eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Aleksandar Vucic szerb államfő (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet fog a Belgrádban tartott sajtótájékoztatójuk végén 2023. október 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Nagy döntés előtt Szerbia: ha nem lesz EU-csatlakozás, irány a BRICS?

A Szerb Radikális Párt szerint a délkelet-európai államnak nem az EU-ba kellene belépnie, hanem első európai országként a BRICS-csoporthoz kellene csatlakoznia. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő úgy véli, Szerbia útja az Európai Unióba vezet, de a lakosság egyre kevésbé támogatja az integrációt.

A közelgő parlamenti választások előtt a többi között azzal kampányol a Szerb Radikális Párt, hogy Szerbia hagyjon fel az európai uniós integrációval, és inkább legyen tagja a legnagyobb feltörekvő államokat tömörítő BRICS-csoportnak. „Szerbiának le kellene állítania az európai integráció katasztrofális folyamatát, és az országnak egy napon az első európai BRICS-országgá kell válnia” – közölte a párt.

Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatói Irodájának főtanácsadója azt mondta az InfoRádióban, jelenleg nem tűnik reális forgatókönyvnek, hogy Szerbia az EU-integrációt feladva a BRICS-országokhoz csatlakozzon. Emlékeztetett, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök nemrég kijelentette: amíg ő áll az ország élén, addig Szerbia folytatja az Európai Unió felé vezető utat. Azt ugyanakkor az államfő is elismerte, hogy

hazája eddig azért nem léphetett be az uniós tagállamok közé, mert erre egyelőre „nincs politikai szándék” az EU-ban.

A szakértő megjegyezte, hogy ezzel a szerb állampolgárok jelentős többsége is tisztában van.

Aleksandar Vucic – Ivica Dacic külügyminiszterrel együtt – azt is jelezte, hogy nincs realitása a BRICS-csatlakozásnak. A szerb vezetés ettől függetlenül érdekelt abban, hogy a társulással együttműködjön és külön-külön mindegyik BRICS-országgal is tárgyalásokat folytasson több gazdasági üggyel, törekvéssel kapcsolatban.

Palusek Erik elmondta azt is, hogy a szerb lakosság körében egyre kevésbé népszerű az EU-csatlakozás gondolata, folyamatosan csökken azoknak a száma, akik támogatják az uniós integrációs folyamatot. Olyannyira, hogy vissza-visszatérően negatív rekordok dőlnek meg a felméréseken.

„A szerb társadalom belefáradt abba, hogy folyamatosan csak ígérgetnek nekik és nem kerülnek be az EU-ba. Igazából megingott a bizalom”

– fogalmazott a szakértő, aki hozzátette: olyan követelményeket támasztottak az uniós tagság feltételeként, melyeket nem tudnak vagy nem hajlandók teljesíteni a szerbek.

Palusek Erik arról is beszélt, hogy a nyáron fellángolt szerb–koszovói konfliktus sem könnyíti meg Szerbia európai uniós integrációját. Belgrád egyelőre kivár, sok függ attól, hogy a jövőben milyen geopolitikai és gazdasági mozgolódások, események történnek majd a régióban és a világban.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a parlament feloszlatását követően előre hozott választást írt ki december 17-re. Ugyanezen a napon önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen. „Olyan időket élünk, amikor arra van szükség, hogy mindannyian egységesek legyünk a létfontosságú nemzeti és állami érdekek megőrzéséért folytatott harcban. Olyan idők ezek, amikor Szerbia számos nyomásnak lesz kitéve a Koszovóval fenntartott kapcsolata, de más, regionális és világot érintő kérdések miatt is” – jelentette ki az államfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×