Infostart.hu
eur:
355.97
usd:
306.06
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Vlagyimir Putyin orosz (j) és Recep Tayyip Erdogan török elnök megbeszélést folytat Putyin nyári rezidenciáján, a szocsi Bocsarov Rucsejben 2023. szeptember 4-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Kreml/Szergej Gunyejev

Putyin, Erdogan két jóbarát, de nincs új alku

A török elnök szerint „rövid időn belül felújítható a Fekete-tengeri gabonaszállítási alku”. Tény viszont, hogy a remények ellenére nem volt áttörés a kérdésben Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan tárgyalásain,

Három órára szanatóriumba vonult a török és az orosz elnök. No nem gyógyulni, csak a történelmiesen hangzó „Rusz” szanatórium volt Szocsiban zajlott találkozójuk helyszíne. Ami kiderült: Erdogannak nem sikerült az ukrán gabona szállításáról szóló egyezmény felújítására bírni Putyint, de azért „kedves barátjának” nevezte őt – akivel kerültek egy kényes témát: miért engedték haza a törökök az ukrán Azov hadosztály hozzájuk száműzött parancsnokait?

Érdekes mód, közös sajtókonferenciájukon Erdogan úgy fogalmazott, hogy továbbra is kész közvetíteni Ukrajna és Oroszország között, de

Kijevnek „puhítania kell az álláspontján, hogy közös lépéseket tudjon tenni Oroszországgal”.

A török elnök most anélkül indult haza, hogy rávette volna Putyint a gabonaszállítási egyezmény felújítására, viszont mindkét vezető igyekezett pozitív csengésű mondatokba csomagolni a „nem”-et.

Erdogan a találkozó után úgy fogalmazott, hogy „hamarosan fel lehet újítani” az alkut, amit Moszkva júliusban mondott fel. Mint közölte, Oroszország ellenvetései ismertek és Törökország és az ENSZ „egy új javaslatcsomagon dolgozik”, hogy „eloszlassák az orosz aggodalmakat”.

Az oroszok nem igazán aggódnak, hanem elégedetlenek, de ezt Putyin úgy tálalta, hogy az orosz oldal „kész feléleszteni a gabonaalkut, amiből kiszorították... ha teljességgel végrehajtják az eredeti megállapodást, amely szerint megszüntetik az orosz agrárexportot sújtó korlátozásokat”.

Putyin részletezte is, mit ért ez alatt: ne sújtsák szankciókkal az orosz gabonát, műtrágyát, mezőgazdasági technikát és alkatrészeket. Továbbá szüntessék meg a hajón történő szállítást, a fuvarok biztosítását és a termékekkel kapcsolatos banki szolgáltatások elérését fékező intézkedéseket.

Amire a Nyugat válasza az, hogy az orosz mezőgazdasági és élelmiszerexportot nem sújtják nyugati szankciók. Az említett gondok miatt az oroszok viszont „másodlagos szankciókat” emlegetnek, és az egyik fő követelésük az, hogy kapcsolják vissza a SWIFT fizetési rendszerbe az orosz Mezőgazdasági Bankot, amit az Ukrajna elleni invázió miatt zártak ki onnan. Putyin emellett azt a vádat fogalmazta meg, hogy

„katonai célokra használják a gabonaszállítási korridorokat” – ha ezzel felhagynának, napok alatt felújítható az alku.

Közben Moszkva „hetekre van” attól, hogy ingyen gabonához juttasson hat afrikai országot – tette hozzá.

Erdogan közben azt magyarázta, hogy hazája kész feldolgozni az orosz gabonát és a lisztet továbbítani a világ legszegényebb országaiba. Arra a felvetésére, hogy Kijev puhítson a hozzállásán, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter válaszolt:

„Nem leszünk az orosz zsarolás túszai.

Oroszország problémákat kreál, aztán másokat hív, hogy oldják meg” – mondta, hozzátéve, hogy elvi alapon ragaszkodnak a Moszkva elleni szankciókhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Szinte teljesen eltűnt a cigaretta egy országból, de ebben egy másik termék segített

Szinte teljesen eltűnt a cigaretta egy országból, de ebben egy másik termék segített

Svédország hivatalosan is dohányzásmentes országgá vált: a svéd alkohol- és kábítószerinformációs tanács (CAN) friss jelentése szerint a napi rendszerességgel cigarettázók aránya 4,8 százalékra csökkent, ami alatta marad az Egészségügyi Világszervezet által referenciaértékként alkalmazott öt százalékos küszöbnek. A dohányzók aránya 2003 óta 16 százalékról esett vissza a jelenlegi szintre. A sikert nagyrészt a snüssz nevű füstmentes dohánytermék elterjedésének tulajdonítják, amelyet az EU-ban egyedül Svédországban lehet legálisan forgalmazni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×