Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen Szegeden a Petőfi Sándor Művelődési Házban 2021. szeptember 30-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Váratlan: lemondott a szerb hírszerzés vezetője, nagypolitikai játszmáról beszélt

A háttérben a Koszovó miatti világpolitikai harcok állnak. Vulin egyenesen zsarolásról és politikai bomlasztásról beszélt.

Váratlanul lemondott Aleksandar Vulin, a szerb Biztonsági Információs Ügynökség (BIA), vagyis a hírszerzés vezetője pénteken, azt követően, hogy az Egyesült Államok néhány hónapja szankciókat vezetett be ellene.

"Aleksandar Vucic köztársasági elnök és Szerbia fenyegetésekkel és zsarolásokkal néz szembe, amelyek csak az 1914-es osztrák-magyar ultimátumhoz hasonlíthatók. Azt követelik tőlünk, hogy ismerjük el Koszovót, hogy hagyjuk magára a boszniai Szerb Köztársaságot, és hogy az Oroszország elleni szankciók bevezetésével szűnjünk meg önálló államnak és nemzetnek lenni. Amennyiben mindezekre ráállnánk, a következő kérés a kínai beruházások kiűzése, a Nyugattól történő feltétel nélküli technológiai és gazdasági függés lenne, valamint Szerbia politikai és területi szétbomlasztásának a folytatása, valamint a nyugati értékek elfogadása, amelyek között nincs helye a hagyományos családnak és nemzetnek, de a szociális igazságosságnak sem" - írta a lemondását indokló levelében Vulin.

Úgy folytatta:

az Egyesült Államok és az Európai Unió az ő "fejét követeli annak előfeltételeként, hogy ne vezessenek be szankciókat Szerbia ellen".

"Nem én vagyok a Szerbia és a szerb világ elleni zsarolások és a nyomásgyakorlás oka, de nem engedem meg, hogy a Szerbia és a szerb világ elleni zsarolások a nyomásgyakorlások ürügye legyek. Ezért visszavonhatatlanul lemondok Biztonsági Információs Ügynökség igazgatói helyéről" - szögezte le. Kifejtette: az ellene bevezetett szankciók azt bizonyítják, hogy határozottan harcolt a szerbek egységéért, ha viszont emiatt büntetőintézkedéseket vezetnének be Szerbia ellen, az az ő önzőségét bizonyítaná Aleksandar Vulin szerint.

Véleménye szerint döntése helyességét elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetőinek a képmutató nyilatkozatai fogják bizonyítani, amelyekben azt fogják állítani, hogy nem is terveztek büntetést vagy szankciót Szerbia ellen. "A lemondásom nem fog változtatni az Egyesült Államok és az EU Szerbia-politikáján, de lelassítja az új követeléseket és zsarolásokat. Nem kapták meg az orosz szankciókat, nem kapták meg Koszovó elismerését, de egy szerb fejét igen" - húzta alá. Végül közölte: ez kis győzelem Washington és Brüsszel számára, de az ő számára nagy diadal, mert bebizonyította, hogy Szerbia és a szerb nép minden áldozatot megér.

Az Egyesült Államok Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) júliusban közölte, hogy Aleksandar Vulin a jövőben nem férhet hozzá amerikai ingatlanjaihoz és vagyonához. Azok, akik a szankcionált személyekkel együttműködnek, szintén szankcionálhatók - olvasható a közleményben.

Az OFAC szerint Aleksandar Vulin "arra használta hivatalát, hogy támogassa Oroszországot, segítse Oroszország rosszindulatú tevékenységét,

amely gyengíti a Nyugat-Balkán biztonságát és stabilitását, és lehetőséget biztosított Oroszországnak arra, hogy tovább növelje befolyását a térségben".

A szankciókért felelős amerikai hivatal szerint mindezen felül Aleksandar Vulin kölcsönösen kedvező kapcsolatot tartott fenn az illegális fegyverkereskedő Slobodan Tesiccsel, akinek segített abban, hogy fegyverszállítmányai akadálytalanul haladjanak át a szerb határokon.

Aleksandar Vulin azóta tagja a kormánynak, hogy azt a Szerb Haladó Párt vezeti. A Szocialisták Mozgalma nevű párt vezetője egyben Aleksandar Vucic szerb államfő legfőbb szövetségese is, 2014 és 2017 között munkaügyi miniszter, 2017 és 2020 között védelmi miniszter, 2020 és 2022 között pedig belügyminiszter volt, a hírszerzési ügynökséget 2022 óta vezette.

Vulin mindig is nyíltan vállalta oroszbarát nézeteit, az utóbbi időben is gyakran járt Moszkvában.

Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia mindeddig nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és nem hangolta össze külpolitikáját az Európai Unióval, amit Belgrád azzal indokol, hogy Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×