Infostart.hu
eur:
363.44
usd:
307.95
bux:
139014.93
2026. április 14. kedd Tibor
Recep Tayyip Erdogan török (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú megbeszélése az Ázsiai Együttműködési és Bizalomerősítő Konferencia (CICA) hatodik csúcstalálkozóján a kazahsztáni fővárosban, Asztanában a kétnapos esemény első napján, 2022. október 13-án.
Nyitókép: Vjacseszlav Prokofijev

Egeresi Zoltán: Erdogannak most valamilyen gesztust kell tennie Putyin felé

A fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban találkozik hétfőn az orosz és a török államfő. Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy Recep Tayyip Erdogan azért ül le tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, hogy megpróbálja kialkudni a fekete-tengeri gabonaszállítási egyezmény újraélesztését. A két ország viszonyában azonban más feszültség is van.

Ukrajnáról, a fekete-tengeri gabonaszállítások felújításáról, valamint a kétoldalú energetikai együttműködésről kezdett tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök Szocsiban (a témákról részletesen itt írtunk).

A Törökország és az ENSZ segítségével létrejött tavaly júliusi megállapodás értelmében az ukrán gabona három ukrán kikötőből indulhatott útjára a világ számos országába a Fekete-tengeren keresztül. Oroszország idén nyáron tette semmissé ezt az egyezményt azzal, hogy megtámadta bizonyos ukrán kikötők infrastruktúráját. Az orosz vezetés júliusban figyelmeztetett, hogy a Fekete-tengeren közlekedő hajókat katonai célpontnak tekinthetik. Recep Tayyip Erdogan most újjáélesztené a megállapodást, és ha ez sikerül, akkor reményei szerint út nyílhat a szélesebb körű béketárgyalásokhoz is.

Egeresi Zoltán azt mondta az InfoRádióban, hogy Törökországnak kettős érdeke van a gabonaegyezmény újratárgyalását illetően. Az egyik, hogy kiemelt pozícióba szeretne kerülni a fejlődő világban, jelentős invesztálással abban érdekelt, hogy jó pontokat szerezzen az egyes afrikai kormányoknál. Meglátása szerint

hatalmas nemzetközi politikai siker lenne Erdogan számára, ha ezt a megállapodást török közbenjárással lehetne újraéleszteni.

A másik szempont belpolitikai érdek: Törökország sokat profitál ebből az egyezményből, hiszen gabonaszükségletének jelentős részét Ukrajnából szerzi be. Mindezt jól mutatja, hogy a mintegy egy évig fennálló szerződés értelmében küldött gabonaszállítmány nagyjából 15 százalékát kapták a törökök, ez hatalmas mennyiség. A kutató hozzátette, hogy ha nem sikerül egyezségre jutniuk a feleknek, általános gabonaár-növekedés következhet be, ami sok más állam mellett Törökországot is érzékenyen érintheti.

Az egyezség viszont csak akkor jöhet létre, ha a tárgyaló felek hajlandóságot mutatnak a kompromisszumokra. Az oroszok azzal az indokkal léptek ki a megállapodásból, hogy nem teljesült minden egy évvel ezelőtt lefektetett feltétel vagy körülmény. Szerintük nemzetközi szinten akadályozzák az orosz gabonaszállítást, ugyanakkor más tényezők is közrejátszhattak a háttérben, amiről mi nem értesülhettünk. A szakértő szerint a törököknek most valamit ígérniük kell.

Mitől vált feszültebbé a viszony?

Egeresi Zoltán úgy látja, már a júliusi bejelentés előtt némi komplikáció lépett fel Törökország és Oroszország diplomáciai, gazdasági kapcsolataiban. Ennek oka, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törökországi látogatása alatt Ankara az oroszok értesítése és engedélye nélkül kiadott öt hadifoglyot, akiket úgy adtak át az oroszok Törökországnak egy megállapodás keretében, hogy azok a háború végéig ott maradnak. A kutató szerint ez és a hasonló "megmozdulások" viszonylag sok rossz pontot hoztak Ankarának Moszkva szemében – Erdogan valószínűleg ezeket a nézeteltéréseket is elsimítaná a Vlagyimir Putyinnal való egyeztetésen.

