ballisztikus rakétákkal támadta őket.
Gallant a napokban Washingtonba kellett volna látogatnia, de főnöke, Benjamin Netanjahu kormányfő ezt nem engedte, amíg telefonon nem beszélt Joe Biden amerikai elnökkel. Az Axios nevű oldal szerint azért, mert Netanjahu előzőleg kabinetszavazást akart az Iráni elleni válaszcsapásról.
Ő és Biden, akiknek feszült a személyes viszonya, hét héte nem beszéltek egymással. Egy tényfeltáró könyv szerint Biden káromkodva kiabált Netanjahuval, és az izraeli miniszterelnök egyik amerikai útján Kamala Harris alelnök elkerülte, hogy találkozzon vele.
Az amerikaiak tartanak attól, hogy Izrael csapást mér az iráni atomlétesítményekre, ami elmélyítheti a konfliktust, és Harris valószínűleg emiatt most részt vett a hívásban. A másik ok az, hogy ő a Demokrata Párt elnökjelöltje. Kommentátorok szerint Harris kampányának árthat, ha súlyosbodik a helyzet a Közel-Keleten és megugranak az olajárak. A demokrata választók egy része pedig elfordult tőle és Bidentől, amiatt, hogy továbbra is támogatják Izraelt a több tízezer palesztin halálával járó gázai kampány ellenére.
Biden a mostani hívásban is „kőkemény támogatást” ígért szövetségesének,
és azt mondta: szoros kapcsolatban maradnak.