Címke: bundestag (75 cikk)

A hivatalos kormányalakítási tárgyalások csak csütörtökön kezdődnek Németországban, de a CDU elnöke már kész forgatókönyvvel készül a hatalom átvételére. Közben azonban fontos döntést hoz még az alkotmánybíróság és a régi Bundestag is.

A bírálatok ellenére nem akárhonnan kaptak támogatást a február végi választások után nagykoalíció megalakítására törekvő pártok a hosszú távú eladósodással járó rendkívüli pénzügyi alapok létrehozásához – a lakosság túlnyomó többsége ugyanis nem bánja a hiteleket, a legfontosabbnak a biztonság erősítését tartja.

A maga nemében történelmi választásokra készül Németország, de nem elsősorban azért, mert a tavaly őszi koalíciós válság miatt előre hozott szavazásra kerül sor: a változást a a Bundestag létszámának jelentős zsugorodása és az új választójogi törvény jelenti.

A felmérések szerint döntetlent hozott Friedrich Merz és Olaf Scholz televíziós vitája – mondta az InfoRádióban Bauer Bence. A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója kiemelte, elsősorban a Olaf Scholz kancellárnak volt tétje a vitának, és a várakozásokhoz képest jobban szerepelt.

Rendkívüli hét zárult le a német Bundestagban a péntek késő délutáni szavazással. A tét ezúttal annak a törvényjavaslatnak a sorsa volt, amelyet a konzervatív CDU elnöke, egyben esélyes kancellárjelöltje, Friedrich Merz terjesztett elő az illegális menekültek befogadásának, illetve kitoloncolásának minden korábbinál erőteljesebb szigorítására.

Friedrich Merz CDU-elnök és kancellárjelölt újabb javaslatáról szavaz pénteken a német parlament, és az illegális menekültek beáramlásának korlátozó törvényt jó eséllyel elfogadják – ismét az eddig politikai karanténban tartott AfD képviselőinek a támogatásával. Pontosan délben három órára megszakadt az ülés.

A Bundestag vált a a február 23-i parlamenti választások előtti kampány fő helyszínévé. Az illegális bevándorlás elleni harc pedig az összes többi témát, mindenekelőtt a gazdaságot, de az ukrajnai orosz háborút is teljes mértékben háttérbe szorította.

Egy héttel a bajorországi Aschaffenburgban egy illegális afgán menekült által végrehajtott véres terrorcselekmény nyomán magasra csaptak az indulatok a Bundestagban. A tét a menekültek befogadásának és kitoloncolásának szigorítása, illetve az erről előterjesztett konzervatív indítványok sorsa volt.

Bár a korábbi tizenhét németországi atomerőmű közül már egyik sem működik, a leállításuk továbbra is heves politikai vita tárgya. Erre utal, hogy a Bundestag illetékes bizottsága sürgősséggel ismét napirendre tűzte az erőművek végleges bezárásáról született döntést.

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.

A német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) megvonta a bizalmat hétfőn Olaf Scholz kancellártól és ezzel megnyitotta az utat a február 23-i előrehozott választások előtt.

A német parlament nagy többséggel megvonta a bizalmat a 2021 decemberében hivatalba lépett, de azóta kisebbségivé zsugorodott Scholz-kormánytól. A szociáldemokraták és a Zöldek kivételével az összes parlamenti párt a kétpárti koalíció ellen szavazott. Ezzel a Bundestag zöld jelzést adott a február 23-i előre hozott választások megrendezéséhez.

A kormánya ellen kért bizalmi szavazás előtt a kancellár beszélt a nlémet parlamentben, de a kudarccal végződő kormányzása helyett csak a jövőről esett szó: már az előre hozott választás egyik kampánybeszédét mondta el, mielőtt a képviselők szavaztak a kormányáról.

Ma minden bizonnyal véglegesen megpecsételődik a három évvel ezelőtt hatalomra került, de november elején felbomlott, gyakorlatilag megbukott Scholz-kormány sorsa. A kancellár maga kérte a hétfői parlamenti bizalmi szavazást, amelynek várható eredménye nem kétséges. Már csak azért sem, mert parlamenti konszenzussal hivatalosan február 23-ra tűzték ki az előre hozott választások időpontját.

A volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádióban elmondta, a gazdaságélénkítés, az infrastrukturális modernizáció és a migráció lehet a téli kampány három fő témája, az már ugyanis borítékolható, hogy a Zöldek tartózkodása biztosítja Olaf Scholz kancellár és kormánya bukását. Hogy utána milyen arcéle lesz a kormánynak, az már nehezebb kérdés.

Szerdán kezdeményezte a Bundestag elnökénél a bizalmi szavazást önmaga ellen Olaf Scholz, a kancellárról és kisebbségi kormányáról hétfőn döntenek a német képviselők. Mutatjuk az utána következő menetrendet is egészen a február 23-i előre hozott választásokig.

Éles szóváltás volt a Bundestagban a jelenlegi kancellár és a CDU kancellárjelöltje között, aminek különös pikantériát ad, hogy a február 23-i előre hozott választás után minden valószínűség szerint közösen kell kormányt alakítaniuk.

Az elmúlt három évről, de különösen az elmúlt egy hétről szinte alig beszélt, ehelyett már az előre hozott választások előtti kampányszózatot tartott a parlamentben a német kancellár Az általa vezetett hárompárti koalíció felbomlására nem vesztegette az időt, az ország jóléte érdekében szerinte összefogásra van szükség.

Amíg Olaf Scholz Budapesten az EU-csúcson tárgyalt, a Bundestagban egymásnak estek a pártok, de semmit sem közeledtek az álláspontok, így nem tudni, meddig lesz kisebbségi kormány, és mikor lehetnek előre hozott választások.

Csak augusztus óta 94,05 milliós értékű fegyverkivitelt engedélyeztek a Hamász és a Hezbollah ellen harcoló ország számára, miközben csak 45 millió euró volt az idei terv.