A tájékoztatás szerint partnereik befejezték az első termelő kút fúrását, és megkezdték a tesztelést.
Ez az első kereskedelmi célú gáztermelés az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőn, amely a világ egyik legnagyobb olajtermelő mezője – emelte ki közleményében a társaság.
Ismertették: az első kutat a West Chirag platformról fúrták le, ami kulcsfontosságú lépés a mező jelentős, olajkészlethez nem kapcsolódó gázpotenciáljának felmérésében. A kút nemcsak a kezdeti termelést teszi lehetővé, hanem értékes rezervoár- és áramlási adatokat is biztosít, amelyek megalapozzák a készletek értékelését és a teljes mező jövőbeli gázfejlesztését.
Az ACG mező gázkészleteit jelentősnek tartják, mennyiségük elérheti a 4 billió köblábat (mintegy 112 milliárd köbméter), amelynek potenciális határa 6 billió köbláb is lehet. A kútból kitermelt gázt és kondenzátumot a meglévő ACG infrastruktúrán keresztül a Sangachal terminálba juttatják el. Az Azerbajdzsáni Állami Olajtársaság (SOCAR) és a vegyesvállalat operátora, a BP után a Mol a harmadik legnagyobb részvényes az ACG mezőben – ismertették.
Marton Zsombor, a Mol-csoport kutatás-termelés ügyvezető igazgatója a közleményben kifejtette, az ACG mezőn zajló sikeres olajtermelés után az első gáztalálat fontos lépés a mező további fejlesztése irányába, amely a partnereikkel kialakított szoros együttműködésre épül. A SOCAR-ral való partnerségük Azerbajdzsánban hosszú évekre nyúlik vissza, és nemzetközi kutatás-termelési portfóliójuk egyik pillére. Marton Zsombor jelezte: elkötelezettek amellett, hogy a széleskörű kutatási és termelési tapasztalatukra építve tovább erősítsék Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorát, és támogassák Közép-Európa ellátásbiztonságát.
A közleményben felidézték, hogy a Mol-csoport 2020-ban lépett be Azerbajdzsánba, ahol 9,57 százalékos részesedést szerzett az ACG mezőben, valamint 8,9 százalékos részesedést a nyersolajat a földközi-tengeri Ceyhan kikötőjébe szállító Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) vezetékben.
Azerbajdzsán fontos szerepet tölt be Kelet-Közép-Európa energiaellátásban, eddig közel 18 millió hordó Mol-tulajdonú nyersolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és teherhajókon keresztül a Mol-csoport finomítóiba, köztük a Slovnaft pozsonyi és az INA rijekai létesítményeibe. Az azerbajdzsáni termelés 2025-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 26 százalékát adta - írták a közleményben.
Kitértek arra, hogy 2025 decemberében a Mol-csoport és a SOCAR átfogó kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá egy szárazföldi területre is az azerbajdzsáni Shamakhi-Gobustan régióban. A közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR 35 százalékos részesedéssel rendelkezik. A következő lépések részeként 2026-ban szeizmikus felmérés és kutatófúrás is indul.
A Mol-csoport tíz országban rendelkezik olaj- és gázkutatási, illetve kitermelési eszközökkel, nyolc országban – Horvátországban, Azerbajdzsánban, Irakban, Kazahsztánban, Oroszországban, Pakisztánban, Egyiptomban és Magyarországon – termel. Annak érdekében, hogy fenntartsák a Mol frissített SHAPE TOMORROW stratégia célját - azaz a következő 5 évben napi termelési szintje legalább 90 ezer hordó olajegyenértéket érjenek el - a cégcsoport tovább erősíti nemzetközi portfólióját, és további stratégiai partnerségek kialakítására törekszik. Ennek megfelelően nemrégiben együttműködési megállapodásokat írtak alá a kazahsztáni nemzeti olajtársasággal (KazMunayGas), az azerbajdzsáni nemzeti olajtársasággal (SOCAR), Törökország nemzeti olajvállalatával, a Turkish Petroleum céggel, legutóbb pedig Líbia Nemzeti Olajvállalatával (NOC) – tájékoztatott a cégcsoport.
