Az amerikai elnök a réz és rézáruk különvámjáról írt alá rendeletet, és megszüntette a kis értékű küldemények vámmentességét - jelentette be a Fehér Ház szerdán. További hírek az iráni, a koreai és a brazil "frontról".
A réz és rézáruk Egyesült Államokban való értékesítése után augusztus 1-től egységesen 50 százalékos lesz a vámteher - derül ki a jogszabályból, amelyben az elnök amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozik.
Egyben kifejti, hogy a vámteherre vonatkozó rendeletet a kereskedelmi miniszter ajánlása és helyzetértékelése alapján hozta meg. "A miniszter úgy találta, hogy az Egyesült Államok függése külföldi rézforrásoktól nemzetbiztonsági sebezhetőség, amit más országok kihasználhatnak, és ami gyengíti az Egyesült Államok ipari ellenállóképességét, kiteszi az amerikai embereket az ellátási lánc fennakadásainak, gazdasági bizonytalanságot okoz, egy stratégiai támadási felület és kockára teszi az Egyesült Államok védelmi ipari alapjait" - áll a rendeletben.
Donald Trump egyben arra is emlékeztet, hogy a 20. század jó részében az Egyesült Államok a világon vezető hatalomnak számított a rézgyártásban, amely az elmúlt évtizedekben megváltozott és mostanra a világ rézöntödei kapacitásainak jó részét egyetlen ország ellenőrzi. Az elnök nem nevesítette az országot, de piaci adatok szerint Kína rendelkezik 50 százalékot meghaladó ellenőrzéssel a világ finomítói kapacitásai felett.
Az amerikai elnök egy másik, szintén szerdán keltezett rendeletben megszüntette az Egyesült Államokba külföldről beszállított kisebb értékű árucikkek vámmentességét, az úgynevezett "de minimis" mentességet. A szabály, amely a 800 dolláros érték alatti küldemények vámmentességét biztosította, kiskapu volt az internetes kereskedők számára.
Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A jövő héten már parlament előtt is lesz a Tisza Párt törvényjavaslata. Magyar Péter posztja szerint „a hír szent, a vélemény szabad”. A témáért felelős miniszter is hozzászólt az ügyhöz.
Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.
Lévai Bálinttal, a BioTechUSA vezérigazgatójával beszélgettünk a több lábon állásról, a fitneszipar jelenlegi helyzetéről - és egy súlyos kommunikációs melléfogásról is.