eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Recep Tayyip Erdogan török (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú megbeszélése az Ázsiai Együttműködési és Bizalomerősítő Konferencia (CICA) hatodik csúcstalálkozóján a kazahsztáni fővárosban, Asztanában a kétnapos esemény első napján, 2022. október 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Vjacseszlav Prokofijev

Vlagyimir Putyin: "Oroszország sohasem utasította vissza az Ukrajnával való tárgyalást"

Az ukrán ellentámadás kudarcot vallott a jelenlegi állás szerint - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal Szocsiban megtartott közös sajtótájékoztatóján.

"Az ellentámadás elhúzódásáról. Ez nem elhúzódás, hanem kudarc. Mindenesetre ma úgy néz ki. Meglátjuk, mi lesz később, de remélem, hogy akkor is pont így lesz" - fogalmazott.

Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem utasította vissza az Ukrajnával való tárgyalást. Elmondta, hogy Erdogan szóba hozta neki a rendezés kérdését, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly török közreműködéssel kidolgozott megállapodástervezetet Kijev vetette el. A török elnök megerősítette, hogy országa kész közvetíteni a felek között.

Putyin azt mondta, hogy

Oroszország kész visszatérni az ukrán gabona, valamint az orosz élelmiszer és műtrágya kiviteléről megkötött, úgynevezett fekete-tengeri kezdeményezéshez, de

ez, mint leszögezte, mindaddig nem fog megtörténni, amíg a Nyugat nem teljesíti az ezzel kapcsolatban Moszkvának tett ígéreteit.

"Oroszország minden létrehozott akadály ellenére folytatni kívánja az élelmiszer- és műtrágyaexportot, hozzájárulva az árak stabilizálásához és a globális mezőgazdasági ágazat helyzetének javításához" - mondta az orosz elnök.

Oroszország júliusban lépett ki a Törökország és az ENSZ közvetítésével tető alá hozott megállapodásból, arra hivatkozva, hogy élelmiszer- és műtrágyakivitelét gátolják a kifizetések, a teherszállítás és szállítmányok biztosítása terén bevezetett korlátozások. Putyin a mostani sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Oroszország ezt kénytelen volt megtenni.

Erdogan hangot adott azon véleményének, hogy a megállapodást hamarosan fel lehet éleszteni az elvárásoknak megfelelő megegyezéssel.

"Ukrajnának enyhítenie kellene álláspontján annak érdekében, hogy lehetővé tegye e közös lépéseket Oroszországgal" - tette hozzá.

Erdogan Putyinhoz hasonlóan rámutatott, hogy a fekete-tengeri kikötőkből elszállított ukrán gabona túlnyomó része nem a rászoruló országokban, hanem Európában kötött ki. Hangsúlyozta, hogy a "gabonaalkunak" nincsen alternatívája, és Ankara új javaslatcsomagot készített elő a megújítására.

Putyin azt hangoztatta, hogy Moszkva javaslata, amelynek alapján egymillió tonna orosz gabonát szállítanának Törökországon át - katari pénzügyi támogatással - rászoruló afrikai országoknak, nem alternatívája az Ukrajnát is magában foglaló fekete-tengeri kezdeményezésnek. Hozzátette, hogy

Oroszország közel áll a megállapodáshoz hat afrikai állammal

arról, hogy térítésmentesen 25-50 ezer tonna gabonát szállítson nekik.

Az orosz államfő arról is szólt, hogy a "konstruktív és gyakorlatias" légkörben zajlott megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok minden kulcsfontosságú kérdését megvitatták. Méltatta a nemzeti fizetőeszközök használatát a két ország közötti elszámolásokban, valamint azt, hogy a dollár és az euró részesedése ezekben csökken.

Megismételte, hogy az akkuyui atomerőmű első blokkját a tervek szerint 2024-ben indítják el. Elmondta, hogy idén januártól augusztusig több mint 10 milliárd köbméter orosz gázt szállítottak Törökországnak. Kijelentette, hogy a projekt keretében, amelynek eredményeképpen Törökország regionális gázközponttá válhat, a Gazprom kidolgozta az útiterv egy tervezetét, a következő lépés pedig egy közös munkacsoport létrehozása lesz.

A két elnök idén első alkalommal találkozott személyesen.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×