Ukrajna a NATO tagja biztosan nem lesz, de az EU-hoz csatlakozhat, miközben több régióját is elveszíti és Oroszország ellenőrzése alá kerül. Az Egyesült Államok átveszi Európa legnagyobb erőműve felett az irányítást, miközben minden szankciót feloldanak Moszkvával szemben. Többek között ezek is szerepelnek abban a béketervben, amit még múlt héten mutattak meg ukrán és orosz tisztviselőknek, akiknek szerdáig van idejük dönteni, elfogadják, vagy nem az ajánlatot. Ellenkező esetben a Trump-adminisztráció felhagy a békekötési erőfeszítéseivel.

Az Egyesült Államok szerdáig adott időt Ukrajnának, hogy válaszoljon arra a béketervre, amely többek között magába foglalja a Krím-félsziget Oroszország részeként való elismerését, valamint a 2022-es invázió óta elfoglalt szinte valamennyi terület orosz ellenőrzésének nem hivatalos elismerését.

A béketervet közvetlenül ismerő források arról beszéltek az Axios nevű amerikai lapnak, hogy az egyébként csak egyoldalas dokumentumot múlt héten mutatták be ukrán tisztviselőknek, és ez egy „végső ajánlat” - írja az Index.

Korábban Marco Rubio amerikai külügyminiszter beszélt arról, hogy az Egyesült Államoknak kezd elfogyni a türelme a békemegállapodás elhúzódása miatt, és ezt most a lapnak megszólaló források is megerősítették: a Fehér Ház készen áll az egyeztetésekből való távozásra, amennyiben a felek nem állapodnak meg.

A béketerv alapján Oroszország a következőket kapja:

Az Egyesült Államok „de jure” (jogilag) elismeri az orosz ellenőrzést a Krím-félszigeten;

Az Egyesült Államok „de facto” (gyakorlatilag, de nem jogilag) elismeri Oroszország részeként a teljes egészében megszállt Luhanszki régiót, valamint Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megye elfoglalt területeit;

Ígéret, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja. Az ország európai uniós csatlakozását azonban nem gátolják;

Feloldják a 2014 óta kiszabott szankciókat;

Megerősített gazdasági együttműködés Oroszország és az Egyesült Államok között, különösen az energia- és ipari szektorban.

A béketerv alapján Ukrajna a következőket kapja:

Biztonsági garancia, amelyben európai országok egy része, valamint Európán kívüli, de potenciálisan hasonló hozzáállással bíró államok vesznek részt. (A békefenntartó művelet működéséről, illetve az Egyesült Államok részvételéről nem tesz említést a dokumentum.);

Harkiv régió egy részét visszakapja Ukrajna;

Akadálytalan áthaladás a Dnyeper folyón, amely Ukrajna déli részén, a frontvonal mellett folyik;

Kompenzáció és segítség az ország újjáépítésében, de a finanszírozás részleteit nem említik.

A béketerv további részei:

A Zaporizzsja erőmű az Egyesült Államok üzemeltetése alá kerül, a későbbiekben Ukrajnát és Oroszországot is ellátják árammal;

A dokumentumban szerepel az ukrán ritkaföldfémekről szóló megállapodás, amit csütörtökön írhatnak alá.

A jelek szerint kétséges, hogy ezt a tervet elfogadják-e a felek, ugyanis Volodimir Zelenszkij kedden este bejelentette, hogy nem hajlandó elismerni a Krímet Oroszország részeként. Az ukrán elnök kijelentése után Marco Rubio közölte, hogy nem vesz részt a szerdai londoni egyeztetésen, ahol a béketárgyalások következő fordulóját tartják. Később azonban Nagy-Britannia bejelentette, hogy az egész találkozót lemondják, miután kétségessé vált a francia és a német külügyminiszterek részvétele is.

Az Axios ukrán kormányhoz közel álló forrása szerint Kijev igazságtalannak tartja az amerikai béketervet, szerintük az túlságosan elfogult Oroszország mellett.

A Fehér Ház közben bejelentette, hogy hétvégén ismét Moszkvába utazik Donald Trump közel-keleti megbízottja, hogy találkozzon az orosz elnökkel. Steve Witkoff és Vlagyimir Putyin között ez már a negyedik találkozó lesz idén. Emlékezetes, Putyin korábban arról beszélt, hogy hajlandó befagyasztani a frontvonalakat, miután elfogadhatónak ítélte meg Moszkva részéről a tervezetet.