Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Rossz szívet távolítanak el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2018. március 3-án. Idén 2018. december 28-ig hatvanegy szívátültetést végeztek Magyarországon.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Egyik szomszédunk a "szívátültetés-király"

Szlovénia 16 éve van az élvonalban az egymillió lakosra eső szívátültetések számában: tavaly 26 műtétet hajtottak végre az országban, összesen pedig csaknem ötszázat - közölte kedden a ljubljanai klinikai kórház.

Tavaly egymillió lakosra 12,4 szívtranszplantáció jutott Szlovéniában, amivel az ország a világon a második helyen áll az Egyesült Államok mögött.

Marko Jug, a ljubljanai kórház igazgatója kiemelte: ötszáz szívátültetés csak egy olyan országban lehetséges, ahol a szolidaritás az egyik fő érték.

Ivan Knezevic, a transzplantációs központ vezetője elmondta: a szervátültetés rendkívül összetett tudomány; csak a szívátültetési programban 150 orvos szakértő vesz részt, és mindig készenlétben áll egy hatfős csapat.

Rámutatott: az utóbbi 16 évben tizenkétszer volt Szlovéniában a legmagasabb az egymillió lakosra jutó szívátültetések száma, és rendkívül jó a betegek túlélési aránya a műtét után, valamint nagyon alacsony a várólistán lévő betegek halálozási aránya is.

Szlovénia igazán büszke lehet a szervadományozásra és a transzplantációs orvoslásra, nemcsak a nagyszerű orvosi eredmények, hanem az érdekelt felek közötti együttműködés miatt is - mondta Valentina Prevolnik Rupel egészségügyi miniszter, aki kedden Robert Golob miniszterelnökkel együtt találkozott a ljubljanai kórház transzplantációs csapatával.

A transzplantációs orvostudományban elért eredmények azt mutatják, hogy "ha közös célok érdekében összefogunk, akkor a világ legjobb eredményeit érhetjük el" - mondta kormányfő, a közegészségügyi rendszer fontosságát hangsúlyozva.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×