A szerdán ismertetett előrejelzés szerint az idén átmenetileg lassul a lakossági fogyasztás növekedése az energiaár-sokk és az üzemanyagár-plafonok év közepére várható fokozatos eltörlése hatására.

A 2022–25 közötti 16 százalékos visszaesés után a beruházások várhatóan fellendülnek a blokkolt uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások előrehaladtával.

Az idén a magyar exportot lassítja a euróövezet lassú növekedése, de jövőre már gyorsulhat a kivitel. Az OECD azzal számol, hogy a Magyar Nemzeti Bank az idén nem változtat az irányadó kamatszinten, jövőre csökkentheti azt.

A szerdán ismertetett előrejelzés szerint az erős nominális bérnövekedés és a személyi jövedelemadó (SZJA) csökkentése ellenére idén átmenetileg lassul a lakossági fogyasztás növekedése az energiaár-sokk és az év közepére várható üzemanyagár-plafonok fokozatos eltörlése hatására.

A 2022-25 közötti 16 százalékos visszaesés után a beruházások várhatóan fellendülnek a blokkolt uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások eredményeinek köszönhetően.

Közölték: az idén a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét visszafogja az euróövezet lassú növekedése, így csupán 0,3 százalékkal nőhet az export, de jövőre már 2,3 százalékkal növekedhet. A behozatal az idén 2,6 százalékkal, jövőre 3,5 százalékkal emelkedhet.

Magyarországról szólva a jelentésben az szerepel, hogy az infláció a tavalyi 4,4 százalékról idén 3,8 százalékra, jövőre 3,7 százalékra mérséklődik. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció a tavalyi 5,2 százalék után idén 3,9 százalék, jövőre 3,4 százalék lesz.

A munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,4 százalékról idén 4,5 százalékra nő, jövőre 4,1 százalékra csökken.

A magyar költségvetési hiány a GDP tavalyi 4,7 százalékáról 2026-ban 6,1 százalékra nő, 2027-ben 5,4 százalékra mérséklődik. A GDP-arányos államadósság a tavalyi 74,6 százalékról idén 75,5 százalékra, jövőre 75,9 százalékra emelkedik a jelenés összeállítói szerint.

Az OECD azzal számol, hogy a magyar központi bank idén nem változtat az irányadó kamatszinten, jövőre már csökkentheti azt.

Globális szinten az OECD két forgatókönyvet vázolt föl. Az első, derűlátóbb várakozás azt föltételezi, hogy viszonylag rövid időn belül lezárul a közel-keleti konfliktus. Ebben az esetben az idén 2,8 százalékkal nő a globális GDP, valamivel szerényebben a márciusban becsült 2,9 százaléknál, miután tavaly 3,4 százalék volt a növekedés. Jövőre a globális gazdaság már 3,1 százalékkal nőhet.

A jelentés összeállítói szerint a közel-keleti konfliktus komoly költségekkel jár és próbára teszi a globális gazdaság ellenállóképességét. Úgy vélik, hogy a konfliktus a lezárulása után is valószínűleg még egy ideig éreztetni fogja hatását a globális gazdaságra, mivel hónapokba telik majd a sérült infrastruktúra és a közlekedési útvonalak helyreállítása.

Az OECD által bemutatott másik forgatókönyv abból indul ki, hogy 2027-ig nem sikerül békemegállapodást kötni Iránnal. Ebben az esetben idén a globális GDP-növekedés csupán 2,1 százalék, jövőre pedig 1,8 százalék lesz, ami számos országban recesszióhoz vagy recesszió közeli állapothoz, valamint a munkanélküliség növekedéséhez vezet.

Az elhúzódó válság a nyersanyagárak emelkedésével jár, ami növeli az inflációt. Az inflációs nyomás mérséklése érdekében idén a legtöbb ország központi bankja valószínűleg 50-75 bázisponttal emeli a kamatlábakat a jelenlegi szintjükről, majd 2027-ben fokozatosan enyhítésbe fognak, ahogy lassul a GDP-növekedés.

Az első forgatókönyvében az OECD 2 százalékos amerikai gazdasági növekedést prognosztizál 2026-ban és 1,7 százalékosat 2027-ben, 3,7 százalékos, illetve 2,1 százalékos infláció mellett.

Az euróövezet GDP-je idén 0,8 százalékkal, jövőre pedig 1,2 százalékkal nő, miközben az infláció 2,8 százalék, majd jövőre 2,4 százalék lesz.

Kína gazdasága idén 4,5 százalékkal, jövőre 4,3 százalékkal nő.