Infostart.hu
eur:
386.63
usd:
333.07
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Vlagyimir Putyin orosz (j) és Recep Tayyip Erdogan török elnök megbeszélést folytat Putyin nyári rezidenciáján, a szocsi Bocsarov Rucsejben 2023. szeptember 4-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Kreml/Szergej Gunyejev

Putyin, Erdogan két jóbarát, de nincs új alku

A török elnök szerint „rövid időn belül felújítható a Fekete-tengeri gabonaszállítási alku”. Tény viszont, hogy a remények ellenére nem volt áttörés a kérdésben Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan tárgyalásain,

Három órára szanatóriumba vonult a török és az orosz elnök. No nem gyógyulni, csak a történelmiesen hangzó „Rusz” szanatórium volt Szocsiban zajlott találkozójuk helyszíne. Ami kiderült: Erdogannak nem sikerült az ukrán gabona szállításáról szóló egyezmény felújítására bírni Putyint, de azért „kedves barátjának” nevezte őt – akivel kerültek egy kényes témát: miért engedték haza a törökök az ukrán Azov hadosztály hozzájuk száműzött parancsnokait?

Érdekes mód, közös sajtókonferenciájukon Erdogan úgy fogalmazott, hogy továbbra is kész közvetíteni Ukrajna és Oroszország között, de

Kijevnek „puhítania kell az álláspontján, hogy közös lépéseket tudjon tenni Oroszországgal”.

A török elnök most anélkül indult haza, hogy rávette volna Putyint a gabonaszállítási egyezmény felújítására, viszont mindkét vezető igyekezett pozitív csengésű mondatokba csomagolni a „nem”-et.

Erdogan a találkozó után úgy fogalmazott, hogy „hamarosan fel lehet újítani” az alkut, amit Moszkva júliusban mondott fel. Mint közölte, Oroszország ellenvetései ismertek és Törökország és az ENSZ „egy új javaslatcsomagon dolgozik”, hogy „eloszlassák az orosz aggodalmakat”.

Az oroszok nem igazán aggódnak, hanem elégedetlenek, de ezt Putyin úgy tálalta, hogy az orosz oldal „kész feléleszteni a gabonaalkut, amiből kiszorították... ha teljességgel végrehajtják az eredeti megállapodást, amely szerint megszüntetik az orosz agrárexportot sújtó korlátozásokat”.

Putyin részletezte is, mit ért ez alatt: ne sújtsák szankciókkal az orosz gabonát, műtrágyát, mezőgazdasági technikát és alkatrészeket. Továbbá szüntessék meg a hajón történő szállítást, a fuvarok biztosítását és a termékekkel kapcsolatos banki szolgáltatások elérését fékező intézkedéseket.

Amire a Nyugat válasza az, hogy az orosz mezőgazdasági és élelmiszerexportot nem sújtják nyugati szankciók. Az említett gondok miatt az oroszok viszont „másodlagos szankciókat” emlegetnek, és az egyik fő követelésük az, hogy kapcsolják vissza a SWIFT fizetési rendszerbe az orosz Mezőgazdasági Bankot, amit az Ukrajna elleni invázió miatt zártak ki onnan. Putyin emellett azt a vádat fogalmazta meg, hogy

„katonai célokra használják a gabonaszállítási korridorokat” – ha ezzel felhagynának, napok alatt felújítható az alku.

Közben Moszkva „hetekre van” attól, hogy ingyen gabonához juttasson hat afrikai országot – tette hozzá.

Erdogan közben azt magyarázta, hogy hazája kész feldolgozni az orosz gabonát és a lisztet továbbítani a világ legszegényebb országaiba. Arra a felvetésére, hogy Kijev puhítson a hozzállásán, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter válaszolt:

„Nem leszünk az orosz zsarolás túszai.

Oroszország problémákat kreál, aztán másokat hív, hogy oldják meg” – mondta, hozzátéve, hogy elvi alapon ragaszkodnak a Moszkva elleni szankciókhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×