Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház déli szárnyának kertjében 2025. március 30-án, miután hazatért Floridából.
Nyitókép: MTI/EPA/Abaca pool/Yuri Gripas

Donald Trump is megszólalt, keményen üzent az ukrán elnöknek

Az amerikai elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkij Krímmel kapcsolatos kijelentését, illetve álláspontját az amerikai békítő ajánlattal kapcsolatban. Trump szerint nagyon közel van a megállapodás, de Zelenszkijnek, akinek "nincs kijátszható kártyája", be kell adnia a derekát.

Donald Trump a napokban végső béketervet küldött a háborúzó feleknek, melynek kiszivárgott a tartalma. Eszerint Ukrajna biztosan nem lesz a NATO tagja, de az EU-hoz csatlakozhat, miközben több régiója is Oroszország ellenőrzése alá kerül. Az Egyesült Államok átveszi Európa legnagyobb erőműve felett az irányítást, miközben minden szankciót feloldanak Moszkvával szemben. (További részletek itt.)

Mindezzel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij kedd este kijelentette, hogy Ukrajna jogi értelemben sosem fogja elismerni a Krím 2014-es orosz megszállását. Marco Rubio amerikai külügyminiszter után a szerdára tervezett amerikai-ukrán-európai béketárgyalás többi külügyminiszter résztvevője is lemondta a találkozót, és végül csak munkacsoport-szintű megbeszéléseket folytattak Londonban. J. D. Vance alelnök Indiában megismételte Trump korábbi üzenetét, mely szerint ha a két fél nem fogadja el a területi veszteségeket (lényegében a jelenlegi frontvonalak befagyasztását), akkor Washington kilép a béketárgyalási folyamatból. Moszkva jelezte, hogy egy bizonyos kérdésben "nem tudták közelíteni" az álláspontokat, de részleteket nem közölnek, mert azok jelenleg "nem tartoznak a nyilvánosságra".

Mindezek után posztolt a Truth Social közösségi oldalán Donald Trump, közölve: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Wall Street Journal címlapján azzal dicsekszik, hogy "Ukrajna jogilag nem ismeri el a Krím megszállását. Nincs itt miről beszélni." Ám ez a kijelentés nagyon káros az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokra, mivel a Krím-félszigetet évekkel ezelőtt elvesztették még Barack Obama amerikai elnök idején, és ez "nem is vita tárgya" – fogalmazott Trump. Számon kérte Zelenszkijen, hogy ha az a terület ilyen fontos, miért nem harcoltak annak idején a Krím elvétele ellen, amelyen egyébként fontos orosz tengeralattjáró-bázisok is találhatók.

Szerinte az ukrán elnöknek már nincs kijátszható kártyája, országa helyzete pedig borzasztó: Ukrajna "békét köthet, vagy még három évig harcolhat, mielőtt elveszíti az egész országot". Ám Zelenszkij szerdai és az ehhez hasonló nyilatkozatai miatt "olyan nehéz rendezni ezt a háborút", és ezzel csak a gyilkolást hosszabbítja meg. Mivel pedig nagyon közel van az alku, az ukrán elnöknek most már "meg kell csinálnia" – közölte az amerikai elnök.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×