A britek 45, a csehek 47 és az olaszok 49 százaléka szavazna csak az uniós tagságra, ha ma népszavazást tartanának róla a blokk országaiban – miközben a nemmel szavazók és az ingadozók többen lennének ezekben az országokban.
Ennek ellenére az európai uniós polgárok nagy többsége arra voksolna, hogy hazája maradjon a klub tagja.
A leginkább lelkes uniópártiak a hollandok, akiknek 86%-a, az írek és a luxemburgiak, akinek 83%-a támogatja a tagságot. A svédek 81, míg a németek 80%-a tagság-párti.
Az Eurobarométer-adatokat kevesebb mint egy hónappal a közelgő európai parlamenti választások előtt adták ki. A felmérésben közel 28 ezer európai véleményét kérték ki február 19. és március 4. között.
Bár Olaszország még mindig szkeptikus, a szerzők biztató jelnek látják, hogy 5%-kal emelkedett az EU-tagság pártolóinak aránya az elmúlt hat hónapban, a kilépni vágyók aránya pedig ezzel párhuzamosan 5 százalékkal csökkent. Ami viszont aggasztó: az olaszok harmada azt mondta: nem tudja, mit csinálna, ha ma megkérdeznék az uniós tagságról.
A jelentés készítői megjegyzik: 13 országban emelkedett az ingadozók aránya, Nagy-Britanniában a szám 18 százalékra emelkedett a brexit körüli bizonytalanság miatt.
A még tag britek, a csehek, az olaszok az osztrákok és a görögök azok, akik kevésbé látják hasznosnak az EU-t – 58-tól 41 százalékig tartó skálán. Átlagban azonban az uniós polgárok 68 százaléka szerint hasznot hajtott országának az uniós tagság és ez a legmagasabb arányú igen válasz erre a kérdésre 1983 óta – jegyzi meg az Euraktív portál.
Ettől függetlenül sokan elégedetlenek:
az európaiak fele szerint rossz irányba haladnak a dolgok,
ezt mondja a görögök és a franciák kétharmada, az olaszok 58 és a csehek 56 százaléka.
Az anyagból az is kiderül, hogy a magyarok pesszimistábban ítélik meg, mennyire hallathatja az ország a hangját az EU-ban: a válaszadók 51 százaléka gondolja jónak a helyzetet, a svédek 91 százalékos és a 63 százalékos uniós átlaggal szemben.
A legtöbb európai számára a választás fő kérdései a gazdaság és növekedés, valamint a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem.
Az uniós átlagban a harmadik helyre szorult migráció csak négy tagállamban fő téma, ezek Málta, Magyarország, Csehország és Olaszország. Mindeközben a skandináv és Benelux országok, valamint Németország számára a legfontosabb a klímaváltozás elleni küzdelem.