Címke: bundestag (65 cikk)

A német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) megvonta a bizalmat hétfőn Olaf Scholz kancellártól és ezzel megnyitotta az utat a február 23-i előrehozott választások előtt.

A német parlament nagy többséggel megvonta a bizalmat a 2021 decemberében hivatalba lépett, de azóta kisebbségivé zsugorodott Scholz-kormánytól. A szociáldemokraták és a Zöldek kivételével az összes parlamenti párt a kétpárti koalíció ellen szavazott. Ezzel a Bundestag zöld jelzést adott a február 23-i előre hozott választások megrendezéséhez.

A kormánya ellen kért bizalmi szavazás előtt a kancellár beszélt a nlémet parlamentben, de a kudarccal végződő kormányzása helyett csak a jövőről esett szó: már az előre hozott választás egyik kampánybeszédét mondta el, mielőtt a képviselők szavaztak a kormányáról.

Ma minden bizonnyal véglegesen megpecsételődik a három évvel ezelőtt hatalomra került, de november elején felbomlott, gyakorlatilag megbukott Scholz-kormány sorsa. A kancellár maga kérte a hétfői parlamenti bizalmi szavazást, amelynek várható eredménye nem kétséges. Már csak azért sem, mert parlamenti konszenzussal hivatalosan február 23-ra tűzték ki az előre hozott választások időpontját.

A volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádióban elmondta, a gazdaságélénkítés, az infrastrukturális modernizáció és a migráció lehet a téli kampány három fő témája, az már ugyanis borítékolható, hogy a Zöldek tartózkodása biztosítja Olaf Scholz kancellár és kormánya bukását. Hogy utána milyen arcéle lesz a kormánynak, az már nehezebb kérdés.

Szerdán kezdeményezte a Bundestag elnökénél a bizalmi szavazást önmaga ellen Olaf Scholz, a kancellárról és kisebbségi kormányáról hétfőn döntenek a német képviselők. Mutatjuk az utána következő menetrendet is egészen a február 23-i előre hozott választásokig.

Éles szóváltás volt a Bundestagban a jelenlegi kancellár és a CDU kancellárjelöltje között, aminek különös pikantériát ad, hogy a február 23-i előre hozott választás után minden valószínűség szerint közösen kell kormányt alakítaniuk.

Az elmúlt három évről, de különösen az elmúlt egy hétről szinte alig beszélt, ehelyett már az előre hozott választások előtti kampányszózatot tartott a parlamentben a német kancellár Az általa vezetett hárompárti koalíció felbomlására nem vesztegette az időt, az ország jóléte érdekében szerinte összefogásra van szükség.

Amíg Olaf Scholz Budapesten az EU-csúcson tárgyalt, a Bundestagban egymásnak estek a pártok, de semmit sem közeledtek az álláspontok, így nem tudni, meddig lesz kisebbségi kormány, és mikor lehetnek előre hozott választások.

Csak augusztus óta 94,05 milliós értékű fegyverkivitelt engedélyeztek a Hamász és a Hezbollah ellen harcoló ország számára, miközben csak 45 millió euró volt az idei terv.

Noha az ellenzők száma magas volt, a Bundestag pénteken elfogadta a biztonsági, illetve migrációs intézkedések szigorításáról szóló csomagot, amelyet az ellenzéki CDU/CSU és az AfD egyhangúlag elégtelennek tartott, a koalíciós szavazatok azonban elegendőnek bizonyultak a jóváhagyáshoz. A teljes törvénytervezet azonban egyelőre nem léphet életbe, a parlament felsőháza, a Bundesrat ugyanis kifogást emelt.

Az oroszországi titkosszolgálatok "agresszív tevékenységére" hívták fel a figyelmet hétfőn a német hírszerző szolgálatok a német parlament alsóházában, a Bundestagban tartott nyilvános meghallgatáson.

Ritkán látott jelenet zajlott le a német Bundestagban. Friedrich Merz, az ellenzéki konzervatív CDU elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy korábbi ígérete ellenére nem szállít fegyvert Izraelnek. Ennek nyomán a kancellár, Olaf Scholz a krónikák szerint olyat tett tett, amire nemigen volt példa több mint három éve tartó hivatali idejében.

Rendkívüli kormánynyilatkozatot tett Olaf Scholz a Bundestagban, amelynek a biztonság volt a középpontjában.

A Bundestagban helyet foglaló 736 honatya havi fizetése hat százalékkal emelkedik az eddigihez képest, ráadásul olyan időkben, amikor a szociális kiadások csökkentése a pénzügyminiszter egyik fő vesszőparipája.

Két kormánypárti politikus, a Bundestag elnöke és a védelmi bizottság vezetője csapott össze Németországban, a kölcsönös vádaskodás középpontjában pedig egy rejtélyes és alapvetően titkos tanácskozásról történt rejtélyes kiszivárogtatás áll.

A nyilvánosságnak eddig arról sem volt tudomása Németországban, hogy egyáltalán létezik egy ilyen testület. Most azonban megtudhatta, hogy "forró" témákról rendszeresen ülésezhet a Bundestag meghívott vendégekkel kibővített védelmi bizottsága, amely ezúttal a Taurus cirkálórakéták kérdését vitatta meg.

A kezdeményező CDU/CSU a kiszavazó koalíciós képviselők támogatásában bízott, de végül jelentős kisebbségben maradt a német parlament alsóházában.

Bár a jövő évi parlamenti választásokig a naptár szerint még másfél év van hátra, de a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a nagy hagyományokkal rendelkező liberális Szabad Demokrata Párt évtizedek után búcsút inthet a Bundestagnak, de befellegezhet az egykori NDK-s utódpártnak, az amúgy is halódó Baloldal Pártjának.

Noha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban arra figyelmeztetett, hogy "hatalmas válságot" idézhet a további késlekedés az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokban, és annak közvetlen hatása a harctéren fog megnyilvánulni, a német parlament nagy többséggel elutasította Taurus típusú cirkálórakéták szállítását az ostromlott országnak.