Mint mondta: az EU azt szeretné, ha Szerbia is a tagjává válna. "Ez az ajánlat a bizalmon, a reciprocitáson és a partnerségen alapul" - húzta alá. Reményét fejezte ki, hogy Szerbia él a lehetőséggel, mivel az egyik olyan tagjelölt országról van szó, amely a csatlakozási folyamat vége felé jár.

Ursula von der Leyen elítélte a szeptember 24-i észak-koszovói támadást, amelynek során szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, három támadót pedig lelőttek. Az Európai Bizottság elnöke szerint az elkövetőket felelősségre kell vonni, ez mindkét fél érdeke.

A szerb-koszovói kapcsolat rendezését illetően kiemelte, hogy

Pristinának meg kell alakítania a koszovói szerb önkormányzatok közösségét,

Szerbiának pedig végre kell hajtania mindazt, amit a Pristinával kötött megállapodásokban vállalt. Az Európai Bizottság elnöke hétfőn Pristinában még határozottabban fogalmazott, és leszögezte, Szerbiának de facto el kell ismernie Koszovó függetlenségét. Belgrádban ezt így nem mondta ki, ám újságírói kérdésre válaszolva közölte: az ohridi megállapodásban foglaltak teljesítése voltaképpen éppen ezt jelenti.

A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kiemelte: Belgrád elkötelezett a béke és a stabilitás megőrzése iránt, és tisztában van kötelezettségeivel, de nem hozhat olyan döntést, amely ellentétes az alkotmánnyal. Hozzátette: ezt most is leszögezte, és már korábban is többször közölte tárgyalópartnereivel.

A szerb alkotmány értelmében Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. A két fél között 2013-ban a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd kezdődött.