Infostart.hu
eur:
386.23
usd:
331.79
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő (j) és Born Jacek Siewiera, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság vezetője nyilatkozik a sajtó képviselőinek a bizottság rendkívüli tanácskozása után Varsóban 2022. november 15-én. Müller bejelentette, hogy a két ember halálát okozó kelet-lengyelországi robbanás kapcsán Varsó növeli egyes katonai alakulatok és a rendvédelmi erők készültségét, illetve megfontolja, fennállnak-e a feltételei annak, hogy kezdeményezzék a NATO alapszerződése 4., a szövetségesek közötti konzultációkról szóló cikkely szerinti eljárást.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Újabb dolgok derültek ki a Lengyelországba berepült orosz robotrepülőről

Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt pénteki behatolása Lengyelország légterébe - jelentette ki Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke a TVN 24 kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva.

Siewierát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten egy, a NATO által utólag orosz robotrepülőgépként azonosított légi eszköz repült be Ukrajna felől a lengyel légtérbe.

„A jelenlegi tudásunk annak megerősítéséhez elegendő, hogy a rakéta az orosz rendszerekből származott”, az eszköz látható volt a lengyel rádiólokátorokon, majd elhagyta Lengyelország területét – válaszolt Siewiera.

Arra a kérdésre, hogy az oroszok szándékosan irányították-e a rakétát Lengyelország fölé, Siewiera leszögezte:

„nehezen feltételezhető, hogy a lengyel határtól 40 kilométeres távolságban történt behatolás véletlenszerű lett volna”,

hiszen az ilyen röppálya „nagyon jelentős mértékben” sérti a légteret.

Hozzátette: nem zárhatja ki, és a szövetségesek sem zárják ki a szándékosság lehetőségét. Oroszország részéről "magas a tesztelés kockázata", mivel Moszkvában tudják, hogy új lengyel kormány lépett hivatalba, és személycserék történtek a lengyel hadsereg élén is.

Ebben az összefüggésben a BBN főnöke a GPS rendszer megzavarására is utalt, amelyet az év végén Lengyelország egyes, stratégiai jelentőségű térségeiben észleltek.

A szankciók ellenére Oroszország továbbra is képes rakétagyártásra, és ezeket a fegyvereket beveti a jelenlegi intenzív ukrajnai légitámadásokban - állapította meg Siewiera.

A BBN vezetője utalt a közeledő oroszországi elnökválasztásra, valamint a fehéroroszországi helyhatósági és parlamenti választásokra is, és úgy ítélte meg, hogy Moszkva ebben az időszakban "jelképes győzelmekre" is törekedni fog, és ehhez a kevésbé korszerű berendezések alkatrészeiből előállított rakétákat is felhasználhatják. "Ez óriási fenyegetést jelent számunkra, akkor is, ha nem provokációkra szánják őket, hiszen ezek a rendszerek pontatlanok lesznek" - emelte ki.

Hangsúlyozta azt is, hogy

Európának "feltétlenül" háborús gazdaságra kell áttérnie, ahogyan ezt Oroszország teszi.

Hozzátette: e témában Lengyelországban ugyanezen az állásponton van Andrzej Duda elnök és Donald Tusk kormánya is. "Amennyiben Ukrajna akármilyen tekintetben elveszíti a háborút, az Oroszországi Föderáció erősebb lesz, mint 2022 előtt" - érvelt a BBN főnöke.

Úgy vélte: az Európai Unióban "furcsa szokás, hogy mindenki árusítani akar és gyártani, de fizetni senki nem akar érte". Ezt a tendenciát meg kell fordítani - hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×