Címke: olaf scholz (363 cikk)

Egy korszak véget ért Németországban. A pártok színe alapján jelzőlámpának elkeresztelt, a szociáldemokratákból, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló koalíció a vezető politikusával együtt búcsúra kényszerült. Ráadásul egy évvel korábban a tervezettnél.

Érdekes eredményeket hoztak a németországi parlamenti választáson azok a választókerületek, amelyekben a kancellárjelöltek mérették meg magukat.

Az amerikai elnök a Fox News Radiónak adott interjújában egyebek közt azt hangoztatta, hogy Volodimir Zelenszkij az elmúlt három évben sem tudta befejezni a háborút.

A vasárnapi német választások előtti helyzetről, a kampány legfontosabb témáiról, valamint Elon Musk és J. D. Vance egyaránt emlékezetes szerepvállalásáról is beszélt Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója a németországi helyzetet elemezve, az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta, nagy a különbség az ország nyugati és keleti része között, előbbiben a CDU, utóbbiban az AfD dominál. De Alice Weidel pártja, a koalíciót tekintve, továbbra is a tűzfal mögött van.

Az amerikai elnök Ukrajna-politikája megosztja a német pártokat, és a vasárnapi választások előtti utolsó felmérések szerint a Donald Trump álláspontja mellett kiálló Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága nőtt, míg a győzelemre esélyes konzervatív pártoké némiképp csökkent.

Az ENSZ, Olaf Scholz német kancellár és a brit Konzervatív Párt vezetője is védelmébe vette Volodimir Zelenszkijt Donald Trump amerikai elnök szerdai kijelentése nyomán, aki választások nélküli diktátornak nevezte az ukrán elnököt.

Elemzők szerint aligha kétséges, hogy Németország következő kancellárja a konzervatív CDU elnöke, egyben a keresztény pártok közös jelöltje, Friedrich Merz lesz, de ha nagykoalíciós kormány lesz, akkor abban nem kap szerepet a jelenlegi kancellár.

Ellentétekkel zárult a Donald Trump amerikai elnök ukrajnai rendezési terve miatt összehívott rendkívüli európai találkozó. A német kancellár markánsan más véleményen volt és korán távozott, míg a britek – és nem csak ők – készek lennének katonákat küldeni Ukrajnába.

Egy héttel a német szövetségi választások előtt, vasárnap az RTL és NTV csatornák közös műsorában találkoztak a kancellárjelöltek egy kétórás televíziós vitában. A felmérések szerint a CDU/CSU jelöltének sikerült a legjobban a politikusok csatája, amelyet több mint nyolcmillióan követtek figyelemmel.

A német kancellár szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián azokra a kritikákra és véleményekre is reagált, amelyeket az amerikai alelnök fogalmazott meg pénteken.

A felmérések szerint döntetlent hozott Friedrich Merz és Olaf Scholz televíziós vitája – mondta az InfoRádióban Bauer Bence. A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója kiemelte, elsősorban a Olaf Scholz kancellárnak volt tétje a vitának, és a várakozásokhoz képest jobban szerepelt.

Két héttel az előre hozott parlamenti választások előtt a kampány hajrája kezdődött a két fő rivális, a legesélyesebb kancellárjelöltnek tartott konzervatív Friedrich Merz és a tisztségért újrainduló szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz televíziós vitájával. A kilencvenperces szópárbaj elemzők szerint semmi meglepőt nem eredményezett.

Hagyománynak számít Németországban a győzelemre esélyes pártvezetők választások előtti televíziós vitája. Rendszerint a közszolgálati tévék sugározták a csatát, most viszont külön szerepet vállalva az RTL kereskedelmi csatorna is bekapcsolódott, és alighanem nagyobb nézettségre számíthat, mint a ZDF és az ARD.

A Bundestag vált a a február 23-i parlamenti választások előtti kampány fő helyszínévé. Az illegális bevándorlás elleni harc pedig az összes többi témát, mindenekelőtt a gazdaságot, de az ukrajnai orosz háborút is teljes mértékben háttérbe szorította.

Egy héttel a bajorországi Aschaffenburgban egy illegális afgán menekült által végrehajtott véres terrorcselekmény nyomán magasra csaptak az indulatok a Bundestagban. A tét a menekültek befogadásának és kitoloncolásának szigorítása, illetve az erről előterjesztett konzervatív indítványok sorsa volt.

Pontosan egy hónappal az előre hozott parlamenti választások előtt keményen egymásnak ugrottak a Németországot három éven keresztül kormányzó pártok. Noha az SPD, a Zöldek Pártja és liberális FDP között nézeteltérés korábban is volt bőven, a kölcsönös hazugság vádja nemigen merült fel.

A Donald Trump által kilátásba helyezett európai importvámok bevezetése, továbbá a védelmi kiadások "ijesztő" növelésének követelése az elmúlt hetekben erős aggodalmakat váltottak ki a német politikusok körében. A beiktatás napjára inkább már a várakozások hangsúlyozása került előtérbe.

A német kancellár egy bielefeldi választási kampányrendezvényen elhatárolódott a megválasztott amerikai elnök azon felvetésétől, hogy a NATO-tagországok védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára kellene emelni.

A hétvégén Berlinben kongresszust tartott a Szociáldemokrata Párt, és megerősítette, hogy Olaf Scholzot indítja a párt kancellárjelöltjeként a február végén tartandó szövetségi parlamenti választáson. A döntés nem volt egyértelmű – a helyzetről Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója beszélt az InfoRádióban. Szóba került az AfD szintén hétvégi kancellárjelölése és a pártok jelenlegi támogatottsága is.

Megerősítette a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szombati berlini kongresszusán, hogy Olaf Scholzot indítják a párt kancellárjelöltjeként a február végén tartandó szövetségi parlamenti választáson.