Londonban a meghívott külügyminiszterek részvétele nélkül kezdődtek meg a delegációk közti egyeztetések: csak az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nemzetbiztonsági tanácsadói, valamint az Egyesült Államok és Ukrajna tisztviselői tárgyalnak.
David Lammy és John Healey, az Egyesült Királyság kül- és védelmi miniszterei külön-külön kétoldalú megbeszélést folytatnak ukrán kollégáikkal Londonban. Healey Keith Kelloggal, Donald Trump ukrajnai különmegbízottjával is beszélni fog, aki Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere helyett a hírek szerint az Egyesült Államokat képviseli a megbeszéléseken.
Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti megbízottja szintén távol maradt a szerdai, nagy reményekkel várt találkozótól, de a Fehér Ház bejelentette, hogy a hétvégén Moszkvába utazik, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ez már kettejük negyedik találkozója lesz idén.
Putyin korábban arról beszélt, hogy hajlandó befagyasztani a frontvonalakat, miután elfogadhatónak ítélte meg Moszkva részéről azt a tervezetet, amelyre viszont Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első körben nemet mondott azzal, hogy a Krím-félszigetet nem engedheti át Oroszországnak.
J. D. Vance amerikai idő szerint szerda reggelre egy közleményt adott ki az oroszoknak és az ukránoknak letett dokumentumról, közölve, hogy az a békemegállapodás előmozdításának útjáról szóló "nagyon világos javaslat", ami területek cseréjét és a konfliktus befagyasztását írja elő nagyjából a jelenlegi frontvonalak mentén. Közölte:
elérkezett az idő, amikor "nekik kell igent mondaniuk", különben az Egyesült Államok kénytelen lesz kilépni a békefolyamatból.
Az indiai Agrában, a kulturális világörökséghez tartozó Tádzs Mahal meglátogatása után nyilatkozó amerikai alelnök a Bloomberg amerikai hírügynökség beszámolója szerint hangsúlyozta: Ukrajnának és Oroszországnak is el kell fogadnia, hogy le kell mondaniuk néhány olyan területről, amelyet jelenleg ellenőrzésük alatt tartanak. "Végre kell hajtani néhány területi cserét" – szögezte le Vance.
Szavai szerint ahhoz, hogy véget vessenek az "öldöklésnek", mindkét félnek le kell tennie a fegyvert, le kell állítaniuk a harci cselekményeket, és "valódi építkezésbe kell kezdeniük egy jobb Oroszország és egy jobb Ukrajna érdekében".
Egyúttal azt is megjegyezte, hogy
"optimistán" tekint a tárgyalásokra, és véleménye szerint eddig "mindkét fél jóhiszeműen tárgyalt".
A múlt héten Donald Trump amerikai elnök egyszer már figyelmeztetett, hogy leállítja az Ukrajnában zajló háború befejezésére tett erőfeszítéseit, ha nem születik megállapodás a közeljövőben.
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter a kútba esett miniszteri egyeztetések és az amerikai ajánlat kapcsán Londonban kijelentette: Ukrajna "készen áll a tárgyalásokra - de nem arra, hogy megadja magát". Kijev először teljes körű tűzszünetet követel - földön, vízben és levegőben -, és ha Moszkva csak részlegesre hajlandó, akkor az ukrán fél is hasonlóan fog lépni.
A tárcavezető kitartott Zelenszkij korábbi kijelentése mellett, miszerint Ukrajna "soha nem ismeri el" a Krím megszállását, hiába is kéri ezt az amerikai javaslat. Azzal kapcsolatban, hogy Washington ajánlata szerint Ukrajna nem lesz a NATO tagja, "kötelező biztonsági garanciákat" követelt országa számára.
Később az ukrajnai rendezésről tervezett londoni amerikai-brit-francia-német-ukrán külügyminiszteri tárgyalások meghiúsulásáról Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő annyit mondott, hogy
a felek nem tudták közelíteni álláspontjaikat bizonyos kérdésekben.
Közölte, hogy a rendezéssel kapcsolatban Oroszország folytatja a kapcsolattartást az Egyesült Államokkal. "Az európaiakkal nincs kapcsolatunk, és az ukránokkal sincs" - tette hozzá.
