8 °C
Arra kötelezné az üzenetküldő alkalmazások fejlesztőit egy uniós javaslat, hogy megvizsgálják az üzeneteket, van-e bennük gyermekek szexuális zaklatására utaló tartalom. Az adatvédelmi érdekképviseleti szervezetek, és a kiberbiztonsági szakértők szerint ez viszont értelmetlenné tenné a titkosítást, és kinyitná a kaput a tömeges megfigyelés előtt – írta meg a Politico.
A CSAM-tartalmakról (child sexual abuse material) szóló javaslatot először 2022-ben terjesztették elő és már többször nekifutottak a tagállamok, de nem született egyetértés, és a héten ismét elakadtak a tárgyalások arról, mi legyen a pontos tartalma. Az elmúlt hetekben ezen felül egy nagyszabású e-mail-kampány is indult az ügyben, illetve megszólalt a Signal vezetője, továbbá Elon Musk is ezzel kapcsolatban.
A huszonhét EU-s tagállamból egyelőre 12 jelezte támogatását, 9 jelezte, hogy nem támogatja a javaslatot, és 6 még nem döntött. A támogatók között van Magyarország, Franciaország, Románia és Spanyolország is.
Az elmúlt években a nagy üzenetküldő alkalmazások, mint az Apple iMessage-e, a Meta Messengere, a WhatsApp, és a Signal is elmozdultak a végponttól végpontig terjedő titkosítás irányába. Ez a fajta titkosítás azt jelenti, hogy az üzenetek tartalma csakis a küldő, illetve a fogadó előtt ismertek.
2022-ben az EU úgy döntött, hogy a gyermekek elleni erőszakos cselekedetek elleni küzdelem úgy valósítható meg, ha a rendőrségnek egyes esetekben lehetősége van az üzenetek tartalmának megismerésére. Az Európai Bizottság közlése szerint
2021-ben globálisan 85 millió olyan fotóról és videóról érkezett bejelentés, amely gyermekek szexuális bántalmazását ábrázolja.
Emiatt a bizottság azt javasolta, hogy a technológiai szolgáltatók „azonosítsák, jelentsék, és távolítsák el” az ilyen tartalmakat. Azonban ha ez megtörténik, elvesztődik a titkosítás értelme, hiszen a szolgáltatók, és a rendőrség „több száz millió ártatlan üzenetet is el tudnának olvasni”.
Az Európai Unió Tanácsában a soros elnökség keretében a nemzeti kormányok újra és újra megpróbálták megtalálni a kompromisszumot a titkosítás, és a CSAM-tartalmak közötti harcban. Dánia az elnökség 2025 júliusi átvételekor már az első napon egy új jogszabálytervezettel állt elő.
Első lépésként a nemzeti kormányoknak kellene megállapodniuk a jogszabály szövegéről, ezután indulhatnának a tárgyalások az Európai Parlamenttel.
Több vitatott eleme is van jelenleg a javaslatnak, az egyik a „kötelező átvilágítás”.
Ez azt jelentené, hogy a rendőrség kötelezné a titkosítottüzenet-küldő alkalmazások üzemeltetőit, hogy az üzeneteket átvilágítsák – azzal szemben, hogy erre önkéntesen biztosítanának lehetőséget nekik. A dán tervezet szerint a folyamat úgynevezett „észlelési rendeleteken” alapulna, amelyeket egy bíró, vagy egy független hatóság adhatna ki.
A második kérdés, hogy az alkalmazásoknak a „grooming-ot” (tehát azt, amikor szexuális ragadozók arra veszik rá a gyermekeket, hogy szexuális jellegű képeket vagy videókat osszanak meg), is észlelniük kéne-e. Az első verzióban ennek érdekében a szöveges, illetve hangüzeneteket is vizsgálhatták volna, de a dán verzió ezeket nem emeli be a körbe.
A harmadik pedig az, hogy az appoknak észlelniük kell-e mind az ismert, mind pedig az eddig ismeretlen CSAM-tartalmakat is. A már ismert tartalmakra való rákeresés egyszerűbb, mert a tartalmak összevethetőek egy már meglévő adatbázissal. A legújabb javaslat alapján mindkettőt szűrni kellene.
Legvégül a dán javaslat lehetőséget adna arra is, hogy az átvilágítás magán a végponton belül történjen meg. A kliensoldali átvilágítás támogatói szerint ezzel a képeket a titkosítás zavarása nélkül meg lehet vizsgálni, az adatvédelmi szervezetek képviselői ezzel nem értenek egyet.
Az Európai Unió országai két táborra szakadtak,
az egyik tábor szerint hasznosak az intézkedések, hiszen így meg lehet állítani az online térben a szexuális ragadozókat, a másik tábor szerint ez nem hatékony, és egy rendőrállamot hoz létre.
A támogatók között szerepel Dánia és Svédország, ahol a gyermekek közösségimédia-használata egyébként is kurrens téma, Spanyolország, amelynek kormánya a titkosítással szemben fenntartásokkal rendelkezik, és Franciaország, továbbá Románia.
Szintén támogatja a javaslatot Magyarország. A Belügyminisztérium a témával kapcsolatban azt közölte, a magyar kormány elkötelezett a gyermekek bármilyen formában megvalósuló szexuális bántalmazásának megelőzésében. A magyar uniós elnökség alatt „ezért terjesztettek elő egy [...] megalkuvást nem ismerő javaslatot”, és szorgalmazzák az uniós keretrendszer mielőbbi elfogadását – írta meg korábban a Telex.
Az EU szintjén az Europol, illetve az Európai Bizottság belügyekért felelős főigazgatósága nagy erőbedobással kampányol, hogy a rendőrök több információhoz férjenek hozzá. A bizottság még egyes csoportokat illegálisan célozva is kampányolt a jogszabálytervezet mellett.
Az ellenzők táborában a leghangosabb mindig is Németország volt, bár „mostanában kételyei támadtak”. Szintén nem támogatja a javaslatot Lengyelország, amely az átvilágítást önkéntes szinten tartaná meg, és kihagyná belőle a végponttól végpontig titkosított szolgáltatásokat.
A kormányzatokon belül is megoszlanak általában a vélemények. A belügyminisztériumok, amelyek a rendőrségért és a biztonságért felelnek, a szigorúbb szabályok mellett vannak. Az igazságügyi és digitális ügyekért felelős minisztériumok viszont az állampolgárok szabadságainak korlátozását látják az ügyben – teszi hozzá a Politico.
