Infostart.hu
eur:
388.64
usd:
335.03
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Uniópárti tiltakozó a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetésen London belvárosában 2018. december 11-én. Theresa May brit miniszterelnök az előző napon bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Az európaiak fele szerint jó, a másik fele szerint rossz irányba mennek a dolgok

Bár összességében magas az Európai Unió támogatottsága, de ha most tartanának népszavazásokat a tagságról, akkor Nagy-Britanniában, a Cseh Köztársaságban és Olaszországban nem lenne meg a maradáshoz szükséges többség – derült ki az Eurobarométer felméréséből.

A britek 45, a csehek 47 és az olaszok 49 százaléka szavazna csak az uniós tagságra, ha ma népszavazást tartanának róla a blokk országaiban – miközben a nemmel szavazók és az ingadozók többen lennének ezekben az országokban.

Ennek ellenére az európai uniós polgárok nagy többsége arra voksolna, hogy hazája maradjon a klub tagja.

A leginkább lelkes uniópártiak a hollandok, akiknek 86%-a, az írek és a luxemburgiak, akinek 83%-a támogatja a tagságot. A svédek 81, míg a németek 80%-a tagság-párti.

Az Eurobarométer-adatokat kevesebb mint egy hónappal a közelgő európai parlamenti választások előtt adták ki. A felmérésben közel 28 ezer európai véleményét kérték ki február 19. és március 4. között.

Bár Olaszország még mindig szkeptikus, a szerzők biztató jelnek látják, hogy 5%-kal emelkedett az EU-tagság pártolóinak aránya az elmúlt hat hónapban, a kilépni vágyók aránya pedig ezzel párhuzamosan 5 százalékkal csökkent. Ami viszont aggasztó: az olaszok harmada azt mondta: nem tudja, mit csinálna, ha ma megkérdeznék az uniós tagságról.

A jelentés készítői megjegyzik: 13 országban emelkedett az ingadozók aránya, Nagy-Britanniában a szám 18 százalékra emelkedett a brexit körüli bizonytalanság miatt.

A még tag britek, a csehek, az olaszok az osztrákok és a görögök azok, akik kevésbé látják hasznosnak az EU-t – 58-tól 41 százalékig tartó skálán. Átlagban azonban az uniós polgárok 68 százaléka szerint hasznot hajtott országának az uniós tagság és ez a legmagasabb arányú igen válasz erre a kérdésre 1983 óta – jegyzi meg az Euraktív portál.

Ettől függetlenül sokan elégedetlenek:

az európaiak fele szerint rossz irányba haladnak a dolgok,

ezt mondja a görögök és a franciák kétharmada, az olaszok 58 és a csehek 56 százaléka.

Az anyagból az is kiderül, hogy a magyarok pesszimistábban ítélik meg, mennyire hallathatja az ország a hangját az EU-ban: a válaszadók 51 százaléka gondolja jónak a helyzetet, a svédek 91 százalékos és a 63 százalékos uniós átlaggal szemben.

A legtöbb európai számára a választás fő kérdései a gazdaság és növekedés, valamint a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem.

Az uniós átlagban a harmadik helyre szorult migráció csak négy tagállamban fő téma, ezek Málta, Magyarország, Csehország és Olaszország. Mindeközben a skandináv és Benelux országok, valamint Németország számára a legfontosabb a klímaváltozás elleni küzdelem.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×