A jelenleg fennálló helyzetben fontos szempont, hogy nemrég ismertetett tervek szerint Oroszország egymillió tonna gabonát küldene Törökországon keresztül Afrikába kedvezményes áron, Katar pénzügyi támogatásával. A gabonát Törökországban dolgoznák fel és a leginkább rászoruló afrikai országokba küldenék tovább, enyhítve a nemzetközi válságot és csökkentve a gabonainflációt.

Az orosz külügyminisztérium ezt a projektet a fekete-tengeri gabonamegállapodás optimálisan működő alternatívájának tekinti. Egeresi Zoltán elmondása szerint viszont a török fél alapvetően nem alternatívákban gondolkodik, hanem azt szeretné, hogy Oroszország az ENSZ égisze alatt térjen vissza a korábbi megállapodásba.

A hétfői tárgyaláson sok múlhat azon, mit tud kialkudni a török államfő.

A szakértő úgy véli, nem befolyásolja negatívan az orosz és a török vezetés közötti kapcsolatot, ha Törökország ténylegesen is megszavazza Svédország NATO-csatlakozását. A svédek „előszobáztatása” orosz szempontból nem jött rosszul, bár a finnek csatlakozásával az orosz-finn határnál 1340 kilométeres NATO-határ jött létre, így az újabb északi ország belépésével nem változnak érdemben az erőviszonyok. Egeresi Zoltán a török-orosz kapcsolatok az elmúlt években sem voltak mindig barátiak, inkább pragmatikus együttműködéseken alapultak – sok-sok alkuval.

„Olykor szakítanak vagy szembemennek egymással, sokszor finoman szólva is borsot körnek a másik orra alá. Rengeteg olyan terület van, ahol összeütközésbe kerülnek az érdekszféráik Közel-Kelet, Dél-Kaukázus vagy éppen Közép-Ázsia vonatkozásában.

Az más kérdés, hogy most Erdogannak a nyári hónapok után valamilyen gesztust kell tennie az orosz vezetés felé,”

még akkor is, ha a Wagner-lázadás idején ő volt az első külföldi államfő, aki támogatásáról biztosította Putyint – fogalmazott Egeresi Zoltán.

A támogatás ugyanakkor kölcsönös volt, mert az orosz elnök a májusi, törökországi választásokon állt ki Erdogan mellett. Az elmúlt időszakban átütemezték a gázkifizetéseket, ami komoly segítség volt a török költségvetésnek és lehetővé tette az ingyenes török gázszolgáltatás elindítását is. Ezzel egyébként sok szavazót szerzett Erdogan a választásokon. Az atomerőmű első blokkjának átadásakor pedig Vlagyimir Putyin online jelentkezett be, hogy üdvözletét küldje a török vezetésnek és népnek.

„Gyakorlatilag egy folyamatos adok-kapok van a két vezető, illetve a két hatalom között, amibe teljesen belefér az, hogy most Erdogan azért járul Putyin színe elé, hogy megpróbálja kialkudni a gabonaszállítási egyezmény újraélesztését” – összegzett az InfoRádióban Egeresi Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bauer Bence: hiába néppárti a CDU és a Tisza is, csalódás érheti a nyugati vezetőket

Bauer Bence: hiába néppárti a CDU és a Tisza is, csalódás érheti a nyugati vezetőket

Magyar Péternek a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján voltak olyan kijelentései, amelyek meglepetést jelenthetnek az európai vezetők számára – mondta el az InfoRádióban Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

J.D. Vance: Washington biztosan jól együtt tud majd dolgozni Magyar Péterrel

Az amerikai alelnök azt a meggyőződését fejezte ki, hogy bizonyosan jól együtt tud majd dolgozni Magyarország következő miniszterelnökével, ugyanakkor sajnálatát hangoztatta Orbán Viktor kormányfő választási veresége miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmados Tisza-győzelem és történelmi csúcs: itt az ideje Molba fektetni?

Kétharmados Tisza-győzelem és történelmi csúcs: itt az ideje Molba fektetni?

Száguld a Mol, a politikai fordulat és az iráni események valósággal szárnyat adtak a részvénynek, olyannyira, hogy itt van a történelmi csúcs a papírban. Ilyenkor jön a legfontosabb befektetői dilemma: még most kell felszállni a vonatra, vagy már túl késő? Elemzői eszközökkel, több nézőpontból vizsgáljuk meg, hogy maradt-e még érdemi felértékelődési potenciál a Molban.   A legizgalmasabb energiapiaci befektetésekről is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×