Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a skóciai Turnberry golfklubjában tartott megbeszélésükön 2025. július 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Német össztűz Ursula von der Leyenre az amerikai vámmegállapodás miatt

Kezdetben sikerként értékelték Berlinben, hogy az amerikai elnök Európa elleni vámháborúját némelyest sikerült csillapítani. Az ugyanakkor nem kerülte el a figyelmet, hogy miközben Donald Trump minden idők legsikeresebb egyezményéről beszélt, tárgyalópartnere, Ursula von der Leyen azt emelte ki, hogy ennél többet nem tudott elérni.

Három nappal a vasárnap esti, az európai uniós termékekre kilátásba helyezett amerikai vámok 30 százalékról 15-re csökkentéséről szóló skóciai megállapodás megkötése után a német visszhangok már jóval kritikusabbak. Noha Friedrich Merz első nyilatkozatában még üdvözölte ugyan Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök egyezségét, később maga is arra helyezte a hangsúlyt, hogy többet lehetett volna elérni.

Értesülések szerint a kancellár a másnapi kormányülésen már arra hívta fel a figyelmet, hogy a német gazdaság jelentős károkat szenved a 15 százalékos vámok miatt is. Sőt arra is utalt, hogy a megállapodás nyomán a transzatlanti kereskedelem egészét kár éri.

Az ARD közszolgálati televízió Katherine Reiche gazdasági és energiaügyi minisztert idézte, aki közvetve arra utalt, hogy az EU a tárgyalások során eleve túl engedékeny volt, és gyenge pozícióból tárgyalt. Az unió ezáltal komoly figyelmeztetést kapott szerinte. A miniszter úgy véli, az egyik legfőbb tanulság az, hogy ezen változtatni kell, az EU-nak eleve versenyképesebbé, sőt gazdasági hatalommá kell válnia.

Német szakértők azt tapasztalják, hogy nemcsak Németországban, hanem több más uniós tagállamban is bírálták az EU tárgyalási stílusát. Emlékeztettek, hogy az Európai Bizottság eleve az engedményekre helyezte a hangsúlyt, arra hivatkozva, hogy el kell kerülni a kereskedelmi háborút, biztosítandó a munkahelyeket.

A Politico hírportál a Német Iparszövetség (BDI) ügyvezető igazgatóját idézte, aki élesen bírálta a skóciai megállapodást. Tanja Gönner szerint az súlyos csapás az exportorientált német gazdaság és egész Európa számára. Merzhez hasonlóan úgy értékelte, hogy a megállapodás az Egyesült Államok számára sem jelent hosszú távú előnyöket. Az egyezség az amerikai fogyasztói árakban is tükröződni fog. Az igazgató azt ugyanakkor valószínűtlennek tartotta, hogy újratárgyalásokra kerülhetne sor az amerikai elnökkel. A jelenlegi helyzetben a legfontosabbnak a „tervezési biztonságot” és a további vámok megelőzését nevezte.

Ugyancsak az ARD elemzőket idézett, akik szerint viharos idők várnak Ursula von der Leyenre. Emlékeztettek, hogy a következő hétéves uniós költségvetési terve számos tagország ellenállásába ütközött. Az amerikai elnökkel kötött megállapodást nyomán most pedig kereskedelempolitikai problémák fenyegetnek. A bizottság elnökének kemény bírálatokra kell felkészülnie. Még pártcsaládja, az európai kereszténydemokraták körében is erős a nyugtalanság a Trumppal kötött, a kereskedelmi háború kockázatát átmenetileg csökkentő, de további igazságtalanságokhoz vezető megállapodás miatt.

„Az egyoldalú,15 százalékos alapvám a tisztességes világkereskedelem elveinek kirívó megsértését jelenti, és súlyos csapás az európai versenyképességre” – hangsúlyozta az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának szóvivője. Az Európai Parlament legerősebb csoportjához tartozik a CDU/CSU is.

Végezetül idézték Ursula von der Leyent is, aki maga is jelezte, hogy az Egyesült Államokkal való kereskedelmi kapcsolatok valószínűleg rendkívül feszültek maradnak. Az uniónak függetlenebbé kell válnia az Egyesült Államoktól, és más partnereket kell keresnie – fogalmazott a biztossági elnök, példaként Indonéziát, a Mercosur-államokat és Indiát említve.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×