Infostart.hu
eur:
350.49
usd:
302
bux:
137043.85
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Donald Trump amerikai elnök (j3) ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadja J. D. Vance amerikai alelnök (j) jelenlétében a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 20025. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Kijev nyíltan elutasította a Trump-adminisztráció egyik fő javaslatát

Új fejezet nyílt az ukrán béketárgyalások folyamatában: Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta részvételét a szerdai londoni egyeztetésen, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan elutasította Donald Trump egyik kulcsfontosságú javaslatát, amely Krím státuszát érinti.

Komoly törés jelei mutatkoznak az Ukrajna ügyéhez fűződő amerikai diplomáciában. Marco Rubio külügyminiszter kedden bejelentette, hogy nem vesz részt a londoni béketárgyalások következő fordulóján, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyíltan elutasította a Trump-adminisztráció egyik legfontosabb javaslatát: Krím orosz annektálásának elismerését – írja az Index.

A tárgyalások ugyan folytatódnak az amerikai, európai és ukrán tárgyalófelek között Londonban, de a két jelentős fejlemény komoly kérdéseket vet fel az elhúzódó háború lezárását célzó erőfeszítések előrehaladásáról.

A The New York Times információi szerint Rubio, aki még részt vett a múlt heti párizsi találkozón, már akkor figyelmeztető jelzést adott, amikor közölte, hogy Trump kezd türelmetlenné válni a békefolyamattal kapcsolatban és hamarosan „más prioritások” felé fordulhat. A párizsi tárgyalásokon két európai tisztviselő szerint az amerikai adminisztráció olyan keretrendszert vázolt fel, amely magában foglalta Ukrajna számára Krím orosz annektálásának elismerését és az ország NATO-tagságának kizárását.

Zelenszkij elnök kedden újságíróknak nyilatkozva nyitottságát fejezte ki az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokra, de csak a tűzszünet életbe lépése után, és határozottan elutasította Krím orosz fennhatóságának jogi elismerését:

„Ukrajna nem fogja jogilag elismerni Krím megszállását. Erről nincs mit beszélni. Ez ellentétes az alkotmányunkkal”.

Mint írják, az amerikai elnök továbbra is bizakodó és feszült nyilatkozatok között ingadozik. Vasárnap a közösségi médiában azt írta, hogy Ukrajna és Oroszország „ezen a héten megállapodást köthetnek”, miközben néhány nappal korábban újságíróknak jelezte, hogy „kiszáll”, ha a felek nem tudják áthidalni a köztük lévő különbségeket.

Trump, aki korábban azzal büszkélkedett, hogy 24 órán belül véget vetne a háborúnak, továbbra is bizakodó és feszült nyilatkozatok között ingadozik. Vasárnap a közösségi médiában azt írta, hogy Ukrajna és Oroszország „ezen a héten megállapodást köthetnek”, miközben néhány nappal korábban újságíróknak jelezte, hogy „kiszáll”, ha a felek nem tudják áthidalni a köztük lévő különbségeket.

Címlapról ajánljuk

Új korszak kezdődhet a Közel-Keleten, de a bizalom továbbra is törékeny

Donald Trump amerikai elnök szerint kész az amerikai-iráni alku a Hormuzi-szoros újranyitásáról, a tűzszünet meghosszabbításáról és az iráni atomprogramról szóló tárgyalások kereteiről. Az erről szóló egyezményt pénteken írhatják alá.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Nagy bejelentés Donald Trumptól: ütik az olajat, szárnyalnak a tőzsdék

Nagy bejelentés Donald Trumptól: ütik az olajat, szárnyalnak a tőzsdék

Az Egyesült Államok és Irán előzetes megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, és pénteken Svájcban tartják a hivatalos aláírási ceremóniát. Donald Trump ezek után bejelentette, hogy elrendelte a Hormuzi-szoros azonnali megnyitását, és az amerikai haditengerészeti blokád feloldását. Az olaj azonnal árfolyameséssel reagált a hírre, a tőzsdék pedig raliznak, Ázsiában a japán, és a dél-koreai tőzsde közel 5 százalékot ugrott, és a határidős indexek állása alapján Európában is jelentős emelkedés jöhet. Bár Donald Trump hónapok óta hangoztatja, hogy közel lehet a megállapodás, ez a mostani előzetes egyezség úgy tűnik, hogy valóban lezárhatja a február vége óta tartó háborút. A konfliktus nyomán megemelkedett olajárakat megszenvedi a gazdaság, főleg az inflációs nyomás növekedésén keresztül, miközben az olyan iparágak, mint a légi közlekedés, jóval magasabb működési költségekkel szembesülnek. Vagyis ha tényleg összejön a megállapodás, az a gazdaság számos pontján fellélegzést okozhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×