Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen Szegeden a Petőfi Sándor Művelődési Házban 2021. szeptember 30-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Váratlan: lemondott a szerb hírszerzés vezetője, nagypolitikai játszmáról beszélt

A háttérben a Koszovó miatti világpolitikai harcok állnak. Vulin egyenesen zsarolásról és politikai bomlasztásról beszélt.

Váratlanul lemondott Aleksandar Vulin, a szerb Biztonsági Információs Ügynökség (BIA), vagyis a hírszerzés vezetője pénteken, azt követően, hogy az Egyesült Államok néhány hónapja szankciókat vezetett be ellene.

"Aleksandar Vucic köztársasági elnök és Szerbia fenyegetésekkel és zsarolásokkal néz szembe, amelyek csak az 1914-es osztrák-magyar ultimátumhoz hasonlíthatók. Azt követelik tőlünk, hogy ismerjük el Koszovót, hogy hagyjuk magára a boszniai Szerb Köztársaságot, és hogy az Oroszország elleni szankciók bevezetésével szűnjünk meg önálló államnak és nemzetnek lenni. Amennyiben mindezekre ráállnánk, a következő kérés a kínai beruházások kiűzése, a Nyugattól történő feltétel nélküli technológiai és gazdasági függés lenne, valamint Szerbia politikai és területi szétbomlasztásának a folytatása, valamint a nyugati értékek elfogadása, amelyek között nincs helye a hagyományos családnak és nemzetnek, de a szociális igazságosságnak sem" - írta a lemondását indokló levelében Vulin.

Úgy folytatta:

az Egyesült Államok és az Európai Unió az ő "fejét követeli annak előfeltételeként, hogy ne vezessenek be szankciókat Szerbia ellen".

"Nem én vagyok a Szerbia és a szerb világ elleni zsarolások és a nyomásgyakorlás oka, de nem engedem meg, hogy a Szerbia és a szerb világ elleni zsarolások a nyomásgyakorlások ürügye legyek. Ezért visszavonhatatlanul lemondok Biztonsági Információs Ügynökség igazgatói helyéről" - szögezte le. Kifejtette: az ellene bevezetett szankciók azt bizonyítják, hogy határozottan harcolt a szerbek egységéért, ha viszont emiatt büntetőintézkedéseket vezetnének be Szerbia ellen, az az ő önzőségét bizonyítaná Aleksandar Vulin szerint.

Véleménye szerint döntése helyességét elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetőinek a képmutató nyilatkozatai fogják bizonyítani, amelyekben azt fogják állítani, hogy nem is terveztek büntetést vagy szankciót Szerbia ellen. "A lemondásom nem fog változtatni az Egyesült Államok és az EU Szerbia-politikáján, de lelassítja az új követeléseket és zsarolásokat. Nem kapták meg az orosz szankciókat, nem kapták meg Koszovó elismerését, de egy szerb fejét igen" - húzta alá. Végül közölte: ez kis győzelem Washington és Brüsszel számára, de az ő számára nagy diadal, mert bebizonyította, hogy Szerbia és a szerb nép minden áldozatot megér.

Az Egyesült Államok Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) júliusban közölte, hogy Aleksandar Vulin a jövőben nem férhet hozzá amerikai ingatlanjaihoz és vagyonához. Azok, akik a szankcionált személyekkel együttműködnek, szintén szankcionálhatók - olvasható a közleményben.

Az OFAC szerint Aleksandar Vulin "arra használta hivatalát, hogy támogassa Oroszországot, segítse Oroszország rosszindulatú tevékenységét,

amely gyengíti a Nyugat-Balkán biztonságát és stabilitását, és lehetőséget biztosított Oroszországnak arra, hogy tovább növelje befolyását a térségben".

A szankciókért felelős amerikai hivatal szerint mindezen felül Aleksandar Vulin kölcsönösen kedvező kapcsolatot tartott fenn az illegális fegyverkereskedő Slobodan Tesiccsel, akinek segített abban, hogy fegyverszállítmányai akadálytalanul haladjanak át a szerb határokon.

Aleksandar Vulin azóta tagja a kormánynak, hogy azt a Szerb Haladó Párt vezeti. A Szocialisták Mozgalma nevű párt vezetője egyben Aleksandar Vucic szerb államfő legfőbb szövetségese is, 2014 és 2017 között munkaügyi miniszter, 2017 és 2020 között védelmi miniszter, 2020 és 2022 között pedig belügyminiszter volt, a hírszerzési ügynökséget 2022 óta vezette.

Vulin mindig is nyíltan vállalta oroszbarát nézeteit, az utóbbi időben is gyakran járt Moszkvában.

Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia mindeddig nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és nem hangolta össze külpolitikáját az Európai Unióval, amit Belgrád azzal indokol, hogy Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×