Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Aleksandar Vucic szerb elnök beszél a belgrádi Vladislav Ribnikar általános iskolában elkövetett lövöldözésről tartott sajtótájékoztatóján Belgrádban 2023. május 3-án. A lövöldözést egy hetedikes tanuló követte el, nyolc diák és egy biztonsági őr életét vesztette, hat diák és egy tanárnő megsebesült. A támadót elfogták a rendőrök.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Karácsony előtt nagy dologról kell döntenie a szerb lakosságnak

December 17-re írta ki az előre hozott parlamenti választást Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szerdán Belgrádban. Ugyanezen a napon önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen.

A televízióban is közvetített eseményen az elnök kiemelte: a kormány kérésére feloszlatta a parlamentet, és előrehozott parlamenti választást írt ki.

Mint mondta: nehéz időket él az egész világ, globális kihívások, háborúk és összeütközések nehezítik az életet. "Olyan időket élünk, amikor arra van szükség, hogy mindannyian egységesek legyünk a létfontosságú nemzeti és állami érdekek megőrzéséért folytatott harcban" - húzta alá. Olyan idők ezek, amikor Szerbia számos nyomásnak lesz kitéve a Koszovóval fenntartott kapcsolata, de más, regionális és világot érintő kérdések miatt is - tette hozzá.

Nagyon fontos, hogy Szerbia megőrizze a békét és a stabilitást, egyben megőrizze belső egységét - húzta alá. "A kampány lehetőséget biztosít arra, hogy az állampolgároknak bemutassuk a különböző elképzeléseket, a különböző programokat, a különböző politikákat, amelyeknek versengeniük kell, de ezeknek egyik pillanatban sem szabad veszélyeztetniük a létfontosságú állami és nemzeti érdekeinket" - részletezte.

Aleksandar Vucic minden résztvevőnek sok sikert kívánt, és azt üzente: az állampolgárok számára az a legfontosabb, hogy a legjobb résztvevők, a legjobb ötletek és a legjobb programok győzzenek.

Szerbiában 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban is tartottak előrehozott parlamenti választást, majd az előbb Aleksandar Vucic, majd Ana Brnabic vezette kormány 2016 és 2020 között "túlélte" a négyéves ciklust. A 2020-as választások eredményének közlését követően Aleksandar Vucic államfő azonnal bejelentette, hogy két évvel később biztosan ismét előrehozott választást tartanak, így 2022-ben újra voksolásra került sor, és az eredmények közlését követően az elnök bejelentette: az új kormánynak sem lesz két évnél hosszabb a megbízatási ideje.

A parlamenti választással egy időben előrehozott önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen, illetve vajdasági tartományi választásra is számítani lehet.

A választás kiírásakor Vladimir Orlic házelnök minden állampolgárt arra kért, vegyen részt a voksoláson, és támogassa azt a pártot, amely szerinte a legjobban tudja a jövőben vezetni az adott települést.

Az érintett települések polgármesterei szeptember végén mondtak le, hogy lehetővé tegyék az előrehozott önkormányzati választások megtartását.

December 17-én valamivel több mint 6,7 millió választópolgár járulhat az urnák elé Szerbiában.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×