Infostart.hu
eur:
388.99
usd:
335.78
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Olaf Scholz német kancellár a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn új, nagy sebességű ICE-vonatokat előállító gyárának avatóünnepségén Cottbusban 2024. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Kijött a sodrából a német kancellár, és magához ragadta a mikrofont

Ritkán látott jelenet zajlott le a német Bundestagban. Friedrich Merz, az ellenzéki konzervatív CDU elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy korábbi ígérete ellenére nem szállít fegyvert Izraelnek. Ennek nyomán a kancellár, Olaf Scholz a krónikák szerint olyat tett tett, amire nemigen volt példa több mint három éve tartó hivatali idejében.

Friedrich Merz azzal vádolta a kormányt, hogy nem hajlandó fegyvert szállítani a közel-keleti országnak. A konzervatív politikus az ülésről beszámoló portálok szerint felrótta, hogy az Olaf Scholz vezette koalíció nem támogatja Izraelt. Merz "konkrét esetekre" utalt, amelyek szerinte bizonyítják, hogy a szövetségi kormány megtagadja a különböző katonai felszerelések, illetve egyéb anyagok szállításához szükséges hozzájárulást.

A CDU elnöke, egyben a konzervatív pártszövetség kancellárjelöltje szerint olyan eszközökről és felszerelésekről van szó, amelyekre most Izraelnek sürgősen szüksége van az önvédelem érdekében. Szerinte a kormány hónapok óta megtagadja az exportengedélyt lőszerekre és harci járművekhez szükséges alkatrészekre. Sőt – mint állította – a koalíció nyomást gyakorol az izraeli kormányra, hogy eleve ne nyújtson be fegyverszállítási kérelmeket.

Friedrich Merz ennek nyomán feltette a kérdést, hogy a kormány számára mit is jelent valójában az izraeli nép iránti szolidaritás, annak elismerése, hogy Izrael biztonsága német államérdek.

A napirend szerint a kormány, illetve a kancellár nevében Rolf Mützenichnek, a szociáldemokrata SPD parlamenti frakcióvezetőjének kellett volna részletesen válaszolnia, de nem így történt, ugyanis teljesen váratlanul felpattant helyéről Olaf Scholz, és a beszámolók szerint a mikrofonhoz "rohant".

"Személyesen szeretném elmondani, nem döntöttünk úgy, hogy nem szállítunk fegyvert Izraelnek" – hangsúlyozta meglehetősen felindultan az amúgy rendkívüli nyugodtságáról közismert kancellár, akit korábban aligha ehetett kihozni a sodrából.

"Fegyvereket szállítottunk eddig is, és szállítunk a jövőben is"

– jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ez a kormány álláspontja, és még azt is hozzátette, hogy kormánya olyan döntéseket hozott, amelyek bizonyítják, hogy hamarosan további fegyverszállások lesznek.

A terrortámadás évfordulóján, október 7-én a kancellár Hamburgban egy ottani konferencia megnyitóján tűzszünetet és politikai kendezést sürgetett. Hangsúlyozta szolidaritását és együttérzését Izraellel, ugyanakkor utalt a palesztin lakosság szenvedéseire is.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
A közel-keleti háború a forintot is hullámvasútra ültette

A közel-keleti háború a forintot is hullámvasútra ültette

Csütörtökön is a közel-keleti háború által okozott pánik az úr a devizapiacokon, azaz folytatódik a dollár erősödése és a régiós devizák gyengülése. Mindez a piaci válságok idején megnövekedett likviditásigénnyel van összefüggésben, amely globális menedékdeviza szerepe miatt dollárvásárlásra kényszeríti a befektetőket. A pozíciózárások mellett azonban a befektetők már azt latolgatják, hogy mekkora esély van egy 2022-ben látott energiaválság megismétlődésére, illetve mely országok lennének egy ilyen krízishelyzet nyertesei és vesztesei. A forint a mai nap is gyengülő pályán van, a tegnapi korrekció után ma ismét emelkedni kezdett az euró és a dollár árfolyama, este már 389 forint felett jár az euró.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×