Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína, melynek értelmében az Amerikába érkező kínai importcikkekre kivetett vámok 145 százalékról 30 százalékra csökkennek, Peking pedig az USA-ból behozott termékekre 125 százalékról 10 százalékra mérsékli a kivetett pótvámot. A megállapodás mindkét állam esetében 90 napra szól.

Salát Gergely az átmeneti megállapodás részleteiről és annak lehetséges következményeiről beszélt az InfoRádióban. Először arra hívta fel a figyelmet, hogy „óriási áttörés” a mostani megegyezés az elmúlt hetek csatái és üzengetései után, hiszen 10 és 30 százalékos vámok mellett már viszonylag jól lehet kereskedni, míg az eddigi 125, illetve 145 százalékos vámok hosszabb távon ellehetetlenítették volna a kereskedelmet. Az amerikai kormányzat által most bejelentett 30 százalékos vám úgy áll össze, hogy 20 százalékkal „büntetik” az ázsiai országot a fentaniltermelésben játszott szerepe miatt, míg a maradék 10 százalék a viszonossági vámokból marad vissza.

A sinológus kitért arra is, hogy a felek megállapodtak abban is, hogy létrehoznak egy mechanizmust a kereskedelmi viták megtárgyalására, amiből arra lehet következtetni, hogy időről időre egyeztetni fog a két ország politikai vezetése. Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi képviselői legutóbb Genfben találkoztak, a jövőben azonban vélhetően vendégül látják majd egymást, illetve akár harmadik ország is lehet a találkozók helyszíne. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint

ez a szándék arra utaló jel, hogy a felek komolyan gondolják, hogy valamilyen módon normalizálni kell a helyzetet.

Ezzel együtt nem gondolja azt, hogy minden problémát megoldanának, mert bőven vannak és lesznek konfliktusok az amerikaiak és a kínaiak között, akár a közeljövőben is. Ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatok megnyitása és a vámok mostani drasztikus csökkentése „pozitív előrelépésnek” tekinthető.

Salát Gergely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök nem tehetett mást, kényszerhelyzetben volt, tárgyalnia kellett az USA vezetőivel, mert az amerikai védővámok, illetve a technológiai embargó nagyon komoly károkat okozott volna Kínának. Hszi Csin-ping ráadásul nemcsak az amerikaikkal való kereskedelmi viszony rendezésére törekszik, hanem gesztust tett Oroszország felé is, hiszen a múlt héten megjelent Moszkvában, a győzelem napi ünnepségen. A szakértő úgy véli, ez nem azért történt, mert a kínai elnök valamilyen közvetítői szerepet szeretne betölteni, hanem egyszerűen azt demonstrálta, hogy fontos számára az orosz–kínai kapcsolatok ápolása. Azt gondolja, a kínai külpolitika nem vett más irányt, csak szemléli, mi történik a világban, és alkalmazkodik a fejleményekhez.

Salát Gergely szerint ugyanakkor az nagyon jól látszik, hogy Peking „egy kicsit visszább vett a korábbi harcias retorikájából”, és különböző kommunikációs paneleket alkalmazva azt próbálja szemléltetni, hogy

a „kiszámíthatatlan, csapongó Egyesült Államokkal szemben Kína stabil pont a világban”, és a távol-keleti ország vezetésével érdemes megegyezni,

mert betartja a szavát, nem változtatja meg a véleményét egyik napról a másikra. A sinológus megjegyezte: Kína vélhetően azért lépett hátrébb egy-két lépést, hogy azt mutassa, megbízható tárgyaló fél, amellyel érdemes üzletelni. Alsóbb szinteken azonban továbbra is hallani durva kínai nyilatkozatokat az amerikaiaknak címezve, de Salát Gergely szerint nem kizárt, hogy „ezekből is vissza fognak venni”.

A mostani kereskedelmi megállapodás nem jelenti azt, hogy a csendes-óceáni térségben enyhülne a feszültség a két világhatalom között. A szakértő kiemelte, hogy Genfben is csak a vámok kerültek szóba, más kérdésben nem mutatkozott kompromisszumkészség a felek között, igazából fel sem hoztak más témákat. „A politikai befolyás és térnyerés sokkal bonyolultabb és érzékenyebb kérdés. Kína és az Egyesült Államok arról meg tud egyezni, hogy hány százalék legyen a vám, arról viszont jelenleg biztosan nem, hogyan kellene felosztani az ázsiai csendes-óceáni térséget vagy milyen érdekszférákat kellene kialakítani. Nem úgy tűnik, hogy bármelyik fél is engedne ezekben a kérdésekben” – tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Arra számít, hogy megmarad az amerikai–kínai vetélkedés, mert „nem békét kötöttek” Genfben, hanem a sok-sok front közül az egyiken „tűzszünetet kötöttek”, viszont a technológia, a katonai fejlesztések, a befektetések vagy éppen a kulturális befolyás területén minden bizonnyal folytatódnak a komoly csatározások.