eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
A Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéje (Ursus arctos) a hagyományos medveárnyék-észlelés napján, 2020. február 2-án. Balu, a tizenkét esztendős barnamedve végül meglátta az árnyékát, ez a néphagyomány szerint azt jelenti, hogy a tél még sokáig fog tartani.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Már a szlovák parlamentbe is bejutottak a medvék

Alkotmánytörvény helyett a természetvédelmi és a polgári védelmi törvény módosításával oldanák meg a túlszaporodott medvék jelentette problémát a szlovák politikusok. Veszélyeztetés esetén kilőhetnék a medvéket Szlovákiában, a parlament rövidített eljárásban dönthet a törvényjavaslatról.

Szlovákiában az elmúlt hónapokban történt medvetámadások nyomán merült fel az igény a ragadozók számának csökkentésére. A Szlovák Nemzeti Párt jelöltje által vezetett környezetvédelmi minisztérium az alkotmánytörvény módosításával tette volna lehetővé a lakott területre tévedő barnamedvék kilövését. A kormány által elfogadott javaslat értelmében a városok és falvak körül 500 méteres biztonsági zónát hoztak volna létre. Ha egy medve betévedt volna ebbe a zónába, akkor közigazgatási eljárás nélkül kilőhették volna a ragadozót.

Az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom a javaslat ismertetésekor nem értett egyet ezzel a módosítással, mivel az szerintük konfliktust okozhat az Európai Unió és Szlovákia között, ugyanis túl nagy szabadságot adna a lőfegyverek használatában. A KDH ehelyett saját javaslattal állt elő a medvék okozta gondok és az emberek elleni támadások elkerülésére. A párt polgári védelmi törvénymódosítással tenné hatékonyabbá a problémás medvék kiiktatását.

A hónap elején Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszternek is bemutatták elképzelésüket, amelyben a rendkívüli helyzet fogalmának újraértelmezését javasolják. Rendkívüli helyzetnek számítana az is, ha egy medve a természetes élőhelyén kívül, lakott területen veszélyezteti a lakosságot és annak vagyonát. Ezzel együtt a környezetvédelmi törvény kivételek megadására vonatkozó feltételeit is hatékonyabbá tennék. A párt tehát két fronton, két jogszabály megváltoztatásával venné fel a harcot a lakosságot veszélyeztető medvékkel szemben. A zöldtárca egyetértett az ellenzéki javaslattal, amely Tomáš Taraba szerint nagyban megegyezik a saját tervezetükkel. A miniszter megjegyezte, mindez bizonyítja, hogy az ellenzék elfogadta az általa felkínált békejobbot. „Ez a javaslat most kimondja, hogy a medve kilőhető, ha veszélyezteti az emberek életét, egészségét és vagyonát vagy a gazdasági érdekeiket” – részletezte a tárcavezető.

Milan Majerský, a kereszténydemokraták elnöke megjegyezte, hogy ha egyéb markáns módosító javaslatok nem érkeznek a törvénytervezethez, akkor pártja helyesli annak elfogadását. A pártvezető visszautasította azokat a vádakat, hogy megegyeztek volna a kormánnyal vagy valamelyik koalíciós partnerrel más törvények támogatásáról is. „Nem a kormánynak vagy valamilyen pártnak nyújtunk segítséget, hanem az embereknek” – hangsúlyozta Milan Majerský, utalva az elmúlt időszakban előfordult medvetámadásokra.

Az év eleje óta már kilenc medvetámadás volt Szlovákiában, amelyek során tízen megsérültek. A legutóbbi vasárnap délután a Poľana-hegységben, ahol két férfit sebesített meg a vadállat. A medvetámadás a turistaösvényen kívül történt. A két férfit kórházba szállították, állapotuk stabil. Jelenleg 19 körzetben van érvényben a rendkívüli helyzet, ha a parlament elfogadja a törvénymódosítást, akkor ezeken a helyeken engedélyezhetik a ragadozók kilövését.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×