Címke: bundestag (50 cikk)

Két kormánypárti politikus, a Bundestag elnöke és a védelmi bizottság vezetője csapott össze Németországban, a kölcsönös vádaskodás középpontjában pedig egy rejtélyes és alapvetően titkos tanácskozásról történt rejtélyes kiszivárogtatás áll.

A nyilvánosságnak eddig arról sem volt tudomása Németországban, hogy egyáltalán létezik egy ilyen testület. Most azonban megtudhatta, hogy "forró" témákról rendszeresen ülésezhet a Bundestag meghívott vendégekkel kibővített védelmi bizottsága, amely ezúttal a Taurus cirkálórakéták kérdését vitatta meg.

A kezdeményező CDU/CSU a kiszavazó koalíciós képviselők támogatásában bízott, de végül jelentős kisebbségben maradt a német parlament alsóházában.

Bár a jövő évi parlamenti választásokig a naptár szerint még másfél év van hátra, de a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a nagy hagyományokkal rendelkező liberális Szabad Demokrata Párt évtizedek után búcsút inthet a Bundestagnak, de befellegezhet az egykori NDK-s utódpártnak, az amúgy is halódó Baloldal Pártjának.

Noha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban arra figyelmeztetett, hogy "hatalmas válságot" idézhet a további késlekedés az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokban, és annak közvetlen hatása a harctéren fog megnyilvánulni, a német parlament nagy többséggel elutasította Taurus típusú cirkálórakéták szállítását az ostromlott országnak.

A 2021-es berlini szövetségi választás részleges megismétlését rendelte el a német alkotmánybíróság.

Noha a parlamenti jóváhagyás még hátravan, a kormánykoalíció pártjai biztosak abban, hogy az általuk elfogadott "válságköltségvetés" előbb-utóbb életbe lép. Annak ellenére is, hogy az ellenzék – élén a konzervatív CDU-val, valamint a radikális jobboldali AfD-vel – hevesen tiltakozik a koalíciós egyezményben foglaltak ellen. Friedrich Merz kereszténydemokrata pártelnök arra szólította fel a kancellárt, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást a Bundestagban.

Általános vélekedés szerint mindenekelőtt a túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitika okozta a német koalíciós kormány támogatottságának rohamos csökkenését. A menekültek tömeges, főképp a munkaerőhiány pótlására hivatkozó befogadása szinte már elviselhetetlen terhet jelent a tartományok, illetve a helyi önkormányzatok számára. Az illegális migránsok kitoloncolása rendkvül lassan halad, az úgynevezett származási országokkal a Scholz-kormány eddig nemigen tudott zöld ágra vergődni. A hárompárti koalíció a menekültpolitika reformjával igyekszik jópontokat szerezni, ami nem ígérkezik könnyűnek.

A német kancellár parlamenti beszédében elismerte, az alkotmánybíróság döntés nyomán nehéz helyzetbe került kormánya: eltörli az energiaárféket, viszont felfüggeszti az adósságféket. Az ellenzék ismét az alkotmánybírósághoz fordul, és alkalmatlannak tartja a kormányfőt.

Egy alkotmánybírósági döntés nyomán vált szükségessé a kegyes halál szabályozása Németországban, de hiába volt két törvényjavaslat is a Bundestag előtt, egyik sem kapta meg a többséget.

Életbe léphet a vitatott választójogi reform Németországban, miután az államfő, Frank-Walter Steinmeier aláírta az erre vonatkozó törvényt. A következő, 2025-ben esedékes parlamenti választásokat már a módosított választójog alapján rendeznék, hacsak az ellenzék az elnöki aláírás ellenére nem torpedózza meg azt.

Németországban erősödik az AfD és immár megelőzi a Zöldek támogatottságát a legújabb közvélemény-kutatásban.

A tervezett változtatások gyökeresen megváltoztatnák a parlamenti életet, növelnék a női képviselők számát, és fiatalítanák a választók táborát.

Az egykori kancellár azért perelte be a német parlamentet, mert megvonta azt a jogát, hogy irodát tarthasson fenn. Most a bíróság – elsőként az exkormányfők közül – végleg megfosztotta ettől a kiváltságától.

A kormánypártok támogatásával pénteken elfogadott új rendszer miatt több ellenzéki párt az alkotmánybírósághoz fordul, a Baloldal és a CSU bajba kerülhet.

A tervek szerint több mint száz fővel csökken a német parlamenti képviselők száma: ma még 736-an ülnek a Bundestag padsoraiban, de a 2025 őszén esedékes választások után csak 630-an foglalhatnak helyet. A végső parlamenti szavazás a hét második felére várható.

A kormánypártok előterjesztették a német választójogi reform tervezetét, amelynek fő célja, hogy jelentősen csökkentse a a Bundestag képviselőinek létszámát. A törvényhozás alsóházát létszámban a világon csak a kínai Országos Népi Gyűlés előzi meg.

A kormány tervezetét az ellenzéki pártok nem támogatták. A programot korábban Franciaországgal és Olaszországgal az élen több uniós tagállam is bírálta, hiányolva az egyeztetést és a szolidaritást.

Gerhard Schröder nem hagyja magát. A Putyinnal való barátsága miatt a német poltikában szinte számkivetetté vált egykori kancellár ezúttal a Bundestagot perelte be, parlamenti irodáját követelve vissza. Schröder szerint a korábbi kancellároknak járó kiváltságok keretében az iroda használata a megfelelő személyzettel továbbra is megilleti őt.

A német kancellár a Bundestagban beszélt értékelte a háború hatásait.