eur:
404.84
usd:
375.33
bux:
76478.67
2024. november 8. péntek Zsombor
Belgrád, 2023. november 1.Aleksandar Vucic szerb elnök sajtóértekezletet tart Belgrádban 2023. október 31-én. Vucic november 1-jén bejelentette, hogy december 17-re írta ki az előrehozott parlamenti választást. Ugyanezen a napon önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Szerbiai választás: az elemző szerint megerősödve maradhat hatalmon a kormánypárt

A Magyar Külügyi Intézet kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy az ellenzék nem jelent veszélyt a december 17-re kiírt előre hozott parlamenti választáson a Szerb Haladó Párt számára. Ármás Julianna szerint ha a kormánypárt győz, erős legitimációt kap, így vélhetően nem lesz változás a Koszovóval való viszonyban sem.

Másfél év után újra az urnák elé járulnak az állampolgárok Szerbiában, miután Aleksandar Vucic államfő feloszlatta a törvényhozást és előre hozott parlamenti választást írt ki december 17-re. Ugyanezen a napon önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen. „Olyan időket élünk, amikor arra van szükség, hogy mindannyian egységesek legyünk a létfontosságú nemzeti és állami érdekek megőrzéséért folytatott harcban. Olyan idők ezek, amikor Szerbia számos nyomásnak lesz kitéve a Koszovóval fenntartott kapcsolata, de más, regionális és világot érintő kérdések miatt is” – jelentette ki november elején a köztársasági elnök.

Ármás Julianna azt mondta az InfoRádióban, hogy a kormányon lévő Szerb Haladó Pártnál (SNS) – melynek elnöki posztjáról idén tavasszal mondott le Aleksandar Vucic – bevett formula a hatalom megerősítése érdekében, hogy viszonylag rövid időközönként előre hozott választások kiírása mellett kardoskodik.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a kormánypárt támogatottságvesztésével magyarázható, hogy ismét előre hozott parlamenti választásokat tartanak, melyhez nagyban hozzájárultak a Belgrád környéki májusi lövöldözések és az abból kibontakozó tüntetéshullám, illetve ellenzéki összefogás. Az ellenzéki pártok egy listán indulnak majd a választáson.

A szakértő hozzátette: a koszovói helyzet kapcsán is érzékelhető „egyfajta bizonytalanság” Szerbiában. Ezeknek az eseményeknek, történéseknek a következményeit és hatásait megvizsgálva gondolhatja azt a Szerb Haladó Párt, hogy

egy újabb választás kiírásával és reményei szerint annak megnyerésével ismét legitimálni fogja a rátermettségét az ország vezetésére.

A kutató elmondta: Szerbiában bevett eszköz, hogy az államfő ilyen esetben feloszlatja a törvényhozást és új választásokat ír ki. Ezzel, ha a kormányon lévő párt szemszögéből kedvező eredmény születik, megerősítheti a hatalmát.

Ármás Julianna arról is beszélt, hogy a választások miként befolyásolhatják Belgrád és Pristina viszonyát. Mint fogalmazott, nemzetközi nyomás nehezedik mindkét félre, hogy „pont kerüljön ennek a vitás kérdésnek a végére”. Szerinte az látható, hogy a Szerbia és Koszovó közötti konfliktust nem lehet az ukrajnai eseményektől függetlenül vizsgálni, ugyanis

a Nyugat „nem szeretne még egy forró pontot Európában”.

A szakértő úgy véli, nem várható változás a szerb politikai vezetésben, a Szerb Haladó Párt a decemberi választás legnagyobb esélyese. Ha pedig győz a kormánypárt, hivatkozhat majd arra, hogy az emberek többsége egyetért azzal az iránnyal, melyet a Koszovót érintő kérdésben képvisel, így pedig nem számíthatunk jelentős elmozdulásra ebben a konfliktusban.

A külpolitikára jelentős hatással lehet az, hogy a nyugat-balkáni országok közül Szerbiában a legkisebb a támogatottsága egy jövőbeni uniós tagságnak. Folyamatosan csökken azoknak a száma, akik támogatják az uniós integrációs folyamatot. Olyannyira, hogy vissza-visszatérően negatív rekordok dőlnek meg a felméréseken. „Az Európai Unió nem várja el Szerbiától Koszovó elismerését ahhoz, hogy Szerbia tagja lehessen a közösségnek. Csupán egyfajta normalizációt, egy megállapodást vár el a felektől, ami lezárja a vitás kérdéseket” – magyarázta Ármás Julianna.

A legfőbb problémát az jelenti, hogy Koszovó csak akkor lenne hajlandó ennek a normalizációs megállapodásnak a megkötéséhez, ha Szerbia elismerné a függetlenségét, amire jelenleg nincs reális esély, ezzel pedig patthelyzet alakult ki.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint az ellenzék nem veszélyezteti a Szerb Haladó Párt többségét. December 17-én valamivel több mint 6,7 millió választópolgár járulhat az urnák elé.

Szerbiában 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban is tartottak előre hozott parlamenti választást. Később az előbb Aleksandar Vucic, majd Ana Brnabic vezette kormány 2016 és 2020 között kitöltötte a négyéves ciklusát. A 2020-as választások eredményének közlését követően Aleksandar Vucic államfő azonnal bejelentette, hogy két évvel később biztosan ismét előre hozott választást tartanak, így 2022-ben újra voksolásra került sor, és az eredmények közlését követően az elnök bejelentette: az új kormánynak sem lesz két évnél hosszabb a megbízatási ideje.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.

Már formálódik az új Trump-adminisztráció – íme, a lehetséges nevek

Donald Trump megkezdte az elnöki adminisztráció összeállításának előkészítését - közölte a november 5-én elnökké választott republikánus politikus hatalomátvételért felelő szervezete csütörtökön.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Széllel szemben is dübörög a Mol gépezete

Széllel szemben is dübörög a Mol gépezete

Ma hajnalban közzétette idei harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol. A legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül, elég csak a csökkenő olajárakra, a Brent-Ural árkülönbözet visszaesésére és a finomítói prémiumok csökkenésére gondolni. Azonban ebben a nehezített környezetben is nagyon erős negyedévet tudott zárni az olajcég, ami többek között a kiugróan magas kitermelésnek és finomított termékértékesítésnek volt köszönhető.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×