Felmerülhet a külső szemlélőben, hogy miért nem lehet a Horizon-szorosban állandó katonai kísérettel átkísérni a hajókat, és közben „lőni mindenre, ami a partokon van”. A helyzettel kapcsolatban Kaiser Ferenc elmondta: a valóságban ez nem olyan, mint a filmekben. Maga a vízi átjáró eleve egy furcsa alakú útvonal, az Ománi-öböl és a Perzsa-öböl közé betüremkedő félszigetet meg kell kerülniük a hajóknak, és ott egyik irányból végig iráni partok vannak.

Ráadásul a '60-as évek folyamán, 1979-ig, az iszlám forradalomig a Reza Pahlavi sah vezette Irán az USA szövetségese volt, az ő támogatásukkal a szorosban lévő legtöbb kisebb-nagyobb szigeteket ebben az időszakban birtokba vette, és az iszlám forradalom után se adta vissza Ománnak és az Emírségeknek. Most ezekre a szigetekre rengeteg úgymond öngyilkos motorcsónak van telepítve, ezek speedboatok 2-3 „vértanúval” – mondta a biztonság- és védelempolitikai szakértő, hozzátéve:

a nagy hajókat az amerikaiak szinte mind elsüllyesztették, de ezekből a kis motorcsónakokkal több száz van.

Mindemellett a Hormuzi-szoros északi partvidéke majdnem olyan, mint a horvát tengerpart a legdurvább részein, a vízből kiemelkedő meredek sziklákkal, amelyek tele vannak üregekkel, barlangokkal, oda be vannak vájva az iráni tüzérségi eszközök és a rakétaindítók, több száz darab. Előre be van lőve az egész szoros, ami miatt senki nem kockáztat, hiszen a hajók többsége robban. Körbe kell menni – jegyezte meg.

„Az amerikaiak több hadgyakorlatot lemodelleztek. A legtöbb esetben azt mondták, hogy az ő hajóikat is képes Irán elsüllyeszteni. Nyilván iráni oldalon jóval nagyobb veszteségek lennének, de ez nekik belefér. Egy amerikai cirkáló vagy romboló elsüllyesztése viszont óriási siker lenne Teheránnak” – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Ráadásul még ha bele is menne egy ilyen konfliktusba az Egyesült Államok,

az olyan mennyiségű rakétát igényelne és annyi hajó megrongálódna vagy elsüllyedne, hogy az már megborítaná a stratégiai erőegyensúlyt a Távol-Keleten.

„Most az amerikai flotta, Dél-Korea, Tajvan és Korea, akik valószínűleg egy konfliktus esetén összezárnának Kína ellen, még fölényben van, de ha az amerikai flotta nagyon sok eszközét elveszíti és a rakétakészletei nagy részét ellövi, akkor Kínának teremt egy olyan lehetőséget, hogy relatíve kis kockázattal megtámadhatja Tajvant. Nem tudjuk, de ez is ott van az amerikai döntéshozók fejében” – mondta a közel-keleti helyzet kockázataival kapcsolatban.

Kaiser Ferenc szerint az oroszoktól ilyen értelemben nem kell félni, mert az orosz haditengerészet csupán árnyéka az egykori szovjet vörös flottának, de a kínai haditengerészet nagyon gyorsan fejlődik, az megtörheti az amerikai hegemóniát. Ezért az amerikaiaknak az egyik szemükkel Kínára is mindig figyelni kell – tette hozzá az InfoRádió Aréna című műsorában.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A beszélgetést alább megnézheti, meghallgathatja.