Címke: bundestag (58 cikk)

Az elmúlt három évről, de különösen az elmúlt egy hétről szinte alig beszélt, ehelyett már az előre hozott választások előtti kampányszózatot tartott a parlamentben a német kancellár Az általa vezetett hárompárti koalíció felbomlására nem vesztegette az időt, az ország jóléte érdekében szerinte összefogásra van szükség.

Amíg Olaf Scholz Budapesten az EU-csúcson tárgyalt, a Bundestagban egymásnak estek a pártok, de semmit sem közeledtek az álláspontok, így nem tudni, meddig lesz kisebbségi kormány, és mikor lehetnek előre hozott választások.

Csak augusztus óta 94,05 milliós értékű fegyverkivitelt engedélyeztek a Hamász és a Hezbollah ellen harcoló ország számára, miközben csak 45 millió euró volt az idei terv.

Noha az ellenzők száma magas volt, a Bundestag pénteken elfogadta a biztonsági, illetve migrációs intézkedések szigorításáról szóló csomagot, amelyet az ellenzéki CDU/CSU és az AfD egyhangúlag elégtelennek tartott, a koalíciós szavazatok azonban elegendőnek bizonyultak a jóváhagyáshoz. A teljes törvénytervezet azonban egyelőre nem léphet életbe, a parlament felsőháza, a Bundesrat ugyanis kifogást emelt.

Az oroszországi titkosszolgálatok "agresszív tevékenységére" hívták fel a figyelmet hétfőn a német hírszerző szolgálatok a német parlament alsóházában, a Bundestagban tartott nyilvános meghallgatáson.

Ritkán látott jelenet zajlott le a német Bundestagban. Friedrich Merz, az ellenzéki konzervatív CDU elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy korábbi ígérete ellenére nem szállít fegyvert Izraelnek. Ennek nyomán a kancellár, Olaf Scholz a krónikák szerint olyat tett tett, amire nemigen volt példa több mint három éve tartó hivatali idejében.

Rendkívüli kormánynyilatkozatot tett Olaf Scholz a Bundestagban, amelynek a biztonság volt a középpontjában.

A Bundestagban helyet foglaló 736 honatya havi fizetése hat százalékkal emelkedik az eddigihez képest, ráadásul olyan időkben, amikor a szociális kiadások csökkentése a pénzügyminiszter egyik fő vesszőparipája.

Két kormánypárti politikus, a Bundestag elnöke és a védelmi bizottság vezetője csapott össze Németországban, a kölcsönös vádaskodás középpontjában pedig egy rejtélyes és alapvetően titkos tanácskozásról történt rejtélyes kiszivárogtatás áll.

A nyilvánosságnak eddig arról sem volt tudomása Németországban, hogy egyáltalán létezik egy ilyen testület. Most azonban megtudhatta, hogy "forró" témákról rendszeresen ülésezhet a Bundestag meghívott vendégekkel kibővített védelmi bizottsága, amely ezúttal a Taurus cirkálórakéták kérdését vitatta meg.

A kezdeményező CDU/CSU a kiszavazó koalíciós képviselők támogatásában bízott, de végül jelentős kisebbségben maradt a német parlament alsóházában.

Bár a jövő évi parlamenti választásokig a naptár szerint még másfél év van hátra, de a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a nagy hagyományokkal rendelkező liberális Szabad Demokrata Párt évtizedek után búcsút inthet a Bundestagnak, de befellegezhet az egykori NDK-s utódpártnak, az amúgy is halódó Baloldal Pártjának.

Noha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban arra figyelmeztetett, hogy "hatalmas válságot" idézhet a további késlekedés az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokban, és annak közvetlen hatása a harctéren fog megnyilvánulni, a német parlament nagy többséggel elutasította Taurus típusú cirkálórakéták szállítását az ostromlott országnak.

A 2021-es berlini szövetségi választás részleges megismétlését rendelte el a német alkotmánybíróság.

Noha a parlamenti jóváhagyás még hátravan, a kormánykoalíció pártjai biztosak abban, hogy az általuk elfogadott "válságköltségvetés" előbb-utóbb életbe lép. Annak ellenére is, hogy az ellenzék – élén a konzervatív CDU-val, valamint a radikális jobboldali AfD-vel – hevesen tiltakozik a koalíciós egyezményben foglaltak ellen. Friedrich Merz kereszténydemokrata pártelnök arra szólította fel a kancellárt, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást a Bundestagban.

Általános vélekedés szerint mindenekelőtt a túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitika okozta a német koalíciós kormány támogatottságának rohamos csökkenését. A menekültek tömeges, főképp a munkaerőhiány pótlására hivatkozó befogadása szinte már elviselhetetlen terhet jelent a tartományok, illetve a helyi önkormányzatok számára. Az illegális migránsok kitoloncolása rendkvül lassan halad, az úgynevezett származási országokkal a Scholz-kormány eddig nemigen tudott zöld ágra vergődni. A hárompárti koalíció a menekültpolitika reformjával igyekszik jópontokat szerezni, ami nem ígérkezik könnyűnek.

A német kancellár parlamenti beszédében elismerte, az alkotmánybíróság döntés nyomán nehéz helyzetbe került kormánya: eltörli az energiaárféket, viszont felfüggeszti az adósságféket. Az ellenzék ismét az alkotmánybírósághoz fordul, és alkalmatlannak tartja a kormányfőt.

Egy alkotmánybírósági döntés nyomán vált szükségessé a kegyes halál szabályozása Németországban, de hiába volt két törvényjavaslat is a Bundestag előtt, egyik sem kapta meg a többséget.

Életbe léphet a vitatott választójogi reform Németországban, miután az államfő, Frank-Walter Steinmeier aláírta az erre vonatkozó törvényt. A következő, 2025-ben esedékes parlamenti választásokat már a módosított választójog alapján rendeznék, hacsak az ellenzék az elnöki aláírás ellenére nem torpedózza meg azt.

Németországban erősödik az AfD és immár megelőzi a Zöldek támogatottságát a legújabb közvélemény-kutatásban.