Másfél év után újra az urnák elé járulnak az állampolgárok Szerbiában, miután Aleksandar Vucic államfő feloszlatta a törvényhozást és előre hozott parlamenti választást írt ki december 17-re. Ugyanezen a napon önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen. „Olyan időket élünk, amikor arra van szükség, hogy mindannyian egységesek legyünk a létfontosságú nemzeti és állami érdekek megőrzéséért folytatott harcban. Olyan idők ezek, amikor Szerbia számos nyomásnak lesz kitéve a Koszovóval fenntartott kapcsolata, de más, regionális és világot érintő kérdések miatt is” – jelentette ki november elején a köztársasági elnök.

Ármás Julianna azt mondta az InfoRádióban, hogy a kormányon lévő Szerb Haladó Pártnál (SNS) – melynek elnöki posztjáról idén tavasszal mondott le Aleksandar Vucic – bevett formula a hatalom megerősítése érdekében, hogy viszonylag rövid időközönként előre hozott választások kiírása mellett kardoskodik.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a kormánypárt támogatottságvesztésével magyarázható, hogy ismét előre hozott parlamenti választásokat tartanak, melyhez nagyban hozzájárultak a Belgrád környéki májusi lövöldözések és az abból kibontakozó tüntetéshullám, illetve ellenzéki összefogás. Az ellenzéki pártok egy listán indulnak majd a választáson.

A szakértő hozzátette: a koszovói helyzet kapcsán is érzékelhető „egyfajta bizonytalanság” Szerbiában. Ezeknek az eseményeknek, történéseknek a következményeit és hatásait megvizsgálva gondolhatja azt a Szerb Haladó Párt, hogy

egy újabb választás kiírásával és reményei szerint annak megnyerésével ismét legitimálni fogja a rátermettségét az ország vezetésére.

A kutató elmondta: Szerbiában bevett eszköz, hogy az államfő ilyen esetben feloszlatja a törvényhozást és új választásokat ír ki. Ezzel, ha a kormányon lévő párt szemszögéből kedvező eredmény születik, megerősítheti a hatalmát.

Ármás Julianna arról is beszélt, hogy a választások miként befolyásolhatják Belgrád és Pristina viszonyát. Mint fogalmazott, nemzetközi nyomás nehezedik mindkét félre, hogy „pont kerüljön ennek a vitás kérdésnek a végére”. Szerinte az látható, hogy a Szerbia és Koszovó közötti konfliktust nem lehet az ukrajnai eseményektől függetlenül vizsgálni, ugyanis

a Nyugat „nem szeretne még egy forró pontot Európában”.

A szakértő úgy véli, nem várható változás a szerb politikai vezetésben, a Szerb Haladó Párt a decemberi választás legnagyobb esélyese. Ha pedig győz a kormánypárt, hivatkozhat majd arra, hogy az emberek többsége egyetért azzal az iránnyal, melyet a Koszovót érintő kérdésben képvisel, így pedig nem számíthatunk jelentős elmozdulásra ebben a konfliktusban.

A külpolitikára jelentős hatással lehet az, hogy a nyugat-balkáni országok közül Szerbiában a legkisebb a támogatottsága egy jövőbeni uniós tagságnak. Folyamatosan csökken azoknak a száma, akik támogatják az uniós integrációs folyamatot. Olyannyira, hogy vissza-visszatérően negatív rekordok dőlnek meg a felméréseken. „Az Európai Unió nem várja el Szerbiától Koszovó elismerését ahhoz, hogy Szerbia tagja lehessen a közösségnek. Csupán egyfajta normalizációt, egy megállapodást vár el a felektől, ami lezárja a vitás kérdéseket” – magyarázta Ármás Julianna.

A legfőbb problémát az jelenti, hogy Koszovó csak akkor lenne hajlandó ennek a normalizációs megállapodásnak a megkötéséhez, ha Szerbia elismerné a függetlenségét, amire jelenleg nincs reális esély, ezzel pedig patthelyzet alakult ki.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint az ellenzék nem veszélyezteti a Szerb Haladó Párt többségét. December 17-én valamivel több mint 6,7 millió választópolgár járulhat az urnák elé.

Szerbiában 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban is tartottak előre hozott parlamenti választást. Később az előbb Aleksandar Vucic, majd Ana Brnabic vezette kormány 2016 és 2020 között kitöltötte a négyéves ciklusát. A 2020-as választások eredményének közlését követően Aleksandar Vucic államfő azonnal bejelentette, hogy két évvel később biztosan ismét előre hozott választást tartanak, így 2022-ben újra voksolásra került sor, és az eredmények közlését követően az elnök bejelentette: az új kormánynak sem lesz két évnél hosszabb a megbízatási ideje.