Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Kétséges, hogy megmenthetők-e a korallzátonyok

Ha meg akarjuk menteni a tengeri ökoszisztéma nélkülözhetetlen elemeit, a korallzátonyokat, akkor jelentősen meg kell növelni a védett övezetek számát és területét - állítják tudósok.

Szakértők szerint a korábban kijelölt védett korallzátonyok területe túl kicsi, rossz helyen vannak, és túl veszélyes rájuk nézve a klímaváltozás.

Egy nemzetközi tudósokból álló csapat éppen ezért új védelmi zónák sürgős kialakítását szorgalmazza - ez a lépés szükséges ahhoz, hogy megmentsék a tengeri ökoszisztémát, amelyet nagyban befolyásolnak a korallzátonyok.

A kutatócsoport, amely az Indiai-óceán korallzátonyairól készített átfogó tanulmányt, azt állítja: új védett korallzátonyzónákat kell kialakítani, hogy megakadályozzák tömeges pusztulásukat, amit elsősorban a klímaváltozás okoz.

A csapat 1998-tól kezdve figyelte az Indiai-óceán élővilágát. Ez volt az az év, amikor az óceán hőmérséklete jelentős mértékben nőtt, és a Seychelle-szigetek környékén a korallzátonyok 90 százalékban elpusztultak, vagy kifehéredtek. Ennek következtében több halfaj is eltűnt a környékről, mivel nem tudták beszerezni élelmüket a korallzátonyokból.

A jelenlegi védett övezeteket még a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején jelölték ki, amikor a klímaváltozás nem jelentett ekkora problémát.

"Új védett zónákat kell kialakítani, olyanokat, amelyeket meg lehet kímélni a klímaváltozás hatásaitól" - mondta Nick Graham, a newcastle-i egyetem tengerbiológusa, aki szerint csökkenteni kell a körbehatárolt és veszélyeztetett területek környékén az emberi tevékenységet, például a halászatot.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×