Címke: bundestag (92 cikk)

Noha a CDU/CSU konzervatív pártszövetség után az AfD rendelkezik a legtöbb parlamenti mandátummal, és országos támogatottsága is töretlen, a Bundestag bizottságai közül egyet sem vezethet.

A baloldal kancellárjának nevezte első kormánynyilatkozata után Friedrich Merzet a legerősebb ellenzéki párt, az AfD társelnöke.

Rendkívüli érdeklődés előzte meg az új német kancellár első, a Bundestagban elhangzott kormánynyilatkozatát. Csaknem ötvenperces expozéjában Friedrich Merz az általa vezetett koalíciós kormány külpolitikájáról, a migrációról és nem utolsó sorban a gazdaság fellendítésének szükségességéről beszélt.

Az új német kancellár nem számol azzal, hogy a megválasztása körüli hercehurcának a jövőre nézve súlyos következményei lehetnek.

Feltételezhetően vannak olyan CDU-képviselők, akiknek nem tetszik a Friedrich Merz által képviselt politika, illetve a szociáldemokratákkal való alkudozása, vélhetően ezért nem szerzett többséget a kancellárválasztás első fordulójában a CDU elnöke – mondta az InfoRádióban a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Németország arra készült, hogy kedden ünnepélyesen hivatalba lép a háború utáni tizenegyedik kancellár. Friedrich Merz azonban a Bundestagban elbukta az elsőkörös szavazást, ami példa nélküli az elmúlt évtizedek történelmében. Hosszas huzavona után végül még kedd délután ismét szavaztak a képviselők, és ezúttal már felhatalmazást kapott a CDU elnöke.

A szükségesnél hattal kevesebben szavaztak a Bundestagban a CDU/CSU és az SPD kancellárjelöltjére.

Forrong a német belpolitika, de nemcsak az új kormánykoalíció küszöbönálló megalakulása, hanem az AfD jövőbeni kezelése miatt. Egyre nagyobb dilemmát okoz, hogy a radikális jobboldali párt teljes elszigetelése meddig tartható fenn.

Németország új kormánya május 6-án léphet hivatalba - jelentette ki Friedrich Merz leendő kancellár a Handelsblatt című német gazdasági lapnak a hétvégén.

Pontosan harminc nappal a február 23-i előre hozott parlamenti választások után megtartotta alakuló ülését az új Bundestag. A testület új elnökét még könnyen megszavazták, de az alelnököknél már kirobbant az első ellentét.

Kedden megalakul Németországban az új Bundestag. Egy héttel ezelőtt még a régi Bundestag tartotta ülését és hagyta jóvá kétharmados felhatalmazással a nagykoalíciós kormány stabilitási programját. A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban beszélt arról is, hogyan és meddig maradhat életben az AfD elleni politikai tűzfal, és a pártnak mit kell tennie ennek áttöréséhez.

A kedden megalakuló új Bundestagban az AfD parlamenti frakciója kétszer akkora, mint az eddigiben volt, és a párt fontos tisztségeket követel magának. A frakciók egy része ezt továbbra is elutasítja, de a választást megnyerő CDU/CSU még nem nyilvánított véleményt.

Heves parlamenti vita után megszavazta a Bundestag a kormánykoalícióra készülő konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD hosszú távú, a biztonság erősítését és gazdaság fellendítését, mindenekelőtt az elavult infrastruktúra fejlesztését célzó programját. A megvalósítás azonban nem ígérkezik könnyűnek.

A Bundestag kétharmados többséggel megszavazta azokat a javaslatokat, amely két gigantikus fejlesztési alap létrehozását teszik lehetővé. Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója szerint a döntéssel Németország csak elodázza a problémái megoldását, ráadásul hosszú időre eladósítja magát.

A leköszönő Bundestag utolsó ülésnapján történelmi döntést hozott: a képviselők kétharmados többséggel szavazták meg azt a két különleges pénzügyi alapot, amely a hadsereg megerősítését és az országos infrastruktúra fejlesztését célozza.

Történelmi hét előtt áll Németország. A parlament két háza, a Bundestag, majd a Bundesrat az elkövetkező napokban dönt arról, hogy a gazdaság fellendítése és a biztonság erősítése érdekében a kormány több tízmilliárdos hitelt vállalhat-e.

Az új amerikai kormányzat Ukrajnával kapcsolatos hirtelen döntései aggodalmat váltottak ki német politikai körökben. A Bundestag tekintélyes hírszerzési szakértőit nyugtalanítja, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti hírszerzési együttműködés ukrán példára történő esetleges leállítása, ami a kontinens számára veszélyes kiszolgáltatottságot eredményezhet.

A hivatalos kormányalakítási tárgyalások csak csütörtökön kezdődnek Németországban, de a CDU elnöke már kész forgatókönyvvel készül a hatalom átvételére. Közben azonban fontos döntést hoz még az alkotmánybíróság és a régi Bundestag is.

A bírálatok ellenére nem akárhonnan kaptak támogatást a február végi választások után nagykoalíció megalakítására törekvő pártok a hosszú távú eladósodással járó rendkívüli pénzügyi alapok létrehozásához – a lakosság túlnyomó többsége ugyanis nem bánja a hiteleket, a legfontosabbnak a biztonság erősítését tartja.

A maga nemében történelmi választásokra készül Németország, de nem elsősorban azért, mert a tavaly őszi koalíciós válság miatt előre hozott szavazásra kerül sor: a változást a a Bundestag létszámának jelentős zsugorodása és az új választójogi törvény jelenti.