Infostart.hu
eur:
350.7
usd:
302.67
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő (j) és Born Jacek Siewiera, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság vezetője nyilatkozik a sajtó képviselőinek a bizottság rendkívüli tanácskozása után Varsóban 2022. november 15-én. Müller bejelentette, hogy a két ember halálát okozó kelet-lengyelországi robbanás kapcsán Varsó növeli egyes katonai alakulatok és a rendvédelmi erők készültségét, illetve megfontolja, fennállnak-e a feltételei annak, hogy kezdeményezzék a NATO alapszerződése 4., a szövetségesek közötti konzultációkról szóló cikkely szerinti eljárást.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Újabb dolgok derültek ki a Lengyelországba berepült orosz robotrepülőről

Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt pénteki behatolása Lengyelország légterébe - jelentette ki Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke a TVN 24 kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva.

Siewierát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten egy, a NATO által utólag orosz robotrepülőgépként azonosított légi eszköz repült be Ukrajna felől a lengyel légtérbe.

„A jelenlegi tudásunk annak megerősítéséhez elegendő, hogy a rakéta az orosz rendszerekből származott”, az eszköz látható volt a lengyel rádiólokátorokon, majd elhagyta Lengyelország területét – válaszolt Siewiera.

Arra a kérdésre, hogy az oroszok szándékosan irányították-e a rakétát Lengyelország fölé, Siewiera leszögezte:

„nehezen feltételezhető, hogy a lengyel határtól 40 kilométeres távolságban történt behatolás véletlenszerű lett volna”,

hiszen az ilyen röppálya „nagyon jelentős mértékben” sérti a légteret.

Hozzátette: nem zárhatja ki, és a szövetségesek sem zárják ki a szándékosság lehetőségét. Oroszország részéről "magas a tesztelés kockázata", mivel Moszkvában tudják, hogy új lengyel kormány lépett hivatalba, és személycserék történtek a lengyel hadsereg élén is.

Ebben az összefüggésben a BBN főnöke a GPS rendszer megzavarására is utalt, amelyet az év végén Lengyelország egyes, stratégiai jelentőségű térségeiben észleltek.

A szankciók ellenére Oroszország továbbra is képes rakétagyártásra, és ezeket a fegyvereket beveti a jelenlegi intenzív ukrajnai légitámadásokban - állapította meg Siewiera.

A BBN vezetője utalt a közeledő oroszországi elnökválasztásra, valamint a fehéroroszországi helyhatósági és parlamenti választásokra is, és úgy ítélte meg, hogy Moszkva ebben az időszakban "jelképes győzelmekre" is törekedni fog, és ehhez a kevésbé korszerű berendezések alkatrészeiből előállított rakétákat is felhasználhatják. "Ez óriási fenyegetést jelent számunkra, akkor is, ha nem provokációkra szánják őket, hiszen ezek a rendszerek pontatlanok lesznek" - emelte ki.

Hangsúlyozta azt is, hogy

Európának "feltétlenül" háborús gazdaságra kell áttérnie, ahogyan ezt Oroszország teszi.

Hozzátette: e témában Lengyelországban ugyanezen az állásponton van Andrzej Duda elnök és Donald Tusk kormánya is. "Amennyiben Ukrajna akármilyen tekintetben elveszíti a háborút, az Oroszországi Föderáció erősebb lesz, mint 2022 előtt" - érvelt a BBN főnöke.

Úgy vélte: az Európai Unióban "furcsa szokás, hogy mindenki árusítani akar és gyártani, de fizetni senki nem akar érte". Ezt a tendenciát meg kell fordítani - hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
Parlament: minden „ragad a mocsoktól”, bárhová nyúl a Külügyminisztériumban az új államtitkár

Parlament: minden „ragad a mocsoktól”, bárhová nyúl a Külügyminisztériumban az új államtitkár

A Hungary Helps Programról, a honvédelmi miniszter vezérkari főnökként kapott "luxusvillájáról", a kórházi klímákról, valamint a visszaható hatályú jogalkotásról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlés ülésén hétfő este.
Rekordok is dőltek a tőzsdéken az iráni béke hírére

Rekordok is dőltek a tőzsdéken az iráni béke hírére

Az Egyesült Államok és Irán előzetes megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, és pénteken Svájcban tartják a hivatalos aláírási ceremóniát. Donald Trump ezek után bejelentette, hogy elrendelte a Hormuzi-szoros azonnali megnyitását, és az amerikai haditengerészeti blokád feloldását. Az olaj azonnal árfolyameséssel reagált a hírre, a tőzsdék pedig raliznak, Ázsiában a japán, és a dél-koreai tőzsde közel 5 százalékot ugrott, és Európában, valamint az USA-ban is határozott emelkedéssel zártak az indexek, a Dow napközben még rekord szintre is ugrott. Bár Donald Trump hónapok óta hangoztatja, hogy közel lehet a megállapodás, ez a mostani előzetes egyezség úgy tűnik, hogy valóban lezárhatja a február vége óta tartó háborút. A konfliktus nyomán megemelkedett olajárakat megszenvedi a gazdaság, főleg az inflációs nyomás növekedésén keresztül, miközben az olyan iparágak, mint a légi közlekedés, jóval magasabb működési költségekkel szembesülnek. Vagyis ha tényleg összejön a megállapodás, az a gazdaság számos pontján fellélegzést okozhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